A pénzügyi beszámolás egyik legkritikusabb szempontja bármely vállalkozás esetében a pontos és teljes körű könyvelés biztosítása. Ebbe beletartoznak az áruforgalmi számlák is, amelyek minden kiskereskedelmi tevékenység szerves részét képezik. A számviteli időszak végén elkészül a zárás utáni próbamérleg, amely biztosítja, hogy minden számla kiegyensúlyozott és pontos legyen. Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy milyen áruforgalmi számlák jelennek meg a zárás utáni próbamérlegben.
A kereskedelmi számlák olyan számlák, amelyek az eladott áruk költségét és a megvásárolt, de még el nem adott készletet követik nyomon. Ezek a számlák azért fontosak, mert betekintést nyújtanak a vállalat jövedelmezőségébe, és segítenek a készletgazdálkodásban. A zárás utáni próbamérleg a következő áruforgalmi számlákat tartalmazza: beszerzések, beérkezett áruk, készlet, eladott áruk költsége és értékesítés.
A beszerzési számla a vállalat által megvásárolt áruk költségét követi nyomon. Ez a számla azért fontos, mert segít a vállalatnak megérteni a vásárlási szokásait és megalapozott döntéseket hozni a készletgazdálkodással kapcsolatban. A beérkezett áruk számlája a megvásárolt áruk szállítási és kezelési költségeit követi nyomon. Ez a számla azért fontos, mert segít a vállalatnak megérteni az áru valódi költségeit, beleértve az esetlegesen felmerülő további költségeket is.
A készletszámla az egyik legkritikusabb áruforgalmi számla. Azoknak az áruknak az értékét követi nyomon, amelyekkel a vállalat rendelkezik, de még nem értékesítette azokat. Ez a számla azért fontos, mert segít a vállalatnak abban, hogy megértse, mennyi készlete van és mennyit ér. Az eladott áruk bekerülési értéke számla az elszámolási időszak alatt eladott áruk bekerülési értékét követi nyomon. Ez a számla azért fontos, mert segít a vállalatnak megérteni a jövedelmezőségét, és megalapozott döntéseket hozni az árképzéssel és a készletgazdálkodással kapcsolatban.
Végül az értékesítési számla az áru értékesítéséből származó bevételt követi nyomon. Ez a számla azért fontos, mert betekintést nyújt a vállalat értékesítési szokásaiba, és segít az árképzéssel és marketinggel kapcsolatos döntések meghozatalában. Fontos megjegyezni, hogy mindezek a számlák összefüggnek egymással, és pontosnak kell lenniük ahhoz, hogy a zárás utáni próbamérleg kiegyensúlyozott legyen.
Összefoglalva, a pontos áruforgalmi számlák kritikus fontosságúak a pénzügyi beszámolási folyamat szempontjából. A zárás utáni próbamérleg tartalmazza a beszerzések, a beérkezett szállítmányok, a készlet, az eladott áruk költsége és az értékesítés számlákat. Ezek a számlák betekintést nyújtanak a vállalat jövedelmezőségébe, a készletgazdálkodásba és az értékesítési mintákba. Fontos, hogy a vállalatok biztosítsák, hogy az áruforgalmi számláik pontosak és teljesek legyenek, hogy pénzügyi beszámolójuk megbízható és informatív legyen.
Az utólagos próbamérleg egy olyan jelentés, amely azt követően keletkezik, hogy a próbamérlegben szereplő számlákon az összes korrekciós naplóbejegyzést elvégezték. Ez a jelentés tartalmazza a kiigazított próbamérleg összes olyan számláját, amelyet a kiigazító tételekkel frissítettek.
Van néhány olyan számlatípus, amely megjelenik az utólagos próbamérlegben, többek között:
1. Eszközszámlák: Ezek olyan számlák, amelyek a vállalat tulajdonában lévő erőforrásokat képviselik, mint például a készpénz, a követelések, a készletek és az ingatlanok.
2. Kötelezettségi számlák: Ezek azok a számlák, amelyek a vállalat által vállalt kötelezettségeket képviselik, mint például a kötelezettségek, a fizetendő hitelek és a fizetendő adók.
3. Saját tőke számlák: Ezek azok a számlák, amelyek a társaság eszközeiben a kötelezettségek levonása után fennmaradó részesedést képviselik, mint például a törzsrészvények, az eredménytartalék és az osztalék.
4. Bevételi számlák: Ezek azok a számlák, amelyek a vállalat által a tevékenységei révén elért bevételeket képviselik, mint például az értékesítési és szolgáltatási bevételek.
5. Költségszámlák: Ezek azok a számlák, amelyek a vállalatnál a bevételek előállítása érdekében felmerült költségeket képviselik, mint például a bérek és fizetések, bérleti díjak, közüzemi szolgáltatások és készletek.
Összességében a próbaegyenleg utáni mérleg fontos eszköz annak biztosítására, hogy minden korrekciós könyvelést helyesen végeztek el, és hogy a számlák pontosan tükrözik a vállalat pénzügyi helyzetét.
A zárás utáni próbamérleg egy olyan jelentés, amely egy vállalat főkönyve összes számlájának egyenlegét mutatja a záró könyvelések elvégzése után. A záró könyvelési tételek a számviteli időszak végén készülnek, hogy az ideiglenes számlák (például bevételek, kiadások és osztalékok) egyenlegét átvezetik az eredménytartalék számlára.
A zárás utáni próbamérlegben megjelenő számlák a következők lehetnek:
1. Eszközök: Minden eszközszámla, mint például a készpénz, a követelések, a készletek, az ingatlanok, gépek és berendezések stb. megjelennek a zárás utáni próbamérlegben.
2. Kötelezettségek: A zárás utáni próbamérlegben megjelenik minden kötelezettségszámla, mint például a kötelezettségek, váltók, fizetendő bérek stb.
3. Saját tőke: A mérleg saját tőke része tartalmazza az eredménytartalék számlát.
4. Bevételek: A bevételi számla nem jelenik meg a zárás utáni próbamérlegben, mivel azt az eredménytartalék számlára zárták ki.
5. Költségek: A költségszámlák nem jelennek meg a zárás utáni próbamérlegben, mivel azokat az eredménytartalék számlára zárták ki.
Összefoglalva, a zárás utáni próbamérleg tartalmazza az összes olyan eszköz-, forrás- és tőkeszámlát, amelyet nem zártak ki az eredménytartalék számlára.