A stratégiai ellenőrzés egy olyan folyamat, amelyet a vállalkozások arra használnak, hogy figyelemmel kísérjék és kiigazítsák stratégiáikat céljaik elérése érdekében. A vállalkozások számára elengedhetetlen a stratégiai ellenőrzés annak biztosítása érdekében, hogy céljaik eléréséhez vezető úton haladjanak. A stratégiai ellenőrzésnek négy típusa van, amelyet a vállalkozások stratégiáik nyomon követésére használhatnak.
1. Előfeltételes ellenőrzés
Az előfeltételes ellenőrzés a stratégiai ellenőrzés első típusa. Ez magában foglalja a vállalati stratégia alapjául szolgáló feltételezések ellenőrzését. Az előfeltevések azok a feltételezések, amelyeket a vállalat a környezetéről, az ügyfelekről, a versenytársakról és más kulcsfontosságú tényezőkről tesz. Az előfeltételek ellenőrzése biztosítja, hogy a vállalat által felállított feltételezések még mindig érvényesek és relevánsak legyenek.
2. A végrehajtás ellenőrzése
A végrehajtás ellenőrzése a stratégiai ellenőrzés második típusa. Ez magában foglalja a vállalati stratégia tényleges végrehajtásának ellenőrzését. A végrehajtás ellenőrzése biztosítja, hogy a stratégiát hatékonyan és eredményesen hajtják végre. Segít továbbá a vállalkozásoknak azonosítani azokat a kérdéseket vagy problémákat, amelyek akadályozhatják a stratégia végrehajtását.
3. Stratégiai felügyelet
A stratégiai felügyelet a stratégiai ellenőrzés harmadik típusa. Ez magában foglalja a külső környezet megfigyelését olyan változásokra vonatkozóan, amelyek hatással lehetnek a vállalat stratégiájára. Ez magában foglalja a versenytársak, a vevők és más olyan tényezők megfigyelését, amelyek hatással lehetnek a vállalkozásra. A stratégiai felügyelet segíti a vállalkozásokat abban, hogy stratégiájukat a változó körülményekhez igazítsák.
4. Különleges riasztási ellenőrzés
A különleges riasztási ellenőrzés a stratégiai ellenőrzés utolsó típusa. Ez magában foglalja a váratlan események nyomon követését, amelyek hatással lehetnek a vállalat stratégiájára. Ide tartoznak az olyan események, mint a természeti katasztrófák, a gazdasági visszaesés és más váratlan események. A különleges riasztási ellenőrzés segít a vállalkozásoknak gyorsan reagálni a váratlan eseményekre, és ennek megfelelően módosítani stratégiájukat.
Összefoglalva, a stratégiai ellenőrzés elengedhetetlen a vállalkozások számára céljaik eléréséhez. A stratégiai ellenőrzés négy típusa – az előfeltételek ellenőrzése, a végrehajtás ellenőrzése, a stratégiai felügyelet és a különleges riasztási ellenőrzés – biztosítja a vállalkozások számára azokat az eszközöket, amelyekre szükségük van stratégiájuk nyomon követéséhez és szükség szerinti kiigazításához. A stratégiai ellenőrzés ezen típusainak alkalmazásával a vállalkozások biztosíthatják, hogy a céljaik eléréséhez vezető úton haladnak, és alkalmazkodhatnak a változó körülményekhez.
A stratégiai ellenőrzés a stratégiai irányítási folyamat lényeges része, amely segíti a szervezeteket abban, hogy figyelemmel kísérjék, értékeljék és kiigazítsák stratégiáikat céljaik és célkitűzéseik elérése érdekében. A stratégiai ellenőrzésnek három fő típusa van:
1. Előzetes ellenőrzés: A premisszák ellenőrzése a stratégiai ellenőrzés első típusa, amely a szervezet stratégiájának alapjául szolgáló feltételezésekre, meggyőződésekre és értékekre összpontosít. Ez magában foglalja a külső környezet és a belső feltételek figyelemmel kísérését annak biztosítása érdekében, hogy a stratégia alapjául szolgáló feltételezések és meggyőződések továbbra is relevánsak és érvényesek legyenek. Az előfeltevések ellenőrzése segít a szervezeteknek abban, hogy elkerüljék az elavult vagy helytelen információkon alapuló döntések meghozatalát.
