A siker értékelésének tudománya: A teljesítménymérés három megközelítésének megértése


A teljesítmény értékelése minden szervezet egyik legfontosabb szempontja. Nemcsak az alkalmazottak hatékonyságának értékelésében és a fejlesztést igénylő területek azonosításában segít, hanem a jövőre vonatkozó célkitűzések és célok meghatározásában is. A teljesítmény mérése azonban bonyolult folyamat, amely jól meghatározott módszert igényel. A teljesítmény mérésére háromféle módszer létezik: objektív, szubjektív és eredményorientált.

Az objektív módszerek a teljesítményt meghatározott kritériumok alapján mérik, mint például a jelenlét, a pontosság vagy a termelékenység. Ezek az intézkedések általában számszerűsíthetőek és egyértelműek, így könnyen összehasonlíthatók az alkalmazottak között. Az objektív módszerek hasznosak lehetnek a fejlesztésre szoruló területek azonosításában, de nem biztos, hogy a teljes képet megragadják. Például előfordulhat, hogy egy alkalmazottnak tökéletes a jelenléte, de nem járul hozzá a csapat sikeréhez.

A szubjektív módszerek viszont a vezetők vagy a munkatársak véleményére és megítélésére támaszkodnak. Ezeket a módszereket jellemzően a munkavállaló olyan puha készségeinek értékelésére használják, mint például a kommunikáció, a csapatmunka vagy a vezetés. Bár a szubjektív módszerek holisztikusabbak lehetnek, mint az objektív módszerek, hajlamosabbak az elfogultságra is. Tegyük fel, hogy egy vezetőnek személyes preferenciája van az extrovertált alkalmazottak iránt. Ebben az esetben előfordulhat, hogy egy introvertáltabb alkalmazottat alacsonyabbra értékel, mint amennyit megérdemelne, ami igazságtalan értékeléshez vezethet.

Az eredményorientált módszerek a teljesítményt az elért eredmények, például az értékesítési vagy ügyfél-elégedettségi eredmények alapján mérik. Ezeket a módszereket jellemzően olyan szerepkörökben alkalmazzák, amelyek közvetlen hatással vannak a vállalat céljaira és célkitűzéseire, mint például az értékesítés vagy a marketing. Az eredményorientált módszerek a három módszer közül a legobjektívebbek, mivel kézzelfogható eredményeken alapulnak. Ugyanakkor nem biztos, hogy alkalmasak olyan szerepkörökben, amelyeknek nincs közvetlen hatásuk a vállalat céljaira, mint például az adminisztratív pozíciók.

Összefoglalva, a teljesítmény mérése minden szervezet alapvető szempontja, és a megfelelő módszer kiválasztása kritikus fontosságú a pontos értékelésekhez. Az objektív módszerek hasznosak a teljesítmény számszerűsíthető aspektusaihoz, míg a szubjektív módszerek holisztikusabb képet adhatnak a munkavállaló puha készségeiről. Az eredményorientált módszerek a legobjektívebbek, de nem biztos, hogy minden pozícióra alkalmasak. A teljesítmény mérésére szolgáló módszer kiválasztásakor fontos figyelembe venni az értékelt szerepkört és a szervezet céljait.

FAQ
Melyek a teljesítménymérések típusai?

A teljesítménymérések olyan eszközök, amelyeket a szervezetek a működésük hatékonyságának és eredményességének értékelésére használnak. A teljesítményméréseknek több típusa létezik, amelyeket a vállalkozások teljesítményük nyomon követésére és értékelésére használhatnak.

1. Pénzügyi teljesítménymutatók: Ezek az intézkedések a szervezet pénzügyi egészségére összpontosítanak, és olyan mérőszámokat tartalmaznak, mint a bevétel, a nyereségesség, a beruházások megtérülése és a pénzforgalom.

2. Ügyfélteljesítmény-mérések: Ezek az intézkedések azt értékelik, hogy a szervezet mennyire jól szolgálja ki ügyfeleit, és olyan mérőszámokat tartalmaznak, mint az ügyfélelégedettség, az ügyfélhűség és az ügyfélmegtartás.

3. Folyamat teljesítménymutatók: Ezek az intézkedések a szervezet folyamatainak hatékonyságát értékelik, és olyan mérőszámokat tartalmaznak, mint a ciklusidő, a folyamatköltség és a hibaarány.

4. Munkavállalói teljesítménymutatók: Ezek az intézkedések a szervezet alkalmazottainak teljesítményét értékelik, és olyan mérőszámokat tartalmaznak, mint a termelékenység, a hiányzások, a fluktuációs ráta és az alkalmazottak elégedettsége.

