A számviteli ellenőrzés a vállalat pénzügyi nyilvántartásainak és folyamatainak szisztematikus felülvizsgálata annak biztosítása érdekében, hogy azok pontosak legyenek és megfeleljenek az alkalmazandó törvényeknek és rendeleteknek. Független könyvvizsgáló végzi, aki hitelesített könyvvizsgáló (CPA), és nem áll kapcsolatban az ellenőrzött vállalattal. A számviteli ellenőrzés célja, hogy az érdekeltek számára bizonyosságot nyújtson arról, hogy a vállalat pénzügyi kimutatásai megbízhatóak, és a vállalat megfelelő módon kezeli pénzügyi ügyeit.
A számviteli ellenőrzés elsődleges feladata a pénzügyi kimutatások pontosságának és teljességének ellenőrzése. A könyvvizsgáló felülvizsgálja a pénzügyi kimutatásokat, a számviteli nyilvántartásokat és egyéb pénzügyi dokumentumokat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy azok nem tartalmaznak lényeges hibás állításokat. Megvizsgálja továbbá a vállalat belső kontrolljait annak megállapítása érdekében, hogy azok megfelelőek-e a vállalat eszközeinek védelmére és a csalás megelőzésére. A könyvvizsgáló ezután véleményt nyilvánít a pénzügyi kimutatásokról, amelyből kiderül, hogy azok valósan és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel (GAAP) összhangban vannak-e bemutatva.
A könyvvizsgálat másik fontos funkciója a csalás felderítése és megelőzése. A csalás számos formát ölthet, mint például sikkasztás, eszközök eltulajdonítása vagy a pénzügyi kimutatások manipulálása. A számviteli ellenőrzés célja a gyanús tranzakciók vagy szabálytalanságok azonosítása a vállalat pénzügyi nyilvántartásaiban. Ha a könyvvizsgáló csalásra utaló bizonyítékot talál, azt jelenti a megfelelő hatóságoknak.
A számviteli ellenőrzés a vállalat pénzügyi folyamatainak hatékonyságát és eredményességét is javítja. A könyvvizsgáló azonosíthatja azokat a területeket, ahol a vállalat javíthatja belső ellenőrzéseit, racionalizálhatja számviteli folyamatait, vagy csökkentheti költségeit. A könyvvizsgáló ajánlásokat tehet a pénzügyi beszámolás pontosságának és megbízhatóságának javítására is.
Összefoglalva, a számviteli ellenőrzés olyan alapvető fontosságú folyamat, amely biztosítékot nyújt az érdekeltek számára, hogy a vállalat pénzügyi kimutatásai pontosak és megbízhatóak. Segít a csalások felderítésében és megelőzésében, a pénzügyi folyamatok hatékonyságának javításában, valamint az alkalmazandó törvényeknek és szabályozásoknak való megfelelés biztosításában. A rendszeres számviteli ellenőrzésnek alávetett vállalatok jobban tudják kezelni pénzügyeiket, és jobban kiérdemlik az érdekelt felek bizalmát.
A könyvvizsgálat fő célja, hogy független és objektív véleményt adjon egy szervezet pénzügyi kimutatásairól. A könyvvizsgálat elsődleges célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatásokban bemutatott pénzügyi információk pontosak, megbízhatóak és lényeges hibás állításoktól mentesek legyenek.
A könyvvizsgálat fő célkitűzései a következőképpen foglalhatók össze:
1. A pénzügyi információk pontosságának és teljességének biztosítása: A könyvvizsgáló fő célja a pénzügyi kimutatásokban bemutatott pénzügyi információk pontosságának és teljességének ellenőrzése. Ez magában foglalja a számviteli nyilvántartások, tranzakciók és egyéb releváns dokumentáció felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy azok pontosak és teljesek legyenek.
2. A pénzügyi információk megbízhatóságának és érvényességének értékelése: A könyvvizsgáló célja a pénzügyi kimutatásokban bemutatott pénzügyi információk megbízhatóságának és érvényességének értékelése. Ez magában foglalja a szervezet által alkalmazott számviteli politikák és eljárások értékelését, valamint a belső kontrollok hatékonyságának felmérését.
3. A csalás és a hibák felderítése és megelőzése: A könyvvizsgáló célja a pénzügyi kimutatásokban szereplő csalások és hibák felderítése és megelőzése. Ez magában foglalja a csalás és a hiba kockázatainak értékelését, a belső kontrollok hatékonyságának értékelését, valamint tesztek elvégzését a csalárd vagy hibás ügyletek felderítésére.
4. A jogi és szabályozási követelményeknek való megfelelés biztosítása: A könyvvizsgáló célja annak biztosítása, hogy a szervezet megfeleljen a jogi és szabályozási követelményeknek. Ez magában foglalja annak értékelését, hogy a szervezet megfelel-e az üzleti tevékenysége szempontjából releváns törvényeknek és szabályzatoknak.
5. Független és objektív véleményt adni: A könyvvizsgáló célja, hogy független és objektív véleményt adjon a pénzügyi kimutatásokról. Ez magában foglalja annak véleményezését, hogy a pénzügyi kimutatások minden lényeges szempontból valósan, az alkalmazandó pénzügyi beszámolási keretelveknek megfelelően kerültek-e bemutatásra.
Összességében a könyvvizsgálat fő célja, hogy bizonyosságot nyújtson az érdekelt felek számára arról, hogy a pénzügyi kimutatásokban bemutatott pénzügyi információk pontosak, megbízhatóak és nem tartalmaznak lényeges hibás állításokat.
A könyvvizsgálat 7 alapelve olyan alapvető irányelvek összessége, amelyeket a könyvvizsgálók a könyvvizsgálat elvégzése során követnek. Ezek az elvek a következők:
1. Integritás: A könyvvizsgálóknak őszintének és objektívnek kell lenniük a könyvvizsgálati folyamat során. Magas szintű szakmai integritást kell fenntartaniuk, és kerülniük kell minden olyan összeférhetetlenséget, amely veszélyeztetheti függetlenségüket.
2. Objektivitás: A könyvvizsgálóknak a könyvvizsgálati folyamat során pártatlannak és elfogulatlannak kell maradniuk. Nem lehet személyes vagy pénzügyi érdekeltségük a könyvvizsgálat eredményében.
3. Szakmai hozzáértés és kellő gondosság: A könyvvizsgálóknak rendelkezniük kell az ellenőrzés hatékony elvégzéséhez szükséges készségekkel és ismeretekkel. Feladataik ellátása során kellő gondossággal és körültekintéssel kell eljárniuk.
4. Titoktartás: A könyvvizsgálóknak meg kell őrizniük a könyvvizsgálat során szerzett információk bizalmas jellegét. Megfelelő felhatalmazás nélkül nem adhatnak ki bizalmas információkat senkinek.
5. Tervezés és felügyelet: A könyvvizsgálóknak gondosan meg kell tervezniük az ellenőrzést, és biztosítaniuk kell annak megfelelő felügyeletét. Az erőforrásokat is hatékonyan kell elosztaniuk, és biztosítaniuk kell, hogy az ellenőrzést a megadott időkereten belül befejezzék.
6. Bizonyítékalapú megközelítés: A könyvvizsgálóknak véleményüket és következtetéseiket elegendő és megbízható bizonyítékra kell alapozniuk. Objektíven kell bizonyítékokat szerezniük és értékelniük, és azokat megállapításaik alátámasztására kell felhasználniuk.
7. Jelentéskészítés: A könyvvizsgálóknak világos és tömör jelentést kell készíteniük megállapításaikról és következtetéseikről. A jelentésnek pontosnak, teljesnek és időszerűnek kell lennie, és egyértelműen tájékoztatnia kell az érintett érdekelt feleket az ellenőrzés eredményeiről.