Amikor a részvénybefektetésről van szó, fontos megérteni a különböző részvénytípusokat és azok jellemzőit. Két olyan kifejezés, amely gyakran összezavarja a kezdő befektetőket, a forgalomban lévő és a kibocsátott törzsrészvény. Bár hasonlónak tűnhetnek, a befektetők számára eltérő jelentéssel és következményekkel bírnak.
A kibocsátott részvények azon részvények teljes számát jelentik, amelyeket egy vállalat eladott a befektetőknek. Ez magában foglalja mind azokat a részvényeket, amelyek jelenleg a befektetők birtokában vannak, mind azokat, amelyeket a vállalat visszavásárolt. Fontos megjegyezni, hogy a kibocsátott részvények nem feltétlenül jelentik azt, hogy az összes részvényt eladták a nyilvánosságnak. Előfordulhat, hogy egyes részvények a vállalat alapítóinak vagy alkalmazottainak birtokában vannak, vagy azokat jövőbeli kibocsátásra tartják fenn.
Másrészt a forgalomban lévő törzsrészvények a befektetők által jelenleg birtokolt részvények teljes számát jelentik. Ez magában foglalja az egyéni befektetők, intézményi befektetők, illetve a vállalat alapítói és alkalmazottai által birtokolt részvényeket. A forgalomban lévő részvények a vállalat tényleges tulajdonjogát képviselik, mivel a részvényesek szavazati joggal rendelkeznek, és jogosultak a vállalat nyereségének egy részére.
Az egyik legfontosabb különbség a kibocsátott és a forgalomban lévő részvények között az, hogy a forgalomban lévő részvények mindig a kibocsátott részvények egy részhalmaza. Más szóval, minden forgalomban lévő részvény kibocsátott részvény, de nem minden kibocsátott részvény van forgalomban. Ennek az az oka, hogy a kibocsátott részvények egy részét a vállalat visszavásárolta, vagy más módon maga a vállalat birtokolja.
A részvények e két típusa közötti másik fontos különbségtétel a vállalat pénzügyi kimutatásaira gyakorolt hatásuk. Amikor egy vállalat új részvényeket bocsát ki, növeli a tőkealapját, és különböző célokra, például a terjeszkedés finanszírozására vagy az adósságok törlesztésére felhasználható forrásokat teremt. Ha azonban a vállalat visszavásárolja saját részvényeit, akkor csökkenti a forgalomban lévő részvények számát, és növelheti a fennmaradó részvények értékét.
A befektetőknek nagy figyelmet kell fordítaniuk egy vállalat forgalomban lévő és kibocsátott részvényeire, amikor a vállalat pénzügyi egészségét és növekedési potenciálját értékelik. A forgalomban lévő részvények nagy száma azt jelezheti, hogy a vállalatnak nagy és sokszínű befektetői csoportja van, de felhígíthatja a meglévő részvények értékét is. Eközben a kibocsátott részvények alacsony száma azt sugallhatja, hogy a vállalat korlátozottan jut tőkéhez, de azt is jelezheti, hogy a vállalatot a bennfentesek egy kis csoportja szorosan ellenőrzi.
Összefoglalva, bár a forgalomban lévő és a kibocsátott törzsrészvények hasonlóan hangzanak, a befektetők számára eltérő jelentéssel és következményekkel bírnak. A kibocsátott részvények a vállalat által a befektetőknek eladott részvények teljes számát jelentik, míg a forgalomban lévő részvények a vállalat tényleges tulajdonjogát. E különbségek megértése segítheti a befektetőket abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak arról, hogy milyen részvényeket vásároljanak és tartsanak hosszú távon.
A pénzügyi és számviteli kontextusban a „kibocsátott” és a „forgalomban lévő” kifejezések egy vállalat részvényeinek számát jelentik, amelyeket már eladtak, és amelyek jelenleg a befektetők birtokában vannak.
A „kibocsátott” részvények a vállalat részvényeinek teljes számát jelentik, amelyeket a nyilvánosságnak felajánlottak, beleértve az eladott és az el nem adott részvényeket is. Amikor egy vállalat tőzsdére megy, jellemzően meghatározott számú részvényt bocsát ki, amelyeket a befektetőknek értékesít a tőzsdei bevezetés (IPO) vagy későbbi kibocsátások során. Ezeket a részvényeket „kibocsátottnak” tekintik, és beleszámítanak a vállalat teljes részvényszámába.
A „forgalomban lévő” részvények viszont a kibocsátott és jelenleg a befektetők birtokában lévő részvények számát jelentik. Ez magában foglalja a nyilvánosságnak eladott összes részvényt, valamint a vállalat által visszavásárolt részvényeket (az úgynevezett saját részvényeket). A forgalomban lévő részvények azért fontosak, mert meghatározzák a vállalat piaci kapitalizációját, vagyis a forgalomban lévő részvények összértékét.
Összefoglalva, a „kibocsátott” részvények a vállalat által a nyilvánosságnak felajánlott részvények teljes számát jelentik, míg a „forgalomban lévő” részvények a befektetők által jelenleg birtokolt részvények számát.
Amikor egy vállalat részvényeket bocsát ki a nyilvánosság számára, ezt kétféleképpen teheti meg: kibocsáthat elsőbbségi részvényeket vagy törzsrészvényeket. A törzsrészvény a legelterjedtebb részvénytípus, és tulajdonrészt képvisel a vállalatban. Amikor egy vállalat törzsrészvényt bocsát ki, lényegében tulajdonrészeket ad el magánszemélyeknek vagy szervezeteknek.
A törzsrészvény akkor tekinthető forgalomban lévőnek, ha azt a vállalat kibocsátotta, és jelenleg a befektetők birtokában van. Ezek a részvények azért tekinthetők forgalomban lévőnek, mert aktívan kereskednek velük a tőzsdén, vagy befektetési portfóliókban tartják őket.
A forgalomban lévő törzsrészvények száma fontos mérőszám a befektetők számára, mivel hatással lehet a részvény értékére. Egy nagyszámú forgalomban lévő részvénytársaság részvényeinek ára alacsonyabb lehet, mint egy kisebb számú forgalomban lévő részvénytársaságé. Ennek oka, hogy a vállalat értéke nagyobb számú részvényes között oszlik meg, ami felhígíthatja az egyes részvények értékét.
Összefoglalva, a törzsrészvény akkor tekinthető forgalomban lévőnek, ha azt a vállalat kibocsátotta, és a befektetők birtokában van. A forgalomban lévő részvények száma befolyásolhatja a részvények értékét, és a befektetőknek figyelmet kell fordítaniuk erre a mutatóra, amikor egy vállalatba való befektetést fontolgatnak.