5. Környezeti teljesítménymutatók: Ezek az intézkedések a szervezet környezetre gyakorolt hatását értékelik, és olyan mérőszámokat tartalmaznak, mint a szénlábnyom, az energiafogyasztás és a hulladékcsökkentés.

6. Minőségi teljesítménymutatók: Ezek az intézkedések a szervezet termékeinek vagy szolgáltatásainak minőségét értékelik, és olyan mérőszámokat tartalmaznak, mint a hibaarány, az ügyfélpanaszok és a garanciális igények.

E teljesítménymutatók kombinációjának használatával a szervezetek átfogó képet kaphatnak teljesítményükről, és azonosíthatják a fejlesztendő területeket.

Mi a 3 teljesítményelem?

A három teljesítményelem a célok, az elvárások és a szabványok.

A célok olyan konkrét és mérhető célok, amelyeket egy alkalmazottnak egy adott időn belül el kell érnie. Ezek gyakran összhangban vannak a szervezet általános célkitűzéseivel, és felhasználhatók a munkavállaló teljesítményének értékelésére.

Az elvárások azok a magatartásformák és készségek, amelyeket a munkavállalótól a munkája során elvárnak. Ezek közé tartozhatnak a kommunikációs készségek, a csapatmunka és a problémamegoldó képességek. Az egyértelmű elvárások segítenek az alkalmazottaknak megérteni, hogy mit várnak el tőlük, és segíthetnek a vezetőknek konstruktív visszajelzést adni.

A normák azok a kritériumok, amelyek alapján a munkavállaló teljesítményét mérik. Ezeket gyakran a szervezet határozza meg, és magukban foglalhatják a munka minőségét, a munka mennyiségét és az ügyfelek elégedettségét. A szabványok segítenek az alkalmazottaknak megérteni a tőlük elvárt teljesítményszintet, és felhasználhatók azon területek azonosítására, ahol javításra van szükség.

A célok, elvárások és szabványok középpontba állításával a szervezetek biztosíthatják, hogy alkalmazottaik magas színvonalon teljesítenek, és megfelelnek az ügyfelek és az érdekelt felek igényeinek.

Melyik a teljesítmény mérésének módszere?

Az alkalmazottak teljesítményének mérése bármely vállalkozás vagy munkahely irányításának lényeges része. A teljesítmény mérésére számos módszer létezik, és a módszer kiválasztása a munka jellegétől, a szervezet céljaitól és a szükséges adatok típusától függ. Íme néhány a teljesítmény mérésére leggyakrabban használt módszerek közül:

1. Kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI-k): A KPI-k olyan mérőszámok összessége, amelyeket egy szervezet, csapat vagy egyén teljesítményének mérésére használnak meghatározott célokhoz vagy célkitűzésekhez képest. A KPI-k felhasználhatók az előrehaladás nyomon követésére, a fejlesztendő területek azonosítására és a stratégiák hatékonyságának értékelésére.

2. Célkitűzés: Ez a konkrét, mérhető, elérhető, releváns és határidőhöz kötött (SMART) célok kitűzését jelenti az alkalmazottak számára. A célok a teljesítmény értékelésére használhatók a tényleges eredmények és az elvárt eredmények összehasonlításával.

3. Önértékelés: Az önértékelés olyan módszer, amellyel a munkavállalók saját teljesítményüket meghatározott kritériumok alapján értékelik. Ez a módszer arra ösztönözheti a munkavállalókat, hogy magukénak érezzék munkájukat, és azonosítsák a fejlesztendő területeket.

4. 360 fokú visszajelzés: A 360 fokú visszajelzés során többféle forrásból gyűjtenek visszajelzést, többek között a munkavállaló vezetőjétől, munkatársaitól és beosztottjaitól. Ez a módszer átfogó képet ad a munkavállaló teljesítményéről, és felhasználható a vakfoltok és a fejlesztendő területek azonosítására.

5. Teljesítményértékelés: A teljesítményértékelés a munkavállaló teljesítményének a vezető vagy a felettes által végzett hivatalos értékelése. Ez a módszer használható visszajelzés adására, célok kitűzésére, a fejlesztendő területek azonosítására és a teljesítmény meghatározott normákhoz viszonyított értékelésére.

Összességében a teljesítménymérés módszere a szervezet sajátos igényeitől és a teljesítménymérési folyamat céljaitól függ. Fontos, hogy olyan módszert válasszunk, amely objektív, igazságos és releváns a munkakör és az értékelt munkavállaló szempontjából.