A mai gyors ütemű üzleti környezetben a szervezeteknek képesnek kell lenniük teljesítményük mérésére ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak. A szervezeti teljesítménymenedzsment (OPM) egy szervezet teljesítményének időbeli nyomon követését és értékelését jelenti. Az OPM lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, és azokat, ahol fejlesztésre van szükségük. Sikerük mérésével a szervezetek olyan adatvezérelt döntéseket hozhatnak, amelyek javítják általános teljesítményüket.
Az OPM egyik példája a kiegyensúlyozott értékelőlap. A balanced scorecard egy stratégiai tervezési és irányítási eszköz, amely négy kulcsfontosságú területre összpontosít: pénzügyi, ügyfél, belső folyamatok, valamint tanulás és növekedés. Az egyes területek teljesítményének nyomon követésével a szervezetek azonosíthatják azokat a területeket, amelyeken javítaniuk kell. Ha például egy szervezet pénzügyi teljesítménye elmarad, akkor a bevétel javítására vagy a kiadások csökkentésére összpontosíthat. A kiegyensúlyozott értékelőlap használatával a szervezetek átfogóbb képet alakíthatnak ki teljesítményükről.
Az OPM egy másik példája a teljesítményértékelés. A teljesítményértékelésekkel a szervezetek értékelik alkalmazottaik teljesítményét. Egyértelmű célok és célkitűzések kitűzésével az alkalmazottak dolgozhatnak céljaik eléréséért. A teljesítményértékelések visszajelzést adnak a munkavállalóknak a teljesítményükről, ami lehetővé teszi számukra, hogy javuljanak azokon a területeken, ahol esetleg küzdenek. Azzal, hogy a munkavállalók számára világosan érthetővé teszik az elvárásokat, a szervezetek biztosíthatják, hogy a munkaerő összhangban legyen az üzleti célkitűzésekkel.
Az OPM harmadik példája a teljesítményértékelés. A teljesítményértékelés az a folyamat, amelynek során egy szervezet teljesítményét összehasonlítják a versenytársakéval. Azonosítva azokat a területeket, ahol a versenytársak felülmúlják őket, a szervezetek stratégiákat hajthatnak végre teljesítményük javítására. A teljesítményértékelés segíthet a szervezeteknek abban is, hogy azonosítsák az iparágukban bevált gyakorlatokat. E legjobb gyakorlatok átvételével a szervezetek javíthatják általános teljesítményüket.
Végül az OPM egy másik példája az adatelemzés. Az adatelemzés magában foglalja az adatok felhasználását megalapozott döntések meghozatalához. A szervezetek az adatelemzést felhasználhatják teljesítményük időbeli elemzésére. Az adataikban lévő trendek és minták azonosításával a szervezetek azonosíthatják azokat a területeket, ahol javítaniuk kell. Az adatelemzés segíthet a szervezeteknek a növekedési lehetőségek azonosításában is. Az adatelemzés alkalmazásával a szervezetek biztosíthatják, hogy olyan adatvezérelt döntéseket hozzanak, amelyek javítják általános teljesítményüket.
Összefoglalva, a szervezeti teljesítménymenedzsment elengedhetetlen ahhoz, hogy a szervezetek versenyképesek maradjanak. Sikerük mérésével a szervezetek azonosíthatják azokat a területeket, ahol javulniuk kell. Az OPM e cikkben tárgyalt példái azt mutatják, hogy a szervezetek hogyan használhatják az adatokat arra, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, amelyek javítják általános teljesítményüket. E stratégiák végrehajtásával a szervezetek biztosíthatják, hogy folyamatosan fejlődjenek és növekedjenek.
A teljesítménymenedzsment-rendszerek kulcsfontosságú eszközök a szervezetek számára, hogy növeljék alkalmazottaik hatékonyságát és termelékenységét. Többféle teljesítménymenedzsment-rendszer létezik, amelyeket a szervezetek bevezethetnek, többek között:
1. 360 fokú visszajelzés: Ebben a rendszerben különböző forrásokból – többek között a felettesektől, a kollégáktól, a beosztottaktól és az ügyfelektől – gyűjtenek visszajelzést az alkalmazott teljesítményének értékeléséhez. Ez a megközelítés átfogó és átfogó képet nyújt az alkalmazott erősségeiről és gyengeségeiről.
