Üzlettulajdonosként vagy befektetőként elengedhetetlen, hogy megértse, hogyan kell olvasni és értelmezni a pénzügyi kimutatásokat. Az egyik legfontosabb kimutatás az eredménykimutatás, amely világos képet ad a vállalkozás bevételeiről, kiadásairól és nettó jövedelméről. Az eredménykimutatás áttekintése során találkozhat az értékcsökkenési leírás nevű tétellel. Ez a kiadás a vállalat eszközeinek idővel bekövetkező elhasználódását mutatja. Ha azonban meg kell határoznia az értékcsökkenési költséget, de az nem szerepel kifejezetten az eredménykimutatásban, akkor visszafelé haladva is kiszámíthatja azt.
Az értékcsökkenési leírás kiszámításához az eredménykimutatás segítségével a nettó nyereségből kell kiindulnia. A nettó nyereség a vállalat teljes nyereségét vagy veszteségét jelenti a beszámolási időszakban. Ebből kiindulva vissza kell adnia a nem készpénz jellegű kiadásokat, például az értékcsökkenést, hogy meghatározhassa a vállalat pénzforgalmát. Más szóval, „visszafordítja” a nem készpénz jellegű kiadásokat, hogy megkapja azt a készpénzt, amelyet a vállalat az adott időszakban ténylegesen megtermelt.
Miután meghatározta a vállalat pénzforgalmát, meg kell vizsgálnia a mérlegszámlák változásait. Konkrétan az ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E) számlán bekövetkezett változásokra kell összpontosítania. Ez a számla a vállalat hosszú távú eszközeit, például épületeket, berendezéseket és járműveket képviseli. E számla változásainak elemzésével a beszámolási időszak alatt meghatározhatja a vállalatnál felmerült értékcsökkenési leírás összegét.
Az értékcsökkenési leírás kiszámításához a következő képletet kell használnia: Értékcsökkenési költség = (Kezdő PP&E – Végső PP&E + Tőkekiadások) / 2. Ebben a képletben a „Kezdő PP&E” a vállalat hosszú távú eszközeinek értékét jelenti a beszámolási időszak elején, a „Végső PP&E” a vállalat hosszú távú eszközeinek értékét jelenti a beszámolási időszak végén, a „Tőkekiadások” pedig azt az összeget jelenti, amelyet a vállalat új hosszú távú eszközökre költött a beszámolási időszakban.
Az eredménykimutatásban visszafelé haladva és a mérlegszámlák változásait elemezve meghatározhatja a vállalat értékcsökkenési leírását akkor is, ha az nem szerepel kifejezetten az eredménykimutatásban. Ez hasznos eszköz lehet a befektetők és az üzlettulajdonosok számára, akik pontosabb képet szeretnének kapni egy vállalat pénzügyi állapotáról és teljesítményéről.
Az értékcsökkenési leírást az eredménykimutatásban nem pénzbeli ráfordításként rögzítik, amely egy tárgyi eszköz értékének idővel bekövetkező csökkenését tükrözi. Az értékcsökkenési leírás kiszámítása úgy történik, hogy az eszköz bekerülési értékét elosztják annak várható hasznos élettartamával, majd ennek a költségnek egy részét hozzárendelik minden olyan elszámolási időszakhoz, amelyben az eszközt használják.
Az értékcsökkenési leírás költségének az eredménykimutatásban történő elszámolásához a vállalat általában külön tételt hoz létre a kimutatás ráfordítások részében, „Értékcsökkenési leírás költsége” vagy „amortizációs költség” megjelöléssel. Az elszámolt összeg az adott időszak teljes értékcsökkenési költségét tükrözi.
Tegyük fel például, hogy egy vállalat 50 000 dollárért vásárolt egy kiszállító teherautót, amelynek várható hasznos élettartama 5 év. A lineáris értékcsökkenési módszer alkalmazásával a vállalat évente 10 000 USD értékcsökkenési költséget számolna el (50 000 USD osztva 5 évvel). A használat első évében a vállalat 10 000 USD értékcsökkenési leírást számolna el az eredménykimutatásban.
