A törzsrészvények kibocsátása a vállalati pénzügyek egyik lényeges eleme, mivel lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy tőkét vonjanak be azáltal, hogy tulajdoni részesedéseket adnak el a befektetőknek. Ugyanakkor jelentős hatással van a vállalat adósság/saját tőke arányára (D/E) is, amely a vállalat pénzügyi tőkeáttételének mérőszáma. A D/E arány azt mutatja, hogy a vállalat finanszírozásának mekkora hányada származik adósságból a saját tőkéhez képest. Amikor egy vállalat új törzsrészvényeket bocsát ki, növeli tőkeszerkezetének saját tőke részét, ami számos hatással lehet a D/E arányra.
Először is, a törzsrészvények kibocsátása csökkentheti a vállalat D/E arányát. Mint korábban említettük, a saját tőke kibocsátása növeli a vállalat finanszírozásának saját tőke komponensét. Ez azt jelenti, hogy a D/E arány nevezője (a teljes saját tőke) nő, ami csökkenti a mutatót. Ez különösen előnyös lehet a magas adósságállománnyal rendelkező vállalatok számára, mivel csökkentheti a teljes tőkeáttételüket és javíthatja a pénzügyi stabilitásukat.
A törzsrészvények kibocsátásának hatása egy vállalat D/E arányára azonban nem mindig egyértelmű. Egyes esetekben az új részvények kibocsátása valójában növelheti a vállalat D/E arányát. Például, ha egy vállalat törzsrészvényeket bocsát ki egy akvizíció vagy bővítési projekt finanszírozására, ez jelentősen növelheti az összes eszközállományát. Ez viszont növelheti a teljes kötelezettségállományt (azaz az adósságot), ami növeli a D/E arány számlálóját. Ha az adósság növekedése nagyobb, mint a saját tőke növekedése, a D/E arány növekedni fog.
Egy másik figyelembe veendő tényező a törzsrészvénykibocsátás időzítése. A törzsrészvények olyan időpontban történő kibocsátása, amikor a vállalat részvényeinek árfolyama magas, előnyös lehet a D/E arány csökkentése szempontjából. Ennek oka, hogy a tőkeszerkezet saját tőke komponensének értéke magasabb lesz, ami csökkenti a vállalat általános tőkeáttételét. Ezzel szemben a törzsrészvények alacsony részvényárfolyamon történő kibocsátása ellentétes hatással járhat, mivel növeli a forgalomban lévő részvények számát és felhígítja a meglévő részvények értékét.
Összefoglalva, a törzsrészvények kibocsátása jelentős hatással lehet a vállalat adósság-részvény arányára. Míg bizonyos esetekben csökkentheti az arányt és javíthatja a vállalat pénzügyi stabilitását, növelheti is az arányt, ha az adósság növekedése nagyobb, mint a saját tőke növekedése. Ezért a vállalatoknak alaposan meg kell fontolniuk a törzsrészvények kibocsátásának időzítését és célját, hogy az összhangban legyen az általános pénzügyi céljaikkal, és ne befolyásolja negatívan a D/E arányt.
A törzsrészvények kibocsátása hatással van a vállalat mérlegére, pénzforgalmi kimutatására és általános pénzügyi helyzetére.
Amikor egy vállalat törzsrészvényt bocsát ki, növeli a saját tőke finanszírozását. Ez azt jelenti, hogy a vállalat finanszírozást kap cserébe azért, hogy tulajdonrészeket ad el a befektetőknek. E tranzakció eredményeként a vállalat mérlege az eszközök (kapott készpénz) és a saját tőke (kibocsátott törzsrészvény) növekedését mutatja.
Továbbá a törzsrészvények kibocsátása hatással lehet a vállalat pénzforgalmára is. A törzsrészvények kibocsátásából származó készpénz finanszírozási tevékenységnek minősül, és a cash flow kimutatásban a finanszírozási szakaszban jelenik meg. Ez növelheti a vállalat pénzeszköz-egyenlegét, és további forrásokat biztosíthat beruházási vagy egyéb célokra.
Fontos megjegyezni, hogy a törzsrészvények kibocsátása hatással lehet a vállalat egy részvényre jutó eredményére (EPS) és az árfolyam/nyereség (P/E) arányára is. Amikor egy vállalat több részvényt bocsát ki, a nyereség nagyobb számú részvény között oszlik meg, ami felhígíthatja az EPS-t. Továbbá, ha a piac a törzsrészvények kibocsátását a pénzügyi gyengeség vagy instabilitás jelének tekinti, a P/E arány csökkenhet, ami a vállalat részvényárfolyamának csökkenéséhez vezethet.
Összefoglalva, a törzsrészvények kibocsátása hatással van a vállalat mérlegére, cash flow kimutatására, az egy részvényre jutó eredményre és az árfolyam/nyereség arányra. Előnyös módja lehet egy vállalat számára a tőkebevonásnak, de gondosan meg kell fontolni és kezelni kell, hogy elkerülhetőek legyenek a vállalat pénzügyi helyzetére gyakorolt negatív hatások.
A törzsrészvények kibocsátása nem csökkenti a saját tőkét. Valójában éppen az ellenkező hatást váltja ki. A saját tőke a vállalat eszközeinek maradványértékét jelenti, miután az összes kötelezettséget kifizették. A törzsrészvény a saját tőke egy olyan formája, amely a vállalatban való tulajdont képviseli. Amikor egy vállalat törzsrészvényt bocsát ki, akkor növeli a vállalat rendelkezésére álló saját tőke összegét. Ennek oka, hogy a vállalat lényegében a vállalat tulajdonjogát adja el a befektetőknek készpénzért vagy más eszközökért cserébe. Ez növeli a vállalat saját tőkéjének összértékét. Fontos azonban megjegyezni, hogy a törzsrészvények kibocsátása felhígíthatja a meglévő részvényesek tulajdoni hányadát, ha új részvényeket bocsátanak ki. Ez azt jelenti, hogy miközben a vállalat teljes tőkeértéke növekedhet, az egyes részvényesek tulajdoni hányada csökkenhet.
A törzsrészvények kibocsátása úgy befolyásolja a számviteli egyenletet, hogy növeli a vállalat saját tőkéjét és eszközeit. Amikor egy vállalat törzsrészvényt bocsát ki, készpénzt kap a vállalatban való tulajdonjogért cserébe. Ez a készpénz a vállalat eszközeinek növekedésében jelenik meg a mérlegben.
Ugyanakkor a vállalat saját tőkéje is növekszik a törzsrészvények kibocsátásából származó készpénzzel megegyező összeggel. Ez azért van így, mert a törzsrészvények a vállalatban való tulajdont képviselik, és a mérlegben a saját tőkeként szerepelnek.
A számviteli egyenlet a következőképpen néz ki:
Eszközök = Kötelezettségek + Saját tőke
Ezért amikor egy vállalat törzsrészvényt bocsát ki, az eszközök és a saját tőke is ugyanannyival nő. Ez fenntartja az egyensúlyt a számviteli egyenletben.
Emellett a törzsrészvények kibocsátása hatással van a vállalat pénzügyi mutatóira is, például az adósság/saját tőke arányra. Ahogy a vállalat saját tőkéje a törzsrészvények kibocsátása miatt növekszik, az adósság/saját tőke arány csökken. Ez vonzóbbá teheti a vállalatot a befektetők és a hitelezők számára.