2. Kulcsteljesítménymutatók (KPI-k): A KPI-k olyan mérhető célok és célkitűzések, amelyeket egy szervezet állít fel az alkalmazottai számára. Ez a megközelítés segít az alkalmazottaknak megérteni a teljesítményükkel kapcsolatos elvárásokat, és egyértelmű irányt ad a fejlődéshez.
3. Célkitűzések meghatározása: Ez a rendszer konkrét, mérhető, elérhető, releváns és időhöz kötött (SMART) célok kitűzését jelenti az alkalmazottak számára. A vezetők és a munkavállalók ezután nyomon követhetik az e célok elérése felé tett előrehaladást, és azonosíthatják a fejlesztendő területeket.
4. Teljesítményértékelés: Ez a munkavállaló teljesítményének a felettes vagy a vezető által történő hivatalos értékelése. Az értékelési folyamat jellemzően magában foglalja a célok kitűzését, a rendszeres ellenőrzéseket és a munkavállaló teljesítményére vonatkozó visszajelzést.
5. Folyamatos visszajelzés: Ez a rendszer magában foglalja a folyamatos visszajelzés nyújtását a munkavállalóknak az év során, nem pedig csak a hivatalos teljesítményértékelések során. Ez a megközelítés segít a munkatársak elkötelezettségének és motiváltságának megőrzésében azáltal, hogy rendszeres visszajelzést ad a célok felé tett előrehaladásukról.
Összességében egy hatékony teljesítménymenedzsment-rendszer bevezetése segíthet a szervezeteknek abban, hogy az alkalmazottak teljesítményét összehangolják a szervezeti célokkal, azonosítsák a fejlesztendő területeket, és elősegítsék a folyamatos tanulás és fejlődés kultúráját.
A szervezeti teljesítménymenedzsment rendszer (OPMS) egy olyan átfogó rendszer, amelynek célja, hogy segítse a szervezeteket általános teljesítményük nyomon követésében és javításában. Ez egy strukturált megközelítés, amely eszközök, technikák és folyamatok használatát foglalja magában a szervezeti teljesítmény mérésére, elemzésére és kezelésére.
Az OPMS fő célja annak biztosítása, hogy a szervezet hatékonyan és eredményesen érje el céljait és célkitűzéseit. Ez magában foglalja a szervezet céljaihoz igazodó kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI-k) azonosítását, az egyes KPI-kre vonatkozó célok meghatározását, valamint a célok felé tett előrehaladás rendszeres mérését és nyomon követését.
Az OPMS jellemzően több összetevőből áll, beleértve a teljesítménytervezést, a teljesítménymérést, a teljesítményelemzést és a teljesítményjavítást. A teljesítménytervezés magában foglalja a célok és célkitűzések meghatározását, a célok elérésére irányuló stratégiák kidolgozását, valamint az előrehaladás mérésére szolgáló KPI-k meghatározását.
A teljesítménymérés magában foglalja a meghatározott KPI-kre vonatkozó adatok gyűjtését, az adatok elemzését a tendenciák és minták azonosítása érdekében, valamint az eredményekről való jelentéstételt az érdekelt felek számára. A teljesítményelemzés magában foglalja az adatok értelmezését és azon területek azonosítását, ahol a teljesítmény elmarad az elvárásoktól.
Végül a teljesítmény javítása magában foglalja a teljesítménybeli hiányosságok megszüntetésére és az általános szervezeti teljesítmény javítására irányuló stratégiák és kezdeményezések végrehajtását.
Egy hatékony OPMS segíthet a szervezeteknek abban, hogy javítsák döntéshozatali folyamataikat, azonosítsák a fejlesztendő területeket, és végül elérjék stratégiai céljaikat és célkitűzéseiket. Segíthet továbbá egy olyan teljesítményközpontú kultúra kialakításában is a szervezeten belül, ahol a teljesítményt rendszeresen figyelemmel kísérik, értékelik és javítják.