Mint részvényes, Önnek joga van ahhoz, hogy beleszóljon annak a vállalatnak az irányába, amelybe befektetett. Ezt a véleményét többek között a részvényesi határozatokon keresztül gyakorolhatja. A részvényesi határozat egy olyan hivatalos javaslat, amelyet egy befektető vagy befektetői csoport terjeszt elő, és amelyről a vállalat összes részvényese szavaz.
A részvényesi határozatok a kérdések széles körére terjedhetnek ki, a vállalatirányítástól és a vezetői javadalmazástól kezdve a környezeti és társadalmi felelősségvállalásig. Ezeket gyakran olyan befektetők használják, akik aggódnak azon vállalatok hosszú távú fenntarthatósága miatt, amelyekbe befektetnek, és akik a vállalati döntéshozatalt az értékeikkel és érdekeikkel összhangban lévő módon kívánják befolyásolni.
A részvényesi határozatoknak két fő típusa van: kötelező és nem kötelező érvényű. A kötelező érvényű határozatok azok, amelyek a vállalatot bizonyos intézkedések megtételére kötelezik, például az alapszabályzat módosítására vagy egy új politika elfogadására. A nem kötelező erejű határozatok viszont csupán tanácsadó jellegűek, és nem kötelezik a társaságot semmilyen konkrét intézkedés megtételére.
A részvényesi határozatokat jellemzően olyan befektetők terjesztik elő, akik jelentős részesedéssel rendelkeznek a vállalatban, vagy olyan befektetői csoportok, amelyek erőforrásaik és befolyásuk egyesítése érdekében összefogtak. Ahhoz, hogy egy részvényesi határozatot szavazásra bocsáthassanak, előbb jóvá kell hagynia a vállalat igazgatótanácsának, amelynek jogában áll elutasítani azokat a határozatokat, amelyeket a részvényesek hatáskörén kívül esőnek ítél.
Miután az igazgatótanács jóváhagyta a részvényesi határozatot, az általában bekerül a vállalat meghatalmazási nyilatkozatába, amelyet az éves közgyűlés előtt minden részvényesnek megküldenek. A közgyűlésen a részvényeseknek lehetőségük van arra, hogy személyesen vagy meghatalmazott útján szavazzanak a határozatról. Ahhoz, hogy egy nem kötelező érvényű határozat sikeresnek minősüljön, a részvényesek jelentős százalékának – általában 30% körüli vagy annál magasabb – szavazatát kell megszereznie. A kötelező erejű határozatokhoz viszont általában sokkal magasabb támogatottsági küszöbértékre van szükség, gyakran az összes forgalomban lévő részvény többségére vagy akár szupertöbbségére.
Összefoglalva, a részvényesi határozatok fontos eszközt jelentenek azon befektetők számára, akik befolyásolni kívánják azon vállalatok irányát, amelyekbe befektetnek. A részvényesek javaslatok előterjesztésével és az éves közgyűléseken történő szavazásukkal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vállalati politikát és gyakorlatot az értékeiknek és érdekeiknek megfelelő módon alakítsák. Bár a részvényesi határozatok előterjesztésének folyamata összetett és időigényes lehet, a befektetők számára ez egy hatékony módja annak, hogy hangjukat hallassák, és a vállalatokat felelősségre vonják tetteikért.
A vállalatirányítással összefüggésben a részvényesi határozat egy vállalat részvényese által benyújtott javaslat egy olyan ügyben, amelyet a vállalat számára fontosnak tart, hogy foglalkozzon vele. A részvényesi határozat célja általában az, hogy befolyásolja a vállalat igazgatótanácsát és vezetőségét egy adott intézkedés megtételére vagy egy adott politika megváltoztatására.
Az Egyesült Államokban a részvényesi határozatokat a Securities and Exchange Commission (SEC) és annak a tőzsdének a szabályai szabályozzák, ahol a vállalatot jegyzik. A SEC szabályai szerint bármely részvényes, aki legalább 2000 dollárral vagy a vállalat részvényeinek 1%-ával legalább egy éve rendelkezik, részvényesi határozatot nyújthat be.
Vannak azonban bizonyos korlátozások a részvényesi határozattal felvethető kérdések típusaira vonatkozóan. Például a SEC nem engedélyezi az olyan javaslatokat, amelyek ellentétesek a társaság alapító okiratával, sértik az állami törvényeket, vagy a szokásos üzleti tevékenységgel kapcsolatosak.
Ezenkívül a társaság bíróság előtt megtámadhatja a részvényesi határozatot, ha úgy véli, hogy a javaslat jogellenes vagy sérti a társaság alapszabályát. Ilyen esetekben a bíróság dönt arról, hogy a javaslat belefoglalható-e a társaság meghatalmazási nyilatkozatába, és szavazásra bocsátható-e a részvényesek elé.
Összefoglalva, bármely részvényes, aki megfelel a jogosultsági feltételeknek, benyújthat részvényesi határozatot. A javaslatnak azonban meg kell felelnie a SEC szabályainak és a társaság alapszabályának, és jogi kihívásoknak lehet kitéve.
A részvényhatározat egy vállalat igazgatótanácsa vagy részvényesei által hozott, a vállalat részvényeire vonatkozó döntést jelent. A részvényhatározat különböző formákat ölthet, például új részvények kibocsátásáról, meglévő részvények visszavásárlásáról vagy érvénytelenítéséről, a társaság tőkeszerkezetének megváltoztatásáról, illetve új részvények kibocsátásával járó egyesülés vagy felvásárlás jóváhagyásáról szóló határozat.
Gyakorlati szempontból a részvényhatározat fontos eszköz a vállalatok számára a részvénytulajdonuk kezelésében, valamint annak biztosításában, hogy elegendő tőkével rendelkezzenek a növekedéshez és a vállalkozásukba történő befektetéshez. A részvényhatározatokat általában a vállalat éves közgyűlésén (AGM) vagy rendkívüli közgyűlésén (EGM) hozzák, ahol a részvényesek szavaznak az igazgatótanács vagy más felek által előterjesztett javaslatokról.
A részvényhatározat jogi és pénzügyi következményekkel is járhat a vállalat és részvényesei számára. Például az új részvények kibocsátására vonatkozó határozat felhígíthatja a meglévő részvényesek tulajdonosi jogait, míg a részvények visszavásárlására vonatkozó határozat hatással lehet a vállalat pénzforgalmára és mérlegére. Ezért fontos, hogy a vállalatok gondosan mérlegeljék a részvényekről szóló határozatok lehetséges következményeit, és azokat átlátható módon közöljék az érdekelt felekkel.