Amikor a készletgazdálkodásról van szó, rengeteg kifejezést és fogalmat kell számon tartani. A két leggyakrabban összetévesztett fogalom a holdingköltség és a könyvviteli költség. Bár hasonlóan hangzanak, van néhány alapvető különbség, amelyet fontos megérteni.
A tartási költségek a készlet tárolásával és karbantartásával kapcsolatos kiadásokat jelentik. Ide tartozhatnak például a raktárhelyiségek bérleti díja, a közüzemi szolgáltatások, a biztosítás és a készletet kezelő alkalmazottak bérköltségei. Lényegében a készletezési költségek azok a kiadások, amelyek a készlet értékesítésre várása alatt merülnek fel.
A fenntartási költségek viszont a készlet tulajdonlásával és kezelésével kapcsolatos költségeket jelentik a készlet teljes életciklusa alatt. Ez nem csak a tartási költségeket foglalja magában, hanem a készletbeszerzés költségeit, a szállítási költségeket és a készletgazdálkodás költségeit is (pl. a készletszintek nyomon követése és ellenőrzése, ellenőrzések elvégzése stb.) A fenntartási költségek tágabb fogalom, mint a készletezési költségek, mivel magukban foglalják a készletgazdálkodással kapcsolatos összes költséget.
A birtoklási költségek és a könyvviteli költségek közötti különbség egyik megközelítése az, hogy a birtoklási költségeket a könyvviteli költségek egy részhalmazának tekintjük. A készletezési költségek csak egy összetevői a készletgazdálkodással kapcsolatos költségek szélesebb körének.
Miért fontos különbséget tenni a birtoklási költségek és a könyvviteli költségek között? Először is, a különbség megértése segíthet abban, hogy megalapozottabb döntéseket hozzon a készletgazdálkodással kapcsolatban. Ha például azon gondolkodik, hogy bővítse-e a raktárterületét, a jelenlegi készletezési költségek ismerete segíthet megbecsülni, hogy a további hely megéri-e a beruházást. Hasonlóképpen, ha szállítóváltáson gondolkodik, a jelenlegi szállítási költségek ismerete segíthet felmérni az új megállapodással járó potenciális megtakarításokat.
Ezen túlmenően mind a tartási költségek, mind a szállítási költségek időbeli követése segíthet a tendenciák és a javítandó területek azonosításában a készletgazdálkodási gyakorlatában. Ha például azt veszi észre, hogy a készletezési költségek folyamatosan növekednek, itt az ideje újraértékelni a raktározási és kezelési eljárásokat, hogy kiderüljön, van-e mód a pazarlás csökkentésére vagy a folyamatok racionalizálására.
Összefoglalva, bár a birtoklási költségeket és a szállítási költségeket gyakran felváltva használják, valójában két különböző fogalomról van szó, amelyek fontos következményekkel járnak a készletgazdálkodásra nézve. A kettő közötti különbség megértésével megalapozottabb döntéseket hozhat a készletgazdálkodással kapcsolatban, és azonosíthatja a fejlesztési lehetőségeket.
A könyvviteli költségek azokat a kiadásokat jelentik, amelyek egy vállalkozásnál a készlet vagy készlet tartása során merülnek fel. A könyvviteli költségeknek több típusa létezik, amelyek a következők:
1. Tartási költségek: Ezek azok a költségek, amelyeket a vállalkozás a készlet tárolása és fenntartása során visel. A tartási költségek közé tartoznak a bérleti díjak, a közüzemi díjak, a biztosítás, az adók és a karbantartási költségek.
2. Megrendelési költségek: Ezek azok a költségek, amelyeket a vállalkozás a készlet megrendelése során visel. A rendelési költségek magukban foglalják a rendelés feldolgozásának, a szállításnak és a kezelésnek a költségeit.
3. Készletezési költségek: Ezek azok a költségek, amelyek akkor merülnek fel, amikor a vállalkozásnak elfogy a készlete. A készletkimaradás költségei közé tartoznak az elmaradt eladások, az elvesztett vevők és a vállalkozás hírnevének esetleges károsodása.
4. Elavulási költségek: Ezek azok a költségek, amelyek akkor merülnek fel, ha a vállalkozásnak elavult vagy elavult készletei vannak. Az elavulási költségek magukban foglalják a készlet elidegenítésének költségeit, valamint annak az alternatív költségét, hogy nincs hely vagy tőke a jövedelmezőbb készletbe való beruházáshoz.
5. Finanszírozási költségek: Ezek azok a költségek, amelyeket a vállalkozás a készleteinek finanszírozására fordít. A finanszírozási költségek közé tartoznak a hitelkamatok, a díjak és a pénzfelvétellel kapcsolatos egyéb díjak.
6. Lehetőségi költségek: Ezek azok a költségek, amelyek abból adódnak, hogy a készletekben lekötött tőkét és helyet nem használják fel más célokra. Az alternatív költségek azt a potenciális bevételt jelentik, amelyet akkor lehetett volna elérni, ha a készletet nem tartják.
A tartási költségek azok a kiadások, amelyek egy vállalkozásnál vagy szervezetnél a készlet vagy készlet bizonyos ideig történő tartása miatt merülnek fel. Ezek a költségek magukban foglalják a raktározási költségeket, a biztosítási költségeket, az értékcsökkenést, az alternatív költségeket és a készlet tartásával kapcsolatos egyéb kiadásokat.
A tartási költségek kiszámításához a következő lépéseket kell követnie:
1. lépés: A készlet költségének meghatározása – Ez magában foglalja a készlet beszerzésének vagy előállításának költségét.
2. lépés: Határozza meg az éves szinten tartási rátát – Ez a készletköltségnek az a százaléka, amely a tartási költséget képviseli. Ezt az arányt általában úgy számítják ki, hogy az összes készletezési költség összegét elosztják a teljes készletköltséggel.
3. lépés: A készletezési költségek kiszámítása – Szorozza meg az éves készletezési rátát a készletköltséggel, hogy megkapja az éves készletezési költségeket. Például, ha a készletköltség 100 000 USD, és az éves készletezési ráta 20%, a készletezési költség 20 000 USD.
4. lépés: Számítsa ki az egységenkénti birtoklási költségeket – Ossza el a birtoklási költségeket a készleten lévő egységek teljes számával, hogy megkapja az egységenkénti birtoklási költségeket. Például, ha a készletben 1 000 darab van, akkor az egységenkénti birtoklási költség 20 $.
Összefoglalva, a készletezési költségek kiszámításához meg kell határozni a készlet költségét, ki kell számítani az éves készletezési arányt, meg kell szorozni az éves készletezési arányt a készletezési költséggel, hogy megkapjuk az éves készletezési költségeket, majd el kell osztani a készletezési költségeket a készleten lévő egységek teljes számával, hogy megkapjuk az egységenkénti készletezési költségeket.