Fontos megjegyezni, hogy bár az értékcsökkenési leírás nem pénzbeli ráfordítás, mégis jelentős hatással van a vállalat pénzügyi kimutatásaira és általános nyereségességére. Azáltal, hogy az állóeszközök értékét idővel csökkenti, az értékcsökkenési költség csökkentheti a vállalat adóköteles jövedelmét és javíthatja a pénzforgalmat.
Az értékcsökkenés egy nem készpénz jellegű ráfordítás, amely a vállalat eszközeinek idővel történő elhasználódását jelenti. Az eredménykimutatásban jellemzően levonják a bevételekből a nettó nyereség kiszámításához. Bizonyos esetekben azonban szükség lehet az értékcsökkenés visszavezetésére, hogy pontosan tükrözze a vállalat pénzforgalmát.
Az értékcsökkenés visszavezetésének egyik gyakori oka a vállalat kamatfizetés, adózás, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredményének (EBITDA) kiszámítása. Az EBITDA egy olyan mutatója a vállalat működési teljesítményének, amely nem tartalmazza az olyan nem működési kiadásokat, mint a kamatok és adók, valamint az olyan nem készpénz jellegű kiadásokat, mint az értékcsökkenés és az amortizáció. Azáltal, hogy az értékcsökkenést visszaadja a nettó nyereséghez, az EBITDA világosabb képet ad a vállalat pénzforgalmáról és működési jövedelmezőségéről.
Egy másik ok az értékcsökkenés visszavezetésére a vállalat szabad cash flow-jának kiszámítása. A szabad cash flow a vállalat működése által a tőkekiadások (azaz az ingatlanokba, üzemekbe és berendezésekbe történő beruházások) elszámolása után keletkező készpénz mennyisége. Mivel az értékcsökkenés nem készpénzes kiadás, amely nem igényel készpénzkiadást, a szabad cash flow kiszámításakor vissza lehet adni a nettó nyereséghez.
Összefoglalva, bár az értékcsökkenést az eredménykimutatásban általában levonják a bevételekből, vannak olyan esetek, amikor szükség lehet a visszaadására annak érdekében, hogy pontosan tükrözze a vállalat cash flow-ját vagy működési teljesítményét.
Ha elfelejtette elszámolni az értékcsökkenést, az azt jelenti, hogy a pénzügyi kimutatásai nem fogják pontosan tükrözni az eszközeinek valós értékét. Az értékcsökkenés egy fontos számviteli fogalom, amely idővel csökkenti az eszközök értékét, tükrözve azok elhasználódását vagy elavulását.
Ha elfelejti az értékcsökkenés elszámolását, a pénzügyi kimutatásai magasabb eszközértéket fognak mutatni, mint amennyit azok valójában érnek. Ez a nyereség, az eszközök és a saját tőke túlértékelését eredményezi. Ez komoly problémát jelenthet, mivel félrevezetheti a befektetőket, hitelezőket és más érdekelt feleket, akik a pontos pénzügyi információkra támaszkodnak a döntések meghozatalakor.
E hiba kijavításához korrekciós könyvelést kell végeznie a számviteli nyilvántartásokban, hogy rögzítse az elmaradt értékcsökkenési leírást. Ez csökkenti az eszközeinek értékét és növeli a kiadásait, ami alacsonyabb nettó eredményt eredményez az adott időszakban. Adóbevallásában is szükség lehet a megfelelő kiigazításokra, mivel az értékcsökkenés befolyásolja a fizetendő adó összegét.
Összefoglalva, az értékcsökkenés elszámolásának elfelejtése súlyos következményekkel járhat a pénzügyi kimutatásokra nézve, és félrevezetheti az érdekelt feleket. Fontos, hogy biztosítsa az összes költség pontos rögzítését és a megfelelő számviteli nyilvántartások vezetését, hogy elkerülje ezt a hibát.