Az interjúk a felvételi folyamat fontos részét képezik. Céljuk, hogy segítsék a munkáltatókat abban, hogy megalapozott döntést hozzanak arról, hogy a jelöltek alkalmasak-e egy adott munkakör betöltésére. A munkáltatók különböző interjúkészítési megközelítéseket alkalmaznak e cél elérése érdekében. A strukturált és a hagyományos (más néven strukturálatlan) interjúkészítés a két leggyakoribb megközelítés. Mindegyik megközelítésnek megvannak az erősségei és gyengeségei, és a munkáltatóknak ki kell választaniuk a szervezetük számára legmegfelelőbb megközelítést.
A strukturált interjúk standardizáltak, és előre meghatározott kérdéssorozatot követnek. A kérdéseket úgy tervezték meg, hogy konkrét információkat kérdezzenek ki a jelöltektől, és minden jelöltnek ugyanazokat a kérdéseket teszik fel. A strukturált interjúkat általában akkor alkalmazzák, amikor a munkáltatók a munkakör betöltéséhez szükséges konkrét készségeket vagy kompetenciákat kívánják felmérni.
A strukturált interjúk egyik előnye, hogy objektívebbek, mint a hagyományos interjúk. Minden jelöltnek ugyanazokat a kérdéseket teszik fel, ami biztosítja a következetességet és csökkenti az interjúztató elfogultságának kockázatát. A strukturált interjúk megbízhatóbbak is, mint a hagyományos interjúk, mivel előre meghatározott kritériumokon alapulnak.
A strukturált interjúk másik előnye, hogy hatékonyabbak, mint a hagyományos interjúk. Lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy nagyszámú jelöltet gyorsan és hatékonyan értékeljenek. Ez különösen akkor hasznos, ha a munkáltatók olyan pozíciókra vesznek fel munkaerőt, amelyek iránt nagy a kereslet, vagy ha gyorsan kell betölteniük a pozíciókat.
A strukturált interjúknak azonban hátrányai is vannak. Kevésbé vonzóak lehetnek a jelöltek számára, mivel nem teszik lehetővé a kötetlen beszélgetést. A jelöltek úgy érezhetik, hogy kihallgatják őket, ami befolyásolhatja a teljesítményüket. A strukturált interjúk kevésbé hatékonyak lehetnek a puha készségek, például a kommunikációs és interperszonális készségek felmérésében is.
A hagyományos interjúk strukturálatlanok, és lehetővé teszik a szabad beszélgetést az interjúztató és a jelölt között. A feltett kérdések nincsenek előre meghatározva, és az interjúztató a jelölt válaszai alapján további kérdéseket tehet fel. A hagyományos interjúkat általában akkor alkalmazzák, amikor a munkáltatók a jelölt személyiségét és kulturális illeszkedését szeretnék felmérni.
A hagyományos interjúk egyik előnye, hogy a jelölteket jobban lekötik. A jelöltek úgy érzik, hogy jobban irányíthatják a beszélgetést, és bemutathatják személyiségüket és kommunikációs képességeiket. A hagyományos interjúk hatékonyabbak a puha készségek, például a kommunikációs és interperszonális készségek felmérésében is.
A hagyományos interjúknak azonban hátrányai is vannak. Kevésbé megbízhatóak, mint a strukturált interjúk, mivel nem előre meghatározott kritériumok alapján zajlanak. A hagyományos interjúk hajlamosabbak az interjúztató elfogultságára is, mivel a feltett kérdések jelöltről jelöltre változhatnak.
Összefoglalva, mind a strukturált, mind a hagyományos interjúkészítésnek megvannak az előnyei és a hátrányai. A munkáltatóknak a munkakörhöz szükséges készségek és kompetenciák alapján kell kiválasztaniuk a szervezetük számára legmegfelelőbb megközelítést. A strukturált interjúk objektívebbek és megbízhatóbbak, de kevésbé vonzóak a jelöltek számára. A hagyományos interjúk vonzóbbak a jelöltek számára, de kevésbé megbízhatóak. A munkáltatók a legjobb eredmény elérése érdekében a két megközelítés kombinációját is alkalmazhatják.