2. Végrehajtás ellenőrzése: A végrehajtási ellenőrzés a stratégiai ellenőrzés második típusa, amely a stratégia végrehajtásának folyamatára összpontosít. Ez magában foglalja a stratégia előrehaladásának nyomon követését és annak értékelését, hogy a stratégia végrehajtása a terveknek megfelelően történik-e. A végrehajtás ellenőrzése segíti a szervezeteket abban, hogy azonosítsák a tervtől való eltéréseket, és korrekciós intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy a stratégia a terv szerint maradjon.
3. Stratégiai felügyelet: A stratégiai felügyelet a stratégiai ellenőrzés harmadik típusa, amely magában foglalja a külső környezet figyelemmel kísérését minden olyan változás tekintetében, amely hatással lehet a szervezet stratégiájára. Ez magában foglalja a környezet új lehetőségek és fenyegetések keresését, e változásoknak a szervezet stratégiájára gyakorolt hatásának értékelését, és a stratégia szükséges kiigazítását. A stratégiai felügyelet segít a szervezeteknek abban, hogy rugalmasak maradjanak és reagáljanak az üzleti környezet változásaira.
Összefoglalva, a stratégiai ellenőrzés három fő típusa – az előfeltételek ellenőrzése, a végrehajtás ellenőrzése és a stratégiai felügyelet – kritikus fontosságú a szervezet stratégiai irányítási folyamatának sikere szempontjából. Ezen ellenőrzések alkalmazásával a szervezetek biztosíthatják, hogy stratégiáik relevánsak, hatékonyak és alkalmazkodók maradnak a változó üzleti környezethez.
A stratégiai irányítási folyamat egy átfogó és folyamatos folyamat, amely egy sor olyan lépést foglal magában, amelyek célja, hogy segítse a szervezeteket olyan hatékony stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy elérjék céljaikat és célkitűzéseiket. Íme a stratégiai menedzsmentfolyamat 4 fő lépése:
1. Helyzetelemzés: A stratégiai menedzsment folyamat első lépése a szervezet belső és külső környezetének alapos elemzése. Ez magában foglalja a szervezet erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és veszélyeinek elemzését (SWOT-elemzés), a piaci trendek elemzését, a célközönség azonosítását, a verseny értékelését és a célok eléréséhez szükséges erőforrások azonosítását.
2. Stratégia megfogalmazása: A helyzetelemzés elvégzése után a következő lépés a stratégia megfogalmazása. Ez magában foglalja a küldetésnyilatkozat kidolgozását, a célok és célkitűzések meghatározását, a stratégiai alternatívák azonosítását, az alternatívák értékelését és a legjobb alternatíva kiválasztását.
3. A stratégia végrehajtása: Miután a stratégiát megfogalmazták, azt végre kell hajtani. Ez magában foglalja egy cselekvési terv kidolgozását, az erőforrások elosztását, a politikák és eljárások kialakítását, valamint a végrehajtási folyamat nyomon követését és ellenőrzését.
4. A stratégia értékelése: A stratégiai irányítási folyamat utolsó lépése a stratégia hatékonyságának értékelése. Ez magában foglalja az eredmények mérését a célokhoz és célkitűzésekhez képest, azon területek azonosítását, ahol javítani lehet, és a stratégia szükséges kiigazításait. Ez a lépés kritikus jelentőségű a szervezet sikere szempontjából, mivel lehetővé teszi a szervezet számára, hogy tanuljon a hibáiból és javításokat végezzen a jövőre nézve.