A részvényesi kifizetések, más néven osztalékok, a vállalat eredményének a részvényesek között történő felosztását jelentik. Ez a felosztás történhet készpénz, részvény vagy egyéb vagyontárgy formájában. Míg az osztalék egy módja annak, hogy a vállalat megjutalmazza részvényeseit, hatással van a vállalat eredménytartalékára is.
A visszatartott nyereség a vállalat nyereségének az a része, amelyet nem osztanak szét a részvényesek között. Ehelyett a vállalat megtartja a vállalkozásba történő újrabefektetés vagy az adósságok törlesztése céljából. A visszatartott nyereség fontos mérőszáma a vállalat pénzügyi egészségének, mivel megmutatja, hogy mennyi pénz áll a vállalat rendelkezésére az üzleti tevékenységbe történő újbóli befektetésre.
Amikor egy vállalat osztalékot fizet, csökkenti az eredménytartalékát. Ennek oka, hogy az osztalékfizetésre fordított pénzt a vállalat nyereségéből veszik el. Például, ha egy vállalatnak 1 millió dollár nyeresége van, és 100 000 dollárt fizet ki osztalékként, akkor az eredménytartalék 900 000 dollárra csökken.
A visszatartott nyereség részvényesi kifizetésekkel történő csökkentése pozitív és negatív hatással egyaránt járhat a vállalatra. A pozitív oldalon az osztalékfizetés vonzhatja azokat a befektetőket, akik rendszeres jövedelemre vágynak befektetéseikből. Ez segíthet növelni a vállalat részvényei iránti keresletet, ami a részvényárfolyam emelkedéséhez vezethet.
A negatív oldalon a visszatartott nyereség csökkentése korlátozhatja a vállalat azon képességét, hogy beruházzon az üzleti tevékenységébe. Ha egy vállalatnak tőkekiadásokat kell eszközölnie, vagy kutatás-fejlesztésbe kell befektetnie, előfordulhat, hogy nem áll rendelkezésére a szükséges pénzeszköz, ha nyereségének nagy részét osztalékként fizette ki. Ez korlátozhatja a vállalat hosszú távú növekedési potenciálját.
Összefoglalva, bár a részvényesi osztalékfizetés lehet egy módja annak, hogy a vállalat megjutalmazza a részvényeseit, hatással van a vállalat visszatartott nyereségére is. A visszatartott nyereség osztalékkal történő csökkentése pozitív és negatív hatással egyaránt lehet a vállalat pénzügyi egészségére. Mint minden pénzügyi döntés esetében, a vállalatoknak is gondosan mérlegelniük kell a részvényesi kifizetéseknek a megtartott nyereségre és a hosszú távú növekedési potenciálra gyakorolt hatását.
A részvényesek részére történő részvényosztalékfizetés közvetlen hatással van a vállalat visszatartott nyereségének egyenlegére. A visszatartott nyereség a vállalat nyereségének az a része, amelyet nem osztanak ki osztalékként a részvényeseknek, hanem a vállalat megtartja azt újrabefektetésre vagy más célokra.
Amikor egy vállalat osztalékot hirdet, lényegében a nyereség egy részét osztja szét a részvényesek között. Ez azt jelenti, hogy az eredménytartalék egyenlege a felosztott osztalék összegével csökken. Például, ha egy vállalatnak 1 millió dollár eredménytartaléka van, és 100 000 dollár osztalékot hirdet, az eredménytartalék egyenlege 900 000 dollárra csökken.
Fontos megjegyezni, hogy miközben az eredménytartalék egyenlege csökken, a vállalat saját tőkéjének összértéke nem változik. Ennek az az oka, hogy az osztalékfizetés lényegében értékátruházás a vállalatról a részvényesekre. A részvényesek osztalék formájában megkapják a vállalat nyereségének egy részét, de a vállalat eszközeinek és saját tőkéjének teljes értéke változatlan marad.
Egyes esetekben a vállalatok akkor is dönthetnek úgy, hogy osztalékot fizetnek, ha ez az eredménytartalék egyenlegének csökkentésével jár. Ez történhet a részvényesek jutalmazása, új befektetők vonzása, vagy annak jelzése a piac felé, hogy a vállalat pénzügyileg egészséges és nyereséges. A vállalatoknak azonban figyelembe kell venniük az eredménytartalék egyenlegének csökkentésének hosszú távú következményeit is, mivel ez korlátozhatja a jövőbeli növekedési lehetőségekbe való beruházási képességüket vagy a váratlan pénzügyi kihívások átvészelését.
A részvényesi kifizetések, más néven osztalékok, jellemzően a mérleg forrásoldalán szerepelnek a „Fizetendő részvényesi kifizetések” vagy „Fizetendő osztalékok” címszó alatt. Ennek oka, hogy az osztalék a vállalatnak a részvényesekkel szembeni kötelezettségét jelenti, amelyet a jövőben ki kell fizetni.
Amint az osztalékfizetés megtörténik, a kötelezettség csökken, és a pénzforgalmi számla ugyanezzel az összeggel csökken. Ez azt jelenti, hogy a mérleg saját tőke részét is érinti az osztalékfizetés, mivel az eredménytartalék számla csökken a kifizetett összeggel.
Fontos megjegyezni, hogy nem minden vállalat fizet osztalékot, és egyesek dönthetnek úgy, hogy ehelyett a nyereségüket visszaforgatják a vállalkozásba. Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy a mérleg nem mutat ki fizetendő részvényesi kifizetési kötelezettséget.
Az eredménytartalék a vállalat nettó nyereségének az a része, amelyet a vállalat megtart, ahelyett, hogy osztalékként osztanák szét a részvényeseknek. Három dolog befolyásolhatja az eredménytartalékot:
1. Nyereségesség: Az eredménytartalékot közvetlenül befolyásolja a vállalat nyereségessége. Ha egy vállalat nyereséges és magas szintű nettó jövedelmet termel, akkor több pénzeszköz áll rendelkezésére, amelyet megtarthat és visszaforgathat a vállalkozásba.
2. Osztalékfizetés: Amikor egy vállalat osztalékot fizet a részvényeseinek, az csökkenti a vállalat visszatartott nyereségének összegét. Ennek az az oka, hogy az osztalékfizetésre fordított pénzeszközök már nem állnak a vállalat rendelkezésére, hogy megtartsa és visszaforgassa a vállalkozásba.
3. Tőkekiadások: A tőkekiadások, amelyek hosszú távú eszközökbe, például ingatlanokba, gépekbe és berendezésekbe történő befektetések, szintén befolyásolhatják az eredménytartalékot. Ha egy vállalat nagymértékben beruház a tőkekiadásokba, az csökkenti az osztalékként felosztható és az eredménytartalékként megtartható pénzeszközök összegét. Ezek a beruházások azonban hosszú távon hozzájárulhatnak a vállalat jövedelmezőségének növeléséhez is, ami végső soron a visszatartott nyereség magasabb szintjéhez vezethet.