Amikor befektetésről van szó, az egyik legfontosabb dolog, amit figyelembe kell venni, a költséghányad. Ez az a díj, amelyet a befektető az alapkezelőnek fizet a befektetése kezeléséért. A befektetési iparágban általánosan használt költséghányadnak két típusa van – a jogszabályban előírt költséghányad és a GAAP költséghányad. Bár hasonlóan hangzik, a kettő között jelentős különbségek vannak.
A jogszabályban előírt költséghányad az a költséghányad, amelyet a szabályozó hatóságoknak, például az Értékpapír- és Tőzsdebizottságnak (SEC) jelentenek. Ezt úgy számítják ki, hogy az alap összes költségét elosztják az alap átlagos nettó eszközállományával. Ez az arány tartalmazza az alap összes költségét, például a kezelési díjakat, az igazgatási díjakat és a működési költségeket. A jogszabályban előírt költséghányad azért fontos, mert ez alapján határozzák meg, hogy az alap megfelel-e a szabályozási követelményeknek.
Ezzel szemben a GAAP szerinti költséghányad az a költséghányad, amely az alap pénzügyi kimutatásaiban szerepel. A GAAP az általánosan elfogadott számviteli alapelvek rövidítése, amely a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez használt számviteli standardok összessége. A GAAP költséghányadot úgy számítják ki, hogy az alap összes költségét elosztják az alap átlagos nettó eszközállományával, akárcsak a jogszabályban előírt költséghányadot. A GAAP költséghányad azonban csak azokat a költségeket tartalmazza, amelyek az alap üzleti tevékenységéhez „szokásosnak és szükségesnek” minősülnek.
A legfontosabb különbség a jogszabályban előírt költséghányad és a GAAP költséghányad között bizonyos költségek figyelembevétele. Például a jogszabályban előírt költséghányad tartalmazza az alap összes költségét, beleértve azokat is, amelyek nem kapcsolódnak az alap üzleti tevékenységéhez. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályban előírt költséghányad magasabb lehet, mint a GAAP szerinti költséghányad. Másrészt a GAAP szerinti költséghányad csak azokat a költségeket tartalmazza, amelyek az alap üzleti tevékenységéhez szükségesnek minősülnek, így alacsonyabb lehet, mint a jogszabályban meghatározott költséghányad.
Egy másik különbség a két arányszám között az, ahogyan azokat jelentik. A jogszabályban előírt költséghányadot a szabályozó hatóságoknak jelentik, míg a GAAP költséghányadot az alap pénzügyi kimutatásaiban. Ez azt jelenti, hogy a befektetők nem feltétlenül férnek hozzá a GAAP költséghányadhoz, hacsak nem vizsgálják meg az alap pénzügyi kimutatásait.
Összefoglalva, a jogszabályban előírt költséghányad és a GAAP költséghányad egyaránt fontos mérőszáma az alap költségeinek. Bár számításuk hasonló módon történik, bizonyos költségek figyelembevétele és a jelentésük módja miatt különböznek egymástól. A befektetőknek mindkét arányszámot figyelembe kell venniük, amikor egy alap költségeit értékelik, mivel különböző szempontokat nyújtanak az alap költségszerkezetéről.
Az SAP és a GAAP két különböző fogalom, amelyeket a számvitel és a könyvelés területén használnak. Az SAP az adatfeldolgozásban alkalmazott rendszerek, alkalmazások és termékek, míg a GAAP az általánosan elfogadott számviteli elvek rövidítése.
Az SAP egy olyan szoftverrendszer, amelyet különböző üzleti műveletek kezelésére használnak, beleértve a könyvelést és a pénzügyi irányítást is. A szoftver valós idejű adatokat szolgáltat, amelyeket fontos üzleti döntések meghozatalához használnak. Az SAP egy olyan átfogó rendszer, amely integrálja a vállalkozás minden fontosabb funkcióját, beleértve a pénzügyeket, az értékesítést, a beszerzést, a készletgazdálkodást és a termelést.
A GAAP viszont a számviteli elvek és szabályok összessége, amelyeket a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez használnak. A GAAP olyan irányelvek összessége, amelyek előírják, hogy a pénzügyi tranzakciókat hogyan kell rögzíteni és jelenteni. A GAAP biztosítja, hogy a pénzügyi kimutatások pontosak, teljesek és következetesek legyenek.
A legfontosabb különbség az SAP és a GAAP között az, hogy az SAP egy olyan szoftverrendszer, amelyet az üzleti műveletek kezelésére használnak, míg a GAAP a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez használt számviteli elvek és irányelvek összessége. Az SAP egy olyan eszköz, amely a GAAP alapelveinek és iránymutatásainak megvalósításához használható, de nem helyettesíti a GAAP-ot.
Összefoglalva, az SAP egy olyan szoftverrendszer, amelyet az üzleti műveletek irányítására használnak, míg a GAAP a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez használt számviteli elvek és iránymutatások összessége. Mindkét fogalom fontos a számvitel és a könyvelés területén, de különböző célokat szolgálnak.
A GAAP kombinált arány egy pénzügyi mérőszám, amelyet a biztosítási ágazatban a biztosítótársaság jövedelmezőségének mérésére használnak. A GAAP a Generally Accepted Accounting Principles (általánosan elfogadott számviteli alapelvek) rövidítése, amely az Egyesült Államokban alkalmazott számviteli standardok összessége. A kombinált mutató egy biztosítótársaság kockázatvállalási jövedelmezőségének mérőszáma, amelyet a társaság kárhányadának és költséghányadának összeadásával számítanak ki.
A kárhányad a biztosító által kifizetett összes kárigény és a beszedett díjak teljes összegének aránya. A költséghányad a társaság működési költségeinek és a díjbevételének aránya.
A GAAP szerinti kombinált arányt a kárhányad és a költséghányad összeadásával és a társaság által elért befektetési jövedelem levonásával számítják ki. A 100% alatti kombinált arány azt jelzi, hogy a biztosítótársaság nyereséges, míg a 100% feletti kombinált arány azt jelzi, hogy a társaság többet fizet ki káreseményekre és költségekre, mint amennyit díjbevételként kap.
Összességében a GAAP szerinti kombinált mutató fontos mérőszám a biztosítótársaságok számára, mivel betekintést nyújt pénzügyi egészségi állapotukba és jövedelmezőségükbe.