A szociális munka olyan szakma, amely a rászoruló egyének, családok és közösségek megsegítését tűzte ki célul. A szociális munkások a szolgáltatások széles skáláját nyújtják, beleértve a tanácsadást, az esetkezelést és az érdekérvényesítést. Ezeket a szolgáltatásokat gyakran a szolgáltatásnyújtás különböző modelljein keresztül nyújtják, beleértve a szolgáltatási díjas modellt is. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy mi a szolgáltatási díjas modell, és hogyan működik a szociális munkában.
A fee-for-service modell egy olyan fizetési módszer, amelyben a szociális munkások minden egyes általuk nyújtott szolgáltatásért díjazásban részesülnek. Ezt a modellt általában a magánpraxisban alkalmazzák, ahol a szociális munkások önálló vállalkozók és saját vállalkozásukat működtetik. Ebben a modellben az ügyfelek díjat fizetnek minden egyes igénybe vett szolgáltatásért, például a terápiás ülésekért vagy az esetkezelési megbeszélésekért. A díj összegét a szociális munkás határozza meg, és gyakran olyan tényezőkön alapul, mint a szolgáltatás típusa, a szolgáltatás időtartama és a szociális munkás tapasztalati szintje.
A szolgáltatási díjas modell számos előnnyel jár a szociális munkások számára. Egyrészt lehetővé teszi számukra, hogy nagyobb befolyást gyakoroljanak jövedelmük és munkarendjük felett. A szociális munkások maguk határozhatják meg a díjazásukat, és személyes és pénzügyi igényeiktől függően annyit vagy olyan keveset dolgozhatnak, amennyit akarnak. Ezenkívül az ilyen modellben dolgozó szociális munkások nagyobb rugalmasságot élveznek az általuk kínált szolgáltatások tekintetében. Választhatnak, hogy bizonyos területekre specializálódnak, bizonyos populációkkal dolgoznak, vagy különféle szolgáltatásokat kínálnak, hogy megfeleljenek ügyfeleik igényeinek.
A térítéses modellnek azonban vannak hátrányai is. Az egyik fő probléma az, hogy az alacsony jövedelmű vagy nem biztosított ügyfelek számára nehéz lehet a szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Mivel a szociális munkások maguk határozzák meg a díjaikat, egyesek olyan díjakat számíthatnak fel, amelyeket bizonyos ügyfelek nem engedhetnek meg maguknak. Ez akadályokat gördíthet az ellátás elé, és megakadályozhatja, hogy az egyének megkapják a szükséges szolgáltatásokat. Ezen túlmenően a szolgáltatási díjas modell arra ösztönözheti a szociális munkásokat, hogy szükségtelen vagy túlzott szolgáltatásokat nyújtsanak jövedelmük növelése érdekében, ahelyett, hogy arra összpontosítanának, hogy mi a legjobb az ügyfél számára.
Összefoglalva, a „fee-for-service” modell a magánpraxisban végzett szociális munkában általánosan alkalmazott fizetési módszer. Miközben olyan előnyökkel jár, mint a jövedelemszabályozás és a szolgáltatások rugalmassága, az alacsony jövedelmű vagy nem biztosított ügyfelek számára akadályokat is gördíthet az ellátás elé, és arra ösztönözheti a szociális munkásokat, hogy szükségtelen szolgáltatásokat nyújtsanak. Fontos, hogy a szociális munkások gondosan mérlegeljék ennek a modellnek az előnyeit és hátrányait, és mindenekelőtt klienseik szükségleteit és jólétét helyezzék előtérbe.
AI nyelvi modellként nem férhetek hozzá a legfrissebb frissítésekhez és információkhoz a szociális munkások CPT-kódjairól a 2022-es évre vonatkozóan. Tudok azonban néhány általános információt nyújtani a szociális munkások CPT-kódjairól.
A CPT-kódokat (Current Procedural Terminology kódok) az egészségügyi szakemberek használják a betegeknek nyújtott orvosi eljárások és szolgáltatások jelentésére. A szociális munkások a CPT-kódokat számlázási és visszatérítési célokra használhatják, amikor konkrét szolgáltatásokat nyújtanak ügyfeleiknek.
A szociális munkások általában a „Magatartás-egészségügy” kategóriába tartozó CPT-kódokat használják, amelyek olyan szolgáltatások kódjait tartalmazzák, mint a pszichoterápia, tanácsadás és egyéb mentális egészségügyi szolgáltatások. Néhány gyakori CPT-kód, amelyet a szociális munkások használnak:
– 90832: Pszichoterápia, 30 perc a beteggel és/vagy családtaggal
– 90834: Pszichoterápia, 45 perc a beteggel és/vagy családtaggal
– 90837: Pszichoterápia, 60 perc a beteggel és/vagy családtaggal
– 90846: Családi pszichoterápia (a beteg jelenléte nélkül), 50 perc
– 90847: Családi pszichoterápia (a beteg jelenlétében), 50 perc
Fontos megjegyezni, hogy a CPT-kódok és azok konkrét használata államonként és biztosítótól függően változhat. A szociális munkásoknak konzultálniuk kell az állami engedélyező testületükkel és a biztosítókkal, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy szolgáltatásaikhoz a megfelelő CPT-kódokat használják.
