Fogyasztóként mindannyian ismerjük a kereslet fogalmát. Mi igényeljük az árukat és szolgáltatásokat, a vállalkozások pedig kínálják azokat nekünk. A keresletnek azonban két típusát fontos megérteni: a piaci keresletet és az aggregált keresletet. Bár mindkettő az áruk és szolgáltatások iránti keresletet méri, terjedelmük és céljuk tekintetében különböznek egymástól.
A piaci kereslet egy adott áru vagy szolgáltatás iránti keresletre utal egy adott piacon. Az adott piac összes fogyasztójának egyéni keresletét összeadva számítják ki. Például a mobiltelefonok iránti piaci kereslet az Egyesült Államokban az összes amerikai fogyasztó mobiltelefon iránti keresletének összege.
Az összesített kereslet viszont egy gazdaságban az összes áru és szolgáltatás iránti teljes keresletet jelenti. Ez a gazdaságban az összes egyéni kereslet összege. Az összesített kereslet fontos a makrogazdasági elemzés szempontjából, mivel segít a politikai döntéshozóknak megérteni a gazdaságban a kereslet általános szintjét, és azt, hogy azt hogyan befolyásolhatják a politikai vagy gazdasági feltételek változásai.
A piaci kereslet és az aggregált kereslet közötti egyik legfontosabb különbség az aggregáció szintje. A piaci kereslet egy adott piacra összpontosít, míg az aggregált kereslet a gazdaság egészére. Ez azt jelenti, hogy a piaci kereslet változásai nem feltétlenül tükrözik az aggregált kereslet változásait, és fordítva.
Egy másik különbség, hogy a piaci keresletet az adott piacra jellemző tényezők befolyásolják, mint például a fogyasztói preferenciák, az árak és a verseny. Az aggregált keresletet viszont számos tényező befolyásolja, például a fogyasztói kiadások, a beruházások, a kormányzati kiadások és az export.
Végül, a piaci keresletet jellemzően az adott áron keresett mennyiségben mérik, míg az aggregált keresletet a gazdaságban a kiadások teljes összegében mérik. Ez azt jelenti, hogy míg a piaci kereslet az egyes fogyasztók viselkedésével foglalkozik, addig az aggregált kereslet a gazdaság egészének viselkedésével.
Összefoglalva, a piaci kereslet és az aggregált kereslet közötti különbségek megértése fontos a közgazdaságtan iránt érdeklődők számára. Bár mindkét mérőszám az áruk és szolgáltatások iránti kereslettel foglalkozik, különböznek az aggregáció szintjében, a befolyásoló tényezőkben és a mérés módjában. Ha megértjük ezeket a különbségeket, jobban megérthetjük a piacok és a gazdaság egészének működését.
A piaci kereslet és az egyéni kereslet két különböző fogalom a közgazdaságtanban, különösen a marketing és a reklám területén.
A piaci kereslet egy adott termék vagy szolgáltatás iránti teljes keresletet jelenti egy adott piac összes potenciális vásárlója részéről. Ez az adott termék vagy szolgáltatás iránti összes egyéni kereslet összege. A piaci keresletet különböző tényezők befolyásolják, mint például a termék ára, a fogyasztók jövedelmi szintje, a helyettesítő termékek elérhetősége és a piac általános gazdasági feltételei.
Az egyéni kereslet másrészt egy adott termék vagy szolgáltatás iránti keresletet jelenti az egyes fogyasztók részéről. Az egyéni keresletet olyan személyes tényezők befolyásolják, mint a preferenciák, az ízlés és a vásárlóerő. Emellett olyan külső tényezők is befolyásolják, mint a reklám, a marketing és a promóciós tevékenységek.
Ezért a piaci kereslet és az egyéni kereslet közötti fő különbség a hatókörükben van. A piaci kereslet egy adott piac összes potenciális vásárlójának egy termék vagy szolgáltatás iránti keresletét veszi figyelembe, míg az egyéni kereslet csak egyetlen fogyasztó keresletére összpontosít. Mind a piaci kereslet, mind az egyéni kereslet megértése kulcsfontosságú a vállalkozások számára ahhoz, hogy termékeiket vagy szolgáltatásaikat hatékonyan tudják értékesíteni és reklámozni a célközönségnek.
A piaci kereslet egy termék vagy szolgáltatás teljes mennyiségére utal, amelyet egy adott piacon a fogyasztók hajlandóak és képesek megvásárolni egy adott áron és időpontban. Ez a termék vagy szolgáltatás iránti összes egyedi kereslet összege a piacon belül. A piaci keresletet különböző tényezők befolyásolják, mint például a fogyasztói preferenciák, a jövedelemszint, a termék vagy szolgáltatás ára, a helyettesítő termékek elérhetősége és az általános gazdasági feltételek. A marketingszakemberek a piaci keresletelemzést arra használják, hogy megértsék a célfogyasztók igényeit és szükségleteit, és hatékony marketingstratégiákat dolgozzanak ki ezen igények és szükségletek kielégítésére. A piaci kereslet megértésével a vállalkozások megalapozott döntéseket hozhatnak a termékek árképzéséről, forgalmazásáról, promóciójáról és a marketing egyéb olyan aspektusairól, amelyek hatással lehetnek az eredményükre.
Az összesített piaci kereslet egy adott termék vagy szolgáltatás iránti teljes keresletet jelenti az egész piacon. Figyelembe veszi a piac összes potenciális vásárlójának keresletét, függetlenül azok egyéni preferenciáitól, igényeitől vagy vásárlóerejétől.
Egy termék vagy szolgáltatás iránti összesített piaci kereslet meghatározásához a marketingesek általában piackutatást végeznek, hogy adatokat gyűjtsenek a piac méretéről, a potenciális vevők demográfiai jellemzőiről és jellemzőiről, valamint a vásárlási döntéseiket befolyásoló tényezőkről. Ezek az információk azután felhasználhatók a kérdéses termék vagy szolgáltatás iránti teljes kereslet becslésére.
Az összesített piaci kereslet megértése fontos a vállalkozások számára a marketingstratégiák kidolgozásakor és az árak meghatározásakor. Lehetővé teszi számukra a piac potenciális méretének meghatározását és a termékük vagy szolgáltatásuk értékesítéséből származó bevétel becslését. Az összesített piaci kereslet elemzésével a vállalkozások azonosíthatják a növekedési és terjeszkedési lehetőségeket, valamint a versenytársak vagy a piaci feltételek változásaiból eredő potenciális veszélyeket is.