A Hat Szigma az üzleti folyamatok és a teljesítmény javításának széles körben népszerű módszertana lett. Számos iparágban, többek között a gyártásban, az egészségügyben és a pénzügyekben is széles körben alkalmazzák. A kérdés azonban továbbra is fennáll – ki indította el a Hat Szigmát?
A Hat Szigma gyökerei a nyolcvanas évek közepére vezethetők vissza, amikor a Motorola, egy vezető távközlési vállalat a japán versenytársakkal szembeni erős versennyel nézett szembe. A gyártási folyamatok javítása és a hibák csökkentése érdekében a Motorola Bill Smith mérnökhöz fordult. Smith dolgozta ki a Six Sigma módszertant, amely a gyártási folyamatok variabilitásának és hibáinak csökkentésére összpontosított.
Smith Six Sigma módszertana statisztikai elemzésen alapult, és a hibák millió lehetőségenként 3,4 alá csökkentését tűzte ki célul. A módszertan kezdetben a gyártási folyamatok javítására összpontosított, de hamarosan világossá vált, hogy az üzleti élet más területein is alkalmazható.
Az 1990-es években a Hat Szigma a Motorolán túl is népszerűvé vált, és más nagyvállalatok, például a General Electric (GE) is átvették. Jack Welch vezérigazgató vezetésével a GE a Hat Szigmát alapvető üzleti stratégiává tette, és célul tűzte ki, hogy minden alkalmazottat kiképezzen a módszertanra. Welch a Hat Szigmának tulajdonította, hogy a GE jelentős javulást ért el a minőség és a nyereségesség terén.
Napjainkra a Hat Szigma túlnőtt a gyártási eredetén, és a különböző iparágak szervezetei használják üzleti folyamataik javítására és üzleti kiválóság elérésére. A módszertant adaptálták a Lean Six Sigma-ra is, amely a Six Sigma elveit a Lean gyártási technikákkal ötvözi.
Összefoglalva, a Hat Szigmát Bill Smith mérnök fejlesztette ki a Motorolánál az 1980-as évek közepén. Kezdetben a gyártási folyamatok javítására összpontosított, de azóta a különböző iparágak szervezetei is átvették az üzleti folyamatok és a teljesítmény javításának módjaként. A Hat Szigma gazdag múltra tekint vissza, és fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy napjainkban is fontos szerepet tölt be az üzleti életben.
A Hat Szigmát a General Electricnél (GE) az 1980-as évek közepén indította el az akkori vezérigazgató, Jack Welch. A Hat Szigma egy adatvezérelt módszertan, amelynek célja az üzleti folyamatok javítása a hibák csökkentése és a gyártási eltérések minimalizálása révén. Welch határozottan támogatta a Six Sigma megközelítést, és úgy vélte, hogy az elengedhetetlen a vállalat általános minőségének és nyereségességének javításához. Vezetése alatt a GE a Hat Szigma elveinek és technikáinak szigorú alkalmazásáról vált ismertté, amelynek köszönhetően a vállalat jelentős javulást ért el a hatékonyság, az ügyfelek elégedettsége és a pénzügyi teljesítmény terén. Napjainkban a Hat Szigma széles körben elterjedt az iparágakban, és az alkalmazottak irányításának és az üzleti folyamatok javításának népszerű eszközévé vált.
A Hat Szigmát Bill Smith, a Motorola mérnöke nevezte el és fejlesztette ki az 1980-as években. Smith a minőségellenőrzés olyan új megközelítését kereste, amely segíthet a vállalatnak javítani termékeit és folyamatait. A megközelítést azért nevezte el „Hat Szigmának”, mert egy statisztikai kifejezésre utalt, amely egy 99,99966%-ban hibamentes folyamatot ír le. Smith megközelítését később más vállalatok, köztük a General Electric is átvette, és azóta széles körben használt módszertanná vált a minőségirányítás és az üzleti folyamatok javítása terén.
A Hat Szigma egy olyan módszertan, amelyet a vállalkozások termékeik vagy szolgáltatásaik minőségének javítására használnak. Először a Motorola fejlesztette ki az 1980-as években, hogy csökkentse a gyártási folyamatokban előforduló hibákat. A „Six Sigma” kifejezés egy folyamat hibaszintjének statisztikai mérésére utal. A Hat Szigma célja, hogy a hibák száma ne haladja meg az egymillió lehetőségre jutó 3,4 hibát.
A módszertant a General Electric fejlesztette tovább és népszerűsítette Jack Welch vezérigazgató vezetésével az 1990-es években. Welch a Hat Szigmát a GE üzleti stratégiájának központi részévé tette, és a vállalat sikerének kulcsfontosságú tényezőjévé vált.
A Hat Szigma a DMAIC-cikluson alapul: Definiálás, mérés, elemzés, javítás és ellenőrzés. Ezt a ciklust arra használják, hogy azonosítsák és kiküszöböljék a folyamat hibáit, és biztosítsák, hogy a fejlesztések idővel fenntarthatóak legyenek.
A Hat Szigmát ma világszerte számos vállalkozás használja a folyamatok javítására és a hatékonyság növelésére. Széles körben elismert és elismert módszertanná vált az alkalmazottak irányítására, valamint a termékek és szolgáltatások minőségének javítására.
A Hat Szigma egy olyan módszertan, amelyet az üzleti folyamatok javítására és a termékek vagy szolgáltatások hibáinak csökkentésére használnak. A „Hat Szigma” kifejezés a variancia statisztikai mértékére utal, amely a hatos szórást jelenti. Ez azt jelenti, hogy a Hat Szigma módszertan célja egy olyan minőségi szint elérése, ahol egymillió lehetőségre csak 3,4 hiba jut.
A „Sigma” kifejezés a görög σ betűből származik, amely a standard eltérést jelöli. A szórás annak statisztikai mérőszáma, hogy egy adathalmazban mekkora a szórás. A Hat Szigma esetében a cél az, hogy egy üzleti folyamatban a szórást olyan szintre csökkentsük, hogy az egymillió lehetőségre csak 3,4 hiba jusson.
A „hat” kifejezés a Hat Szigmában arra utal, hogy a módszertan célja egy olyan minőségi szint elérése, amely hat szórásnyira van az átlagtól. Ez a minőségi szint rendkívül magasnak számít, és gyakran használják a kiválóság mércéjeként az üzleti életben.
Összességében a Hat Szigma elnevezés azt tükrözi, hogy a módszertan a variációk csökkentésére és a minőség olyan mértékű javítására összpontosít, hogy az egymillió lehetőségre csak 3,4 hiba jut.