Igen, a szociális munkások elszámolhatják az EM-kódokat (Evaluation and Management kódok) szolgáltatásaikért, de bizonyos követelményeknek meg kell felelniük. Azok a szociális munkások, akik engedéllyel rendelkező klinikai szociális munkások (LCSW), és akik klinikai környezetben dolgoznak, elszámolhatják az EM-kódokat. Azok a szociális munkások azonban, akik nem LCSW-k, vagy nem klinikai környezetben dolgoznak, nem feltétlenül tudják ezeket a kódokat kiszámlázni.
Az EM-kódok számlázásához a szociális munkásoknak meg kell felelniük bizonyos kritériumoknak, például megfelelő szintű végzettséggel és képzettséggel kell rendelkezniük, és más egészségügyi szolgáltatókkal egy csapat részeként kell dolgozniuk. Emellett be kell tartaniuk az állami engedélyező testületük és a Centers for Medicare and Medicaid Services (CMS) által meghatározott speciális irányelveket és előírásokat.
Fontos, hogy a szociális munkások tisztában legyenek az államuk EM-kódok számlázására vonatkozó szabályozásával és követelményeivel, valamint a CMS által meghatározott konkrét irányelvekkel. A szociális munkásoknak szorosan együtt kell működniük számlázási osztályukkal vagy számlázási szolgáltatásukkal annak biztosítása érdekében, hogy megfelelően kódolják és számlázzák szolgáltatásaikat.
A szociális munkások olyan szakemberek, akiket arra képeztek ki, hogy segítsenek az egyéneknek, családoknak és közösségeknek általános jólétük és életminőségük javításában. Sokféle környezetben dolgoznak, többek között kórházakban, iskolákban, kormányzati ügynökségekben és nonprofit szervezetekben. A szociális munkások felelősségi köre széles, többek között:
1. Érdekérvényesítés: A szociális munkások a klienseik érdekeit képviselik azáltal, hogy segítik őket a jólétükhöz nélkülözhetetlen erőforrásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájutásban. A társadalmi igazságosságért is kiállnak azáltal, hogy olyan politikákat és programokat támogatnak, amelyek célja a kiszolgáltatott népességcsoportok életének javítása.
2. Esetkezelés: A szociális munkások esetkezelési szolgáltatásokat nyújtanak azáltal, hogy felmérik ügyfeleik szükségleteit, és terveket dolgoznak ki e szükségletek kielégítésére. Szorosan együttműködnek az ügyfelekkel a célok meghatározása, a stratégiák kidolgozása és a haladás nyomon követése érdekében.
3. Tanácsadás: A szociális munkások tanácsadási szolgáltatásokat nyújtanak egyéneknek, családoknak és csoportoknak. Különféle terápiás technikákat alkalmaznak, hogy segítsenek az ügyfeleknek az érzelmi, viselkedési és mentális egészségügyi problémák leküzdésében.
4. Krízisintervenció: A szociális munkásokat gyakran kérik fel arra, hogy vészhelyzetekben válságintervenciós szolgáltatásokat nyújtsanak. Az ügyfelek stabilizálásán dolgoznak, támogatást nyújtanak, és összekapcsolják őket a megfelelő erőforrásokkal.
5. Oktatás és képzés: A szociális munkások oktatást és képzést nyújtanak a klienseknek, családoknak és közösségeknek számos témában, beleértve az egészségügyet, az oktatást és a szociális szolgáltatásokat. Emellett képzést nyújtanak más szakembereknek is a területükön.
6. Szakpolitika-fejlesztés: A szociális munkások fontos szerepet játszanak a szakpolitikák kidolgozásában azáltal, hogy a társadalmi igazságosságot és egyenlőséget elősegítő szakpolitikák mellett foglalnak állást. Olyan politikák végrehajtásán is dolgoznak, amelyek alapvető szolgáltatásokat nyújtanak a kiszolgáltatott népességcsoportok számára.
Összességében a szociális munkások feladata, hogy javítsák klienseik és az általuk szolgált közösségek általános jólétét. Fáradhatatlanul dolgoznak a társadalmi igazságosság és egyenlőség előmozdításán, valamint annak biztosításán, hogy a kiszolgáltatott népességcsoportok hozzáférjenek a boldogulásukhoz szükséges erőforrásokhoz és szolgáltatásokhoz.