A vállalati kedvezőtlen szelekció kifejezés azokat a negatív következményeket írja le, amelyek akkor jelentkezhetnek, ha a vállalatok nem mérik fel pontosan az adott felvételi döntéssel kapcsolatos kockázatokat. Ez sokféle formában jelentkezhet, az új alkalmazottak képzésének és beilleszkedésének költségeitől kezdve a termelékenység és a morál csökkenéséig, amely akkor következhet be, ha egy új alkalmazott nem illik a vállalati kultúrába.
A vállalati hátrányos kiválasztás talán legnyilvánvalóbb példája az olyan munkavállaló felvétele, aki nem rendelkezik a munkakör hatékony ellátásához szükséges készségekkel vagy tapasztalattal. Ez termelékenységcsökkenéshez, határidők elmulasztásához és általános frusztrációhoz vezethet a csapattagok körében, akiknek fel kell venniük a kesztyűt. Egyes esetekben ez akár más alkalmazottak távozásához is vezethet, akik úgy érzik, hogy hozzájárulásukat nem ismerik el vagy nem értékelik.
A vállalati hátrányos kiválasztás egy másik gyakori formája az olyan munkavállaló felvétele, aki nem illik a vállalati kultúrába. Ez sokféleképpen megnyilvánulhat, a vállalat értékeivel és küldetésével való összhang hiányától kezdve a többi csapattaggal való rossz munkakapcsolatig. Ha ez megtörténik, feszültséghez és konfliktushoz vezethet a munkahelyen, ami végső soron árthat a termelékenységnek, a munkamorálnak, sőt a vállalat hírnevének is.
A vállalati hátrányos kiválasztás egy másik példája az olyan munkavállaló felvétele, aki nem elkötelezett a munka vagy a vállalat iránt. Ez akkor fordulhat elő, ha a jelöltet jobban érdekli a fizetés vagy a juttatások, mint maga a munka, vagy ha a jelölt egyszerűen csak ugródeszkát keres egy másik munkahelyre. Mindkét esetben az eredmény az elkötelezettség és a motiváció hiánya lehet, ami gyenge teljesítményhez, elszalasztott lehetőségekhez és végső soron az új munkatárs keresésének szükségességéhez vezethet.
Végezetül, a vállalati negatív kiválasztás akkor is előfordulhat, ha a vállalat nem vizsgálja megfelelően a potenciális jelölteket a potenciális piros zászlók vagy figyelmeztető jelek szempontjából. Ilyenek lehetnek például a rossz teljesítmény vagy fegyelmi problémák, a szakmaiság vagy az etika hiánya, vagy akár a büntetett előélet. Ha ezeket a problémákat nem ismerik fel és nem foglalkoznak velük a felvételi eljárás során, akkor a későbbiekben komoly problémákhoz vezethetnek, beleértve a jogi vagy pénzügyi felelősséget, a vállalat hírnevének károsodását, és akár az alkalmazottak vagy az ügyfelek megkárosítását is.
Összefoglalva, a vállalati nemkívánatos kiválasztás valós és sürgető probléma minden méretű és iparágú vállalat számára. Ha a vállalatok proaktívan közelítik meg a munkaerő-felvételt, és befektetnek a megalapozott döntések meghozatalához szükséges eszközökbe és erőforrásokba, akkor minimalizálhatják a rossz munkaerő-felvétellel járó kockázatokat, és idővel erősebb, termelékenyebb és rugalmasabb munkaerőt építhetnek ki.
A kedvezőtlen szelekció olyan helyzet, amikor egy tranzakcióban az egyik fél több információhoz jut hozzá, mint a másik fél, ami hatalmi egyensúlytalansághoz és negatív kimenetel lehetőségéhez vezet. A kedvezőtlen szelekció problémájára példa, amikor egy biztosítótársaság úgy ajánlja fel egy ügyfélnek a biztosítási szerződést, hogy nem ismeri a teljes kórtörténetét. Ha az ügyfélnek van valamilyen már meglévő betegsége, amelyet nem fed fel, nagyobb valószínűséggel köti meg a szerződést, ami magasabb kockázatot jelent a biztosítótársaság számára. Ez azt eredményezheti, hogy a biztosítótársaság a megnövekedett kockázat fedezésére megemeli a biztosítási díjat, vagy esetleg pénzt veszít a kötvényen. Egy másik példa a kedvezőtlen szelekció problémájára az, amikor a hitelező úgy ajánl hitelt a hitelfelvevőnek, hogy nem ismeri teljes mértékben a hitelképességét. Ha a hitelfelvevő korábban már nem fizetett hitelt, akkor nagyobb valószínűséggel veszi fel a kölcsönt, ami a hitelező számára pénzveszteséget okozhat, ha a hitelfelvevő nem fizeti ki a kölcsönt.
Az egészségbiztosítási piacon a kedvezőtlen szelekció akkor fordul elő, amikor azok az egyének, akiknél nagyobb a kockázata annak, hogy orvosi ellátásra szorulnak, nagyobb valószínűséggel kötnek egészségbiztosítást, mint azok, akik egészségesebbek. Ez a biztosítási csoportban mindenki számára magasabb díjakat eredményezhet.
Az egészségbiztosítási piacon a kedvezőtlen szelekcióra gyakori példa, amikor a már meglévő egészségügyi feltételekkel rendelkező egyének keresnek egészségbiztosítási fedezetet. Ezek az egyének nagyobb valószínűséggel szorulnak drága orvosi ellátásra, ami a biztosítási csoportban mindenki számára megnövelheti a biztosítási költségeket.
A kedvezőtlen szelekció hatásainak mérséklése érdekében az egészségbiztosítók korlátozhatják a már meglévő betegségekre vonatkozó fedezetet, vagy magasabb díjakat számíthatnak fel bizonyos kórtörténettel rendelkező egyénekre. Emellett a kormányok olyan politikákat vezethetnek be, mint például az egyéni mandátum, amely előírja az egyének számára, hogy egészségbiztosítást kössenek, vagy büntetéssel kell számolniuk, hogy az egészségesebb egyének a biztosítási piacon való részvételre ösztönözzék őket.
A kedvezőtlen szelekció olyan jelenség, amikor a tranzakcióban részt vevő egyik félnek több információja van a cserélendő termékről vagy szolgáltatásról, mint a másik félnek. Ez a tudásbeli aszimmetria a kevésbé tájékozott fél számára hátrányos helyzetet eredményez. A kedvezőtlen szelekcióra példa a használtautó-értékesítés, ahol az eladónak több információja van az autó állapotáról, mint a vevőnek, vagy az egészségbiztosítás, ahol a magasabb egészségügyi kockázattal rendelkező személyek nagyobb valószínűséggel keresnek fedezetet, mint az alacsonyabb kockázatúak.
Ezért a „Melyik nem példa a hátrányos szelekcióra az alábbiak közül?” kérdésre adott válasz a megadott lehetőségektől függ. A lehetőségek ismerete nélkül nem lehet konkrét választ adni.