A pontos könyvelés fontossága a részvénykibocsátás során


Amikor egy vállalat úgy dönt, hogy részvényeket bocsát ki, fontos, hogy a számviteli számítások pontosak legyenek. Ennek oka, hogy a részvénykibocsátás jelentős hatással van a vállalat pénzügyi kimutatásaira, beleértve a mérleget, az eredménykimutatást és a pénzforgalmi kimutatást.

A részvénykibocsátás egyik legfontosabb számviteli számítása a részvények névértékének meghatározása. A névérték az a minimális ár, amelyen a vállalat a részvényeit kibocsáthatja. Fontos megjegyezni, hogy a részvények névértéke nem tükrözi a részvények piaci értékét. Ehelyett ez egy névérték, amelyet jellemzően a vállalat igazgatótanácsa határoz meg. A részvények névértékét a vállalat törvényes tőkéjének kiszámításához használják, amely a vállalat által a részvényesek között osztalékként fel nem osztható tőke összege.

A részvények kibocsátásával kapcsolatos másik fontos számviteli számítás a befizetett tőke meghatározása. Ez az az összeg, amelyet a befektetők a névértéket meghaladó részvényekért fizetnek. A pótlólagosan befizetett tőke a mérlegben szerepel, és azt a pénzösszeget jelenti, amelyet a vállalat a befektetőktől kapott, és amelyet különböző célokra, például új projektekbe való befektetésre vagy adósságtörlesztésre használhat fel.

Amikor egy vállalat részvényeket bocsát ki, gondoskodnia kell arról is, hogy a tranzakciót megfelelően rögzítse a cash flow kimutatásában. A részvénykibocsátás finanszírozási tevékenységnek minősül, és a cash flow-kimutatás finanszírozási részében kerül kimutatásra. Ez a szakasz mutatja a vállalat befektetőktől kapott készpénzforrásait, például a részvénykibocsátást, valamint a készpénz felhasználását, például az adósságok törlesztését vagy a részvények visszavásárlását.

Végül fontos megjegyezni, hogy a részvénykibocsátásnak adóvonzata lehet mind a vállalat, mind a befektetők számára. Például a társaságnak adót kell fizetnie a kapott pótlólagos befizetett tőke után, míg a befektetőket tőkenyereségadó terhelheti, ha nyereséggel adják el részvényeiket. Ezért fontos, hogy konzultáljon egy adószakértővel annak biztosítása érdekében, hogy minden adóvonzatot megfelelően figyelembe vegyen.

Összefoglalva, a pontos számviteli számítások kulcsfontosságúak, amikor egy vállalat úgy dönt, hogy részvényeket bocsát ki. A névérték és a befizetett tőke megfelelő rögzítésével, valamint a tranzakció megfelelő kimutatásával a cash flow-kimutatásban a vállalat biztosíthatja, hogy pénzügyi kimutatásai pontosan tükrözzék a részvénykibocsátás hatását. Ezen túlmenően egy adószakértővel való konzultációval a vállalat biztosíthatja, hogy minden adóvonzatot megfelelően figyelembe vegyen.

FAQ
Mi történik a számviteli egyenletekkel részvénykibocsátáskor?

Amikor egy vállalat részvényeket bocsát ki, bővíti a számviteli egyenlet saját tőke részét. Ennek oka, hogy a részvénykibocsátás a vállalat befizetett tőkéjének növekedését eredményezi, amely a befektetők által a vállalat részvényeinek tulajdonjogáért cserébe befizetett tőke összege.

A számviteli egyenlet a következő: Eszközök = Kötelezettségek + Saját tőke. Amikor részvényeket bocsátanak ki, az egyenlet saját tőke része nő, míg az eszközök része változatlan marad. Ez azt jelenti, hogy a kötelezettségek részének is növekednie kell az egyenlet kiegyenlítéséhez.

A saját tőke növekedése a vállalat mérlegében a befizetett tőke számlájának növekedéseként jelenik meg. Ez a számla azt a pénzösszeget tükrözi, amelyet a vállalat a befektetőktől kapott a részvények tulajdonjogáért cserébe.

Ezenkívül a részvénykibocsátás hatással lehet a vállalat eredménykimutatására is. Ennek oka, hogy a vállalat a részvénykibocsátásból származó bevételt a működésének finanszírozására használhatja fel, ami a bevételek növekedését vagy a kiadások csökkenését eredményezheti.

Összességében a részvénykibocsátás jelentős hatással lehet a vállalat pénzügyi kimutatásaira, és azt a vállalat általános pénzügyi stratégiájának összefüggésében kell gondosan mérlegelni.

Milyen képletet használnak a részvények elszámolásánál?

A készletek elszámolásánál leggyakrabban használt képlet az eladott áruk költségének (COGS) képlete. Ezt a képletet az adott elszámolási időszakban értékesített készletek bekerülési értékének meghatározására használják. A COGS képlete a következő:

Kezdő készlet + beszerzések – záró készlet = eladott áruk bekerülési értéke

A kezdő készlet az előző elszámolási időszakból eladatlanul maradt készletet jelenti. A beszerzések az adott elszámolási időszakban vásárolt új készletre vonatkoznak. A záró készlet az aktuális elszámolási időszak végén még eladatlan készletet jelenti.

Lényegében ez a képlet figyelembe veszi az adott időszakban értékesített összes készletelem költségét, és levonja az adott időszak végén eladatlanul maradt készletelemek költségét. Az így kapott számadat az eladott áruk költsége, amely fontos számadat a vállalat jövedelmezőségének és pénzügyi teljesítményének meghatározásához.

Milyen számlákat érint a készletkibocsátás?

Amikor egy vállalat készletet bocsát ki, több számla is érintett. Az elsődlegesen érintett számlák a törzsrészvényszámla, a pótlólagos befizetett tőke számla és a pénzforgalmi számla.

1. Törzsrészvényszámla: Amikor egy vállalat részvényeket bocsát ki, új törzsrészvényeket hoz létre, amelyeket a törzsrészvényszámlán tartanak nyilván. A törzsrészvényszámla a kibocsátott részvények névértékét képviseli.

2. Kiegészítő befizetett tőke számla: A pótlólagosan befizetett tőke számla a részvényesektől a részvények névértékét meghaladóan kapott pénzösszeget képviseli. Ezt a számlát tőketartalék számlának is nevezik. Amikor egy társaság részvényeket bocsát ki, a névértéket meghaladóan kapott összeget ezen a számlán könyvelik el.

3. Pénzforgalmi számla: A pénzforgalmi számla azt a pénzösszeget tartalmazza, amelyet a társaság a részvényesektől az újonnan kibocsátott részvényekért cserébe kapott.

Összefoglalva, a részvénykibocsátás hatással van a törzsrészvényszámlára, a pótlólagos befizetett tőke számlára és a pénzforgalmi számlára. A törzsrészvényszámla a kibocsátott részvények névértékét, a pótlólagosan befizetett tőke számla a névértéken felül kapott összeget, a pénzforgalmi számla pedig a társaság által ténylegesen kapott pénzösszeget jelenti.