A pontos értékesítési visszatérítések nyilvántartásának fontossága


Az értékesítési visszatérítések frusztráló valóságot jelenthetnek a vállalkozások számára, de az értékesítési folyamat elkerülhetetlen részét képezik. Az értékesítési visszatérítések nyilvántartása és nyomon követése elengedhetetlen a pontos könyveléshez és pénzügyi beszámoláshoz. Az értékesítési visszatérítések megfelelő rögzítése biztosítja, hogy cége pénzügyi kimutatásai pontosan tükrözzék az üzleti műveletek valós állapotát, és segíthet a trendek azonosításában, valamint a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalában.

Az értékesítési visszatérítés rögzítésének lépései

Az értékesítési visszatérítés rögzítéséhez kövesse az alábbi lépéseket:

1. Dokumentálja a bevallást: Az első lépés a visszáru dokumentálása jóváírási bizonylat vagy visszatérítési bizonylat kiállításával. Ennek a dokumentumnak tartalmaznia kell a visszaküldött termék(ek) adatait, beleértve a vásárlás dátumát, az eredeti eladási árat és az esetlegesen alkalmazandó kedvezményeket vagy promóciókat.

2. Frissítse az értékesítési nyilvántartását: Miután a visszaküldést dokumentálták, frissítse értékesítési nyilvántartását, hogy az tükrözze a visszaküldést. Ez magában foglalja az értékesítési bevételek és a kapcsolódó számlák, például a fizetendő forgalmi adó vagy a követelések kiigazítását.

3. Állítsa be a leltárt: Ha a visszaküldött termék a leltár része volt, akkor a leltári nyilvántartást is ki kell igazítania. Ez magában foglalja a készleten lévő tétel mennyiségének csökkentését és az eladott áruk költségének kiigazítását.

4. Figyelje a tendenciákat: Végezetül használja fel az eladási visszatérítésekből gyűjtött információkat a trendek nyomon követésére, és hozzon megalapozott döntéseket termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatban. Ha például azt észleli, hogy egy adott termék esetében magas a visszáru aránya, akkor itt az ideje, hogy átértékelje a termék minőségét vagy a marketingstratégiát.

Következtetés

Az értékesítési visszatérítések nyilvántartása minden vállalkozás számára a könyvelés és a pénzügyi beszámolás fontos szempontja. Az értékesítési visszatérítések dokumentálásával és nyomon követésével biztosíthatja, hogy pénzügyi kimutatásai pontosan tükrözzék az üzleti műveletek valós állapotát, és megalapozott döntéseket hozhat termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatban. A részletekre való gondos odafigyeléssel és egy következetes folyamattal könnyen és pontosan rögzítheti vállalkozása értékesítési visszatérüléseit.

FAQ
Az értékesítési visszatérítés kiadás vagy bevétel?

Az értékesítési visszatérülés nem költség és nem bevétel. Ez a bevétel vagy az értékesítés csökkenése. Amikor egy vevő visszaküld egy terméket, vagy visszatérítést kér, a vállalatnak a visszatérítés összegével csökkentenie kell az árbevételét vagy bevételét. Ezt nevezik értékesítési visszatérítésnek vagy árengedménynek.

A számvitelben az értékesítési visszatérítéseket az árbevétel csökkenéseként könyvelik el az eredménykimutatásban. Ez azt jelenti, hogy az értékesítési visszatérítések csökkentik a vállalat bruttó nyereségét, amely az árbevétel és az eladott áruk bekerülési értéke közötti különbség.

Az értékesítési visszatérítés könyveléséhez a vállalatnak először meg kell határoznia a visszatérítés okát, például a termék hibáját vagy a vevő elégedetlenségét. Ezután a vállalatnak jóváírást kell kiállítania a vevőnek, amely csökkenti a vevő által fizetendő összeget. Végül a vállalatnak ki kell igazítania a számviteli nyilvántartásait, hogy azok tükrözzék az árbevétel csökkenését.

Összességében az értékesítési visszatérítések nem minősülnek költségnek vagy bevételnek, mivel nem jelentenek a vállalatnál felmerült költséget vagy bevételt. Ehelyett a termékértékesítésből származó bevétel összegének csökkenését jelentik.

Minek minősül az értékesítési visszatérítés a számvitelben?

Az értékesítési visszatérítés, más néven áruforgalom-visszatérítés a számvitelben a bevétellel szemben álló számlának minősül. Ez azt jelenti, hogy levonják a bruttó értékesítésből, hogy megkapják a nettó árbevételt, amely a vállalat által ténylegesen elért bevétel. A kontrabevételi számlák egyenlege negatív, ami ellentétes a bevételi számlák szokásos pozitív egyenlegével.

Amikor egy vevő visszaküld egy terméket, a vállalat jóváírást vagy visszatérítést állít ki, ami csökkenti az adott értékesítésre elszámolt bevétel összegét. A visszatérítés összegét az értékesítési visszatérítési számlán tartják nyilván, amely az értékesítési számlától elkülönített számla. Ez lehetővé teszi a vállalat számára, hogy nyomon kövesse a visszaküldések összegét és elemezze azok okait, például a termékhibákat, szállítási hibákat vagy a vevő elégedetlenségét.

Az értékesítési visszatérítéseket fontos pontosan nyilvántartani, mivel hatással vannak a pénzügyi kimutatásokra, például az eredménykimutatásra és a mérlegre. Hatással vannak a vállalat bruttó haszonkulcsára is, amely a nettó árbevétel és az eladott áruk költsége közötti különbség. A visszáru magas aránya a termékek minőségével vagy az ügyfélszolgálattal kapcsolatos problémákra utalhat, ami hatással lehet a vállalat hírnevére és nyereségességére.

Hol jelenik meg a mérlegben az értékesítési hozam?

Az értékesítési visszatérítéseket a mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek között rögzítik. Ez azért van így, mert az értékesítési visszatérítések olyan kötelezettséget jelentenek, amely az általuk megvásárolt árukat vagy termékeket visszaküldő ügyfelekkel szemben áll fenn.

Amikor egy vevő visszaküld egy terméket, a vállalkozásnak vagy vissza kell térítenie a vevő pénzét, vagy jóvá kell írnia a vevő számláján. Ez kötelezettséget keletkeztet a vállalkozás számára mindaddig, amíg a visszatérítés vagy jóváírás meg nem történik.

Az eladás-visszatérítési kötelezettség összegét általában a mérleg rövid lejáratú kötelezettségek szakaszában külön soron tartják nyilván, más kötelezettségekkel együtt, mint például a szállítói kötelezettségek, elhatárolt költségek és fizetendő adók.

Fontos, hogy a vállalkozások pontosan rögzítsék az értékesítési visszatérítéseket a mérlegükben, hogy biztosítsák a pénzügyi kimutatások pontosságát, és hogy a befektetők és az érdekelt felek világos képet kapjanak a vállalat pénzügyi helyzetéről.