Amikor egy vállalat nyereséget termel, két lehetősége van. Vagy osztalék formájában felosztja a nyereséget a részvényeseknek, vagy megtartja a nyereséget, hogy azt újra befektesse a vállalkozásba. A visszatartott nyereség fontos része a vállalat pénzügyi egészségének, mivel biztosítja a növekedés és terjeszkedés finanszírozásához szükséges tőkét. Sok befektetőt azonban érdekel, hogy a részvényosztalékok befolyásolják-e az eredménytartalék számláját. Az alábbiakat kell tudnia.
A részvényosztalék a vállalatok számára a nyereség egy részének a részvényesek között történő szétosztását jelenti további részvények formájában. Ha például egy vállalat 10%-os részvényosztalékot bocsát ki, akkor a részvényesek minden 100 részvényük után 10 további részvényt kapnak. Bár a részvényosztalékok nem befolyásolják a vállalat készpénzállományát, de hatással vannak az eredménytartalék számlára.
Amikor egy vállalat részvényosztalékot bocsát ki, csökkenti a mérlegben szereplő eredménytartalék összegét. Ennek oka, hogy a részvényosztalék a készpénzosztalékhoz hasonlóan nyereségfelosztásnak minősül. A részvényosztalék számviteli könyvelése magában foglalja a felhalmozott eredmény egy részének átvezetését a törzstőke számlára. A törzstőke számla az osztalék részeként kibocsátott további részvények névértékét képviseli.
Bár a részvényosztalék csökkenti az eredménytartalék összegét, nem feltétlenül befolyásolja a vállalat általános pénzügyi helyzetét. Valójában sok vállalat a részvényosztalékot a befektetők vonzására és a vállalat jövőbeli növekedési kilátásaiba vetett bizalom jelzésére használja. Emellett a részvényosztalék pozitív hatással lehet a vállalat részvényárfolyamára, mivel növeli a forgalomban lévő részvények számát, és vonzóbbá teheti a részvényeket a befektetők számára.
Összefoglalva, a részvényosztalékok hatással vannak a vállalat eredménytartalék számlájára. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy negatív hatással van a vállalat általános pénzügyi helyzetére. A nyereség felosztása és az újrabefektetésre szánt nyereség megtartása közötti egyensúly gondos kezelésével a vállalatok egészséges mérleget tarthatnak fenn, és idővel tovább növekedhetnek és terjeszkedhetnek. Befektetőként fontos, hogy megértse a részvényosztalékok következményeit és a vállalat pénzügyi egészségére gyakorolt hatását, mielőtt befektetési döntéseket hozna.
Az eredménytartalék számlát több tényező befolyásolja. Az eredménytartalék a vállalat nettó nyereségének azt a részét jelenti, amelyet nem osztalékként osztanak szét a részvényesek között, hanem a vállalat megtartja azt az üzleti tevékenységbe történő újrabefektetés vagy más célokra.
A következő tényezők befolyásolhatják az eredménytartalék számláját:
1. Nettó nyereség: Az eredménytartalék elsődleges mozgatórugója a vállalat által elért nettó jövedelem. Ha a vállalat egy adott időszakban nyereséget termel, akkor ez a nyereség hozzáadódik az eredménytartalék számlához. Ezzel szemben, ha a vállalat veszteséget termel, az eredménytartalék számla csökken.
2. Osztalékfizetés: Az eredménytartalék csökkenthető a részvényeseknek történő osztalékfizetéssel. Amikor a vállalat nyereségének egy részét osztalékként osztja szét, az eredménytartalék számla ezzel az összeggel csökken.
3. Részvény-visszavásárlások: Ha egy vállalat visszavásárolja saját részvényeit, az eredménytartalék számla csökken. Ennek az az oka, hogy a vállalat a nyereségét saját részvényeinek visszavásárlására fordítja, ami csökkenti a forgalomban lévő részvények teljes számát, és így a vállalat saját tőkéjének összegét.
4. Számviteli kiigazítások: A felhalmozott eredményt befolyásolhatják a számviteli kiigazítások is, mint például a számviteli politikában bekövetkezett változások vagy a korábbi időszakokban elkövetett hibák korrekciója. Ezek a kiigazítások növelhetik vagy csökkenthetik az eredménytartalék számláját.
Összefoglalva, az eredménytartalék számlát számos tényező befolyásolja, beleértve a nettó nyereséget, az osztalékfizetéseket, a részvényvisszavásárlásokat és a számviteli kiigazításokat. E tényezők megértése döntő fontosságú a vállalatok és részvényeseik számára, mivel segít meghatározni a vállalkozásba visszaforgatható vagy a részvényesek között osztalékként felosztható nyereség összegét.
A részvényfelosztás és a részvényosztalék két gyakori módja annak, hogy a vállalatok nyereségüket felosszák részvényeseik között. Mindkét intézkedés hatással lehet a vállalat eredménytartalékára.
Részvényfelosztásról akkor beszélünk, amikor egy vállalat úgy dönt, hogy a meglévő részvényesek számára további részvények kibocsátásával növeli a forgalomban lévő részvények számát. Például egy 2 az 1 arányban történő részvényfelosztás megduplázná a forgalomban lévő részvények számát, de minden egyes részvény feleannyit érne a felosztás után. A részvények összértéke nem változna. Részvényfelosztás esetén a felhalmozott nyereség teljes összege változatlan marad, de a felhalmozott nyereség részvényenkénti értéke csökken. Ennek az az oka, hogy ugyanaz az összegű nyereség most nagyobb számú részvényre oszlik szét.
Részvényosztalékról viszont akkor beszélünk, amikor a vállalat készpénzosztás helyett további részvényeket oszt ki osztalékként a részvényesei között. A részvényosztalékot általában a forgalomban lévő részvények teljes számának százalékában fejezik ki. Például egy 10%-os részvényosztalék esetén a részvényesek minden 100 részvényük után 10 további részvényt kapnak. A részvényfelosztáshoz hasonlóan a részvényosztalék nem változtatja meg az eredménytartalék teljes összegét, de felhígítja az eredménytartalék részvényenkénti értékét. Ennek az az oka, hogy ugyanaz a nyereségösszeg most nagyobb számú részvényre oszlik szét.
Összefoglalva, mind a részvényfelosztás, mind a részvényosztalék hatással lehet a visszatartott nyereség részvényenkénti értékére, de a visszatartott nyereség teljes összegére nem. A vállalatok dönthetnek úgy, hogy a részvényfelosztást és a részvényosztalékot úgy használják, hogy a nyereséget a részvényesek között szétosztják anélkül, hogy a teljes pénzügyi helyzetüket csökkentenék.