A részvénykibocsátás a vállalatok körében bevett gyakorlat a tőkebevonás érdekében. Ennek azonban közvetlen hatása van a vállalat mérlegére, amely egy olyan pénzügyi kimutatás, amely a vállalat eszközeit, kötelezettségeit és saját tőkéjét mutatja. A mérleg alapvető dokumentum, amely betekintést nyújt a vállalat pénzügyi helyzetébe, és a mérlegben bekövetkező bármilyen változás jelentős hatással lehet a befektetők megítélésére. Íme, hogyan befolyásolhatja egy vállalat mérlegét több részvény kibocsátása:
Amikor egy vállalat több részvényt bocsát ki, lényegében tulajdonrészt ad el a vállalatban. Ennek eredményeként a vállalat saját tőkéje növekszik, ami megjelenik a mérlegben. A saját tőke a vállalat eszközeiben a kötelezettségek levonása után fennmaradó részesedés. Ha tehát egy vállalat több részvényt bocsát ki, a saját tőke nő, és a mérlegben magasabb értéket mutat ez a kategória.
A több részvény kibocsátása készpénzt termel a vállalat számára, ami a mérlegben a készpénzállomány növekedéseként jelenik meg. A készpénz a forgóeszközök kategóriába sorolt eszköz, és a készpénzállomány növekedése megjelenik a mérlegben. Tehát, ha egy vállalat több részvényt bocsát ki, a készpénzállomány növekszik, és a mérlegben magasabb értéket mutat ez a kategória.
Több részvény kibocsátása hígíthatja a vállalat egy részvényre jutó eredményét (EPS). Az EPS a vállalat nyereségének az a része, amely minden egyes forgalomban lévő törzsrészvényre jut. Ha egy vállalat több részvényt bocsát ki, a forgalomban lévő részvények száma megnő, ami csökkenti az EPS-t. Az EPS csökkenése negatívan befolyásolhatja a vállalat részvényárfolyamát és a befektetők megítélését.
A több részvény kibocsátása a kötelezettségek növekedését is eredményezheti. Amikor egy vállalat több részvényt bocsát ki, lényegében több saját tőkét vesz fel, ami kötelezettséget jelent. Továbbá, ha a vállalat olyan részvényeket bocsát ki, amelyekhez warrantok vagy opciók kapcsolódnak, akkor előfordulhat, hogy a jövőben több részvényt kell kibocsátania, ami tovább növelheti a kötelezettségeket. A kötelezettségek növekedése negatívan befolyásolhatja a vállalat adósság/saját tőke arányát, ami a vállalat pénzügyi tőkeáttételének mérőszáma.
Összefoglalva, több részvény kibocsátása jelentős hatással lehet egy vállalat mérlegére. Növelheti a saját tőkét és a készpénzt, de felhígíthatja az EPS-t és növelheti a kötelezettségeket. A befektetők számára elengedhetetlen, hogy szorosan figyelemmel kísérjék a vállalat mérlegét, hogy megértsék a vállalat tőkeszerkezetében bekövetkező változások hatását.
Amikor egy vállalat részvényeket bocsát ki, új saját tőkét hoz létre, amelyet a befektetőknek eladott részvények képviselnek. Ez a saját tőke a vállalat mérlegében a saját tőke számlájának növekedésében jelenik meg. Ennek eredményeképpen a részvénykibocsátás közvetlenül nem befolyásolja a vállalat eszközeit, de közvetve néhány módon befolyásolhatja azokat:
1. A készpénzállomány növekedése: Amikor egy vállalat részvényeket bocsát ki, a részvényekért cserébe készpénzt kap a befektetőktől. Ez a beáramló készpénz felhasználható új beruházások finanszírozására, adósságok törlesztésére vagy egyéb üzleti tevékenységek finanszírozására. Ezért a részvénykibocsátás közvetve növelheti a vállalat készpénzállományát és javíthatja likviditását.
2. A tulajdonjog felhígulása: Amikor egy vállalat új részvényeket bocsát ki, a meglévő részvényesek tulajdona felhígul. Ez azt jelenti, hogy az egyes részvényesek százalékos tulajdoni hányada csökken a vállalatban, ami hatással lehet a részvényeik értékére. Ha a piac negatívan érzékeli a hígulást, az a vállalat részvényárfolyamának csökkenését eredményezheti, ami közvetve hatással lehet a vállalat piaci értékére és eszközeinek értékére.
3. Megnövekedett hitelfelvételi képesség: A részvénykibocsátás közvetve befolyásolhatja a vállalat hitelfelvételi képességét is. Ha egy vállalat több saját tőkével rendelkezik, a hitelezők kevésbé kockázatosnak tekinthetik, ami megkönnyítheti a vállalat számára az adósságfinanszírozás megszerzését. Ez a megnövekedett hitelfelvételi kapacitás lehetővé teheti a vállalat számára, hogy új beruházásokat finanszírozzon vagy bővítse tevékenységét, ami közvetve hatással lehet az eszközeire.
Összességében, bár a részvénykibocsátás nem befolyásolja közvetlenül a vállalat eszközeit, közvetve néhány módon befolyásolhatja azokat, például a megnövekedett készpénzállomány, a tulajdonosi hígulás és a megnövekedett hitelfelvételi kapacitás révén.
Nem, a törzsrészvények kibocsátása nem növeli a kötelezettségeket. A kötelezettségek olyan kötelezettségek, amelyekkel egy vállalat egy másik félnek tartozik, és amelyek jellemzően adósságok, amelyeket vissza kell fizetni. A törzsrészvények viszont tulajdonjogot képviselnek a vállalatban, és nem adósság vagy kötelezettség, amelyet vissza kell fizetni.
Amikor egy vállalat törzsrészvényt bocsát ki, akkor a befektetők számára tulajdonrészek eladásával szerez forrásokat. Ez növeli a vállalat saját tőkéjét, amely a vállalat eszközeinek értéke mínusz a kötelezettségei. Mivel a törzsrészvények a vállalatban való tulajdont képviselik, a vállalat mérlegében a saját tőke részeként szerepelnek, nem pedig kötelezettségként.
Valójában a törzsrészvények kibocsátása csökkentheti a vállalat kötelezettségeit, ha a bevont pénzeszközöket adósságok törlesztésére fordítják. Ennek oka, hogy a vállalat adósságállománya csökken, ami viszont csökkenti a teljes kötelezettségállományt.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a törzsrészvények kibocsátása felhígíthatja a meglévő részvényesek tulajdonjogát. Ez azt jelenti, hogy az egyes meglévő részvényesek tulajdoni hányada a vállalatban csökkenni fog, ahogy több részvényt bocsátanak ki. Ennek eredményeként a meglévő részvényesek nem biztos, hogy profitálnak a megnövekedett saját tőkéből, ha a vállalat értéke nem nő arányosan a részvények megnövekedett számával.