Vállalkozás tulajdonosaként vagy vezetőjeként alapvető fontosságú, hogy tisztában legyen a szervezet teljesítményének értékelésére használt pénzügyi kimutatásokkal. A különböző pénzügyi kimutatások közül az eredménykimutatás az egyik legfontosabb, mivel pillanatfelvételt nyújt a szervezet bevételeiről és kiadásairól egy adott időszak alatt. Az eredménykimutatás elkészítésekor azonban két módszer alkalmazható: a teljes költségelszámolás és a változó költségelszámolás. Ebben a cikkben e két módszer közötti különbségeket és az üzleti döntéshozatalra gyakorolt hatásukat vizsgáljuk meg.
A teljes költségelszámolásos módszer, más néven abszorpciós költségelszámolás, figyelembe veszi az áruk vagy szolgáltatások előállításával kapcsolatos összes költséget, beleértve az olyan közvetlen költségeket, mint az anyagok és a munkaerő, valamint az olyan közvetett költségeket, mint a bérleti díj, a közüzemi díjak és az értékcsökkenés. Más szóval, a teljes költségelszámolás a fix általános költségeket a termékekhez vagy szolgáltatásokhoz rendeli, függetlenül attól, hogy azokat eladják-e vagy sem. Ez azt jelenti, hogy a termelés növekedése esetén az állandó költségek több egységre oszlanak el, ami alacsonyabb egységenkénti költséget eredményez.
Másrészt a változó költségelszámolású módszer, más néven közvetlen költségelszámolás, csak azokat a költségeket veszi figyelembe, amelyek a termelés szintjével változnak, mint például a közvetlen anyagok, a közvetlen munkaerő és a változó általános költségek. A változó költségelszámolásnál a fix általános költségeket nem az eladott áruk költségének részeként, hanem időszaki költségként veszik figyelembe. Ez azt jelenti, hogy a termelés növekedése esetén az állandó költségek változatlanok maradnak, ami magasabb egységenkénti költséget eredményez.
A teljes költségelszámolási és a változó költségelszámolási módszerek közötti választásnak jelentős következményei lehetnek az üzleti döntéshozatalra. Például