Amikor szerződéses jogvita merül fel, a felek gyakran olyan jogorvoslatot keresnek, amely őket abba a helyzetbe hozza, amelyben a szerződés teljesítése esetén lettek volna. A jogorvoslatok és a méltányossági jogorvoslatok a felek számára ilyen helyzetekben rendelkezésre álló jogorvoslatok két széles kategóriája. A jogorvoslatok és a méltányossági jogorvoslatok közötti különbség megértése alapvető fontosságú annak meghatározásához, hogy egy adott esetben melyik jogorvoslat a megfelelő.
A jogorvoslatok a bíróság által megítélt pénzbeli kártérítés, amely a felet a szerződésszegés következtében elszenvedett veszteségekért kárpótolja. Ha egy fél megszegi a szerződést, a szerződést nem megszegő fél jogorvoslatért folyamodhat a kár megtérítése érdekében. A jogorvoslatok közé tartozik például a kompenzációs kártérítés, amelynek célja a szerződésszegést nem elkövető fél kártalanítása a szerződésszegés miatt elszenvedett veszteségekért. Egyéb jogorvoslati lehetőségek közé tartozik többek között a névleges kártérítés, a büntető kártérítés és a kötbér.
Másrészről a méltányossági jogorvoslatok olyan nem pénzbeli jogorvoslatok, amelyeket a bíróság a szerződésszegés által okozott kár megelőzése vagy orvoslása érdekében rendelhet el. A méltányossági jogorvoslatok jellemzően mérlegelési jogkörbe tartoznak, és csak akkor ítélhetők meg, ha a pénzbeli kártérítés nem elegendő a szerződésszegő fél teljes kártalanítására. A szerződési jogban gyakori méltányossági jogorvoslatok közé tartozik a konkrét teljesítés, a tiltó végzés és az elállás.
A konkrét teljesítés olyan méltányos jogorvoslat, amely a felet a szerződés feltételeinek teljesítésére kötelezi. Ha például a vevő megszegi egy egyedi ingatlan megvásárlására vonatkozó szerződést, az eladó kérheti a konkrét teljesítést, hogy a vevőt az ingatlan megvásárlására kényszerítse. A végzés, egy másik méltányos jogorvoslati eszköz, olyan bírósági végzés, amely arra kötelezi a felet, hogy hagyjon abba valamit, vagy tegyen meg valamit. A bíróság például végzéssel megakadályozhatja, hogy egy fél bizalmas információkat hozzon nyilvánosságra. Az elállás olyan méltányos jogorvoslat, amely a szerződést érvényteleníti, és a feleket a szerződéskötés előtti helyzetükbe állítja vissza.
Összefoglalva, a jogorvoslatok és a méltányossági jogorvoslatok közötti elsődleges különbség az, hogy a jogorvoslatok pénzbeli kártérítéssel járnak, míg a méltányossági jogorvoslatok nem pénzbeli jellegűek. A jogorvoslatok célja, hogy a felet a szerződésszegés következtében elszenvedett veszteségekért kártalanítsa, míg a méltányossági jogorvoslatok célja a szerződésszegés által okozott kár megelőzése vagy orvoslása. A feleknek a szerződésszegés jellegétől és az elszenvedett veszteségektől függően jogi vagy méltányos jogorvoslatot kell keresniük.
A jogi igények és a méltányossági igények két különböző típusú igénytípus, amelyek egy jogvita keretében érvényesíthetők. A jogi és méltányossági igények közötti fő különbség a követelt jogorvoslat típusa.
A jogi igények jellemzően pénzbeli kártérítésre vagy kártérítésre irányulnak az elszenvedett kár orvoslásaként. Ha például valaki egy másik járművezető gondatlansága miatt autóbalesetben megsérül, a károsult jogi igényt nyújthat be, amelyben kártérítést kér az orvosi költségek, az elmaradt munkabér, valamint a fájdalom és szenvedés megtérítésére.
A méltányossági igények viszont olyan nem pénzbeli jogorvoslatokat keresnek, mint a tiltó végzés, a konkrét teljesítés vagy a megállapító ítélet. Ezek a jogorvoslatok célja, hogy megakadályozzák a kár bekövetkezését, vagy arra kényszerítsék a felet, hogy egy adott intézkedést tegyen. Ha például egy ingatlantulajdonos olyan építményt tervez építeni, amely elzárja a szomszédja kilátását, a szomszéd méltányossági keresetet nyújthat be az építkezés megakadályozása érdekében.
A kért jogorvoslatok típusain kívül a jogi és méltányossági igények a megoldásukhoz szükséges eljárási követelményekben is különbözhetnek. A jogi igényeket jellemzően tárgyalás útján oldják meg, és az eredményt bíró vagy esküdtszék határozza meg. Ezzel szemben a méltányossági igényeket különböző módszerekkel lehet rendezni, beleértve a közvetítést vagy a választottbírósági eljárást is.
Összefoglalva, a jogi igények az elszenvedett kár orvoslására pénzbeli kártérítést, míg a méltányossági igények nem pénzbeli jogorvoslatot keresnek a kár megelőzésére vagy a cselekvés kikényszerítésére. A jogi és méltányossági igények rendezésére vonatkozó eljárási követelmények is eltérhetnek.
Az üzleti és munkahelyi szabályozással összefüggésben a méltányos jogorvoslatok olyan jogorvoslatok, amelyek célja, hogy a jogvitában vagy szerződésszegésben érintett valamennyi fél számára méltányos és igazságos jogorvoslatot biztosítsanak. A méltányos jogorvoslatoknak három fő típusa van, amelyek a következők:
1. Eljárási tilalmak: A végzés olyan bírósági végzés, amely egy személyt vagy vállalkozást arra kötelez, hogy hagyjon abba valamit, vagy tegyen meg egy meghatározott intézkedést. A végzéseket gyakran alkalmazzák olyan esetekben, amikor az egyik fél kárt okoz a másik félnek, például a szellemi tulajdonjogok megsértése vagy a versenytilalmi megállapodások megszegése esetén. A tiltó végzések az eset körülményeitől függően lehetnek ideiglenesek vagy véglegesek.
2. Konkrét teljesítés: A konkrét teljesítés olyan bírósági végzés, amely arra kötelezi a felet, hogy teljesítse a szerződésből eredő kötelezettségeit. Ezt a jogorvoslatot gyakran alkalmazzák olyan esetekben, amikor a pénzbeli kártérítés nem lenne elegendő a károsult fél kártalanítására. Ha például az eladó megszegi egy egyedi ingatlan eladására vonatkozó szerződést, a vevő kérheti a konkrét teljesítést, hogy az eladót az eladás teljesítésére kényszerítse.
3. Visszalépés: Az elállás olyan jogorvoslat, amely lehetővé teszi a fél számára a szerződés felmondását és a felek szerződéskötés előtti helyzetének visszaállítását. Ezt a jogorvoslati lehetőséget gyakran alkalmazzák olyan esetekben, amikor az egyik felet a másik fél fél félrevezette vagy megtévesztette. Ha például egy vevő rájön, hogy az eladó hamisan nyilatkozott egy termékről, a vevő kérheti a szerződés felbontását és a kifizetett összegek visszatérítését.