A hatékony projektmenedzsment elengedhetetlen a projekt sikerének biztosításához. A projektmenedzsment egyik kulcsfogalma a slack vagy float fogalma. A lazaság vagy mozgástér azt az időtartamot jelöli, amelyet egy tevékenység vagy feladat késleltethető anélkül, hogy az befolyásolná a projekt teljes ütemezését. A „slack” vagy „float” fogalmának megértése kritikus fontosságú a projekt kritikus útvonalának meghatározásában és a projekt hatékonyságának maximalizálásában.
A mozgástérnek két típusa van: a szabad mozgástér és a teljes mozgástér. A szabad mozgástér azt az időtartamot jelenti, amelyet egy tevékenység késleltethető anélkül, hogy a következő tevékenység kezdési időpontját befolyásolná. A teljes szabadidő viszont arra az időre vonatkozik, amelyet egy tevékenység késleltethető anélkül, hogy a projekt végdátumát befolyásolná.
Egy tevékenység lazaságának vagy mozgási idejének meghatározásához ki kell számítania a legkorábbi kezdési időpont (EST) és a legkésőbbi kezdési időpont (LST), illetve a legkorábbi befejezési időpont (EFT) és a legkésőbbi befejezési időpont (LFT) közötti különbséget. Ha egy tevékenység lazasága vagy mozgási ideje nulla, az azt jelenti, hogy a tevékenység a kritikus útvonalon van, és a befejezésében bekövetkező bármilyen késedelem hatással lesz a projekt teljes ütemtervére.
Egy tevékenység lazaságának vagy mozgási idejének ismerete segíthet a projektmenedzsereknek a megalapozott döntések meghozatalában. Például, ha egy tevékenységnek jelentős mennyiségű slack vagy float-ja van, akkor késleltethető anélkül, hogy ez hatással lenne a projekt teljes ütemtervére. Ez további rugalmasságot biztosíthat a projektmenedzsereknek az erőforrások elosztásában és a feladatok ütemezésében.
Összefoglalva, a „slack” vagy „float” fogalmának megértése alapvető fontosságú a projektmenedzsmentben. Segíthet a projektmenedzsereknek azonosítani a projekt kritikus útvonalát, és megalapozott döntéseket hozni az erőforrások elosztásáról és a feladatok ütemezéséről. A projektek hatékonyságának hatékony projektmenedzsmenttel történő maximalizálásával a vállalkozások könnyedén elérhetik céljaikat és célkitűzéseiket.
A pénzügyi kontextusban a slack azt a többlet készpénzt vagy rendelkezésre álló erőforrást jelenti, amellyel egy vállalat rendelkezik, miután teljesítette pénzügyi kötelezettségeit, például az adósságok kifizetését, a kiadások fedezését és a növekedési lehetőségekbe való befektetést. A slack meghatározása magában foglalja a vállalat pénzügyi kimutatásainak elemzését és likviditási helyzetének értékelését.
A lazaság meghatározásának egyik módja a vállalat cash flow-jának kiszámítása. A cash flow a vállalkozásból egy adott időszakban bejövő és kimenő készpénz mennyisége. A pozitív cash flow azt jelzi, hogy a vállalatnak több készpénz érkezik be, mint amennyi kiáramlik, ami a lazaság jó mutatója lehet. Fontos azonban megjegyezni, hogy a pénzforgalom önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy vállalatnak többletforrásai vannak.
A lazaság meghatározásának másik módja a vállalat működőtőkéjének kiszámítása. A forgótőke a vállalat forgóeszközei (például készpénz, követelések és készletek) és rövid lejáratú kötelezettségei (például kötelezettségek és rövid lejáratú adósságok) közötti különbség. A pozitív működőtőke azt jelzi, hogy a vállalat képes rövid lejáratú adósságait kifizetni és kiadásait fedezni, ami a lazaság mutatója lehet.
E mutatókon kívül a befektetők és az elemzők más pénzügyi mutatókat is vizsgálhatnak, mint például az adósság/saját tőke arányt és a folyó tőke arányt, hogy értékeljék a vállalat likviditási helyzetét és meghatározzák a lazaságot. Végső soron a vállalat likviditásának mértéke a vállalat pénzügyi egészségi állapotától, növekedési kilátásaitól és egyéb, a pénzforgalmat és a működőtőkét befolyásoló tényezőktől függ.
A pénzügyekben a float a fizetés kezdeményezése és a tényleges feldolgozás és kiegyenlítés között eltelt időre utal. Ez a késedelem számos tényező, például a banki feldolgozási idők, a hétvégék és az ünnepnapok miatt fordulhat elő. A float két kategóriába sorolható: pozitív float és negatív float.
Pozitív float akkor fordul elő, amikor a pénzeszközök a fizető fél rendelkezésére állnak, mielőtt azokat a számlájáról megterhelnék. Ez például akkor fordulhat elő, ha egy csekket befizetnek, de még nem egyenlítették ki a fizető fél számláját. Negatív float viszont akkor fordul elő, amikor a pénzeszközöket a fizető fél számlájáról megterhelik, mielőtt azok a kedvezményezett számláján jóváírásra kerülnének. Ez például akkor fordulhat elő, ha egy csekket kiállítottak, de még nem került befizetésre vagy feldolgozásra.
A lazasági képletet viszont a projektmenedzsmentben arra használják, hogy meghatározzák, hogy egy adott feladat mennyi időt késhet anélkül, hogy ez hatással lenne a projekt teljes ütemtervére. A slack formula kiszámítása a következőképpen történik:
Slack = Késői kezdési idő – Korai kezdési idő vagy Késői befejezési idő – Korai befejezési idő
A korai kezdési és befejezési idők arra a lehető legkorábbi időpontra vonatkoznak, amikor egy feladat megkezdhető vagy befejezhető, míg a késői kezdési és befejezési idők arra a lehető legkésőbbi időpontra vonatkoznak, amikor egy feladat megkezdhető vagy befejezhető anélkül, hogy a projekt teljes ütemtervét késleltetné. A lazasági képlet segít a projektmenedzsereknek azonosítani azokat a kritikus feladatokat, amelyeket időben be kell fejezni, és azokat, amelyek késleltethetők anélkül, hogy a projekt befejezési határidejét befolyásolnák.
A projektmenedzsment kontextusában a float és a slack time két fontos fogalom, amelyek az ütemezéshez és az erőforrás-elosztáshoz kapcsolódnak.
Az úszási idő, más néven „úszási idő”, „teljes úszási idő” vagy „úszási időtartam” azt az időtartamot jelöli, amelyet egy adott tevékenység vagy feladat késleltethető anélkül, hogy az befolyásolná a projekt teljes befejezési dátumát. Más szóval, a mozgási idő az az időtartam, amelyet egy tevékenység eltarthat anélkül, hogy késedelmet okozna a következő tevékenységekre vagy a projekt egészére nézve. A mozgási időt gyakran úgy számítják ki, hogy a tevékenység korai kezdési időpontját kivonják a késői kezdési időpontból. A mozgási idővel rendelkező tevékenységek „nem kritikus” tevékenységeknek minősülnek, mivel nincs közvetlen hatásuk a projekt kritikus útvonalára.
Másfelől, az átfutási idő, más néven „szabad mozgási idő” azt az időtartamot jelöli, amelyet egy adott tevékenység vagy feladat késleltethető anélkül, hogy az befolyásolná a következő tevékenység kezdési időpontját. Más szóval, a laza idő az az időtartam, amelyet egy tevékenység eltölthet anélkül, hogy késedelmet okozna a következő tevékenység megkezdésében. Az átfutási időt gyakran úgy számítják ki, hogy egy tevékenység korai befejezési időpontját kivonják a következő tevékenység korai kezdési időpontjából. Az átfutási idővel rendelkező tevékenységek „nem kritikus” tevékenységeknek minősülnek, mivel nincs közvetlen hatásuk a projekt kritikus útvonalára.
Általánosságban elmondható, hogy a mozgási idő és az átfutási idő közötti legfontosabb különbség az, hogy a mozgási idő arra az időtartamra vonatkozik, amelyet egy tevékenység késleltethető anélkül, hogy befolyásolná a projekt teljes befejezési dátumát, míg az átfutási idő arra az időtartamra vonatkozik, amelyet egy tevékenység késleltethető anélkül, hogy befolyásolná a következő tevékenység kezdési időpontját. Mindkét fogalom fontos a hatékony projektmenedzsment szempontjából, mivel lehetővé teszik a projektmenedzserek számára, hogy úgy osszák el az erőforrásokat és kezeljék az ütemterveket, hogy minimalizálják a késedelmeket, és biztosítsák a projekt időben és a költségvetésen belüli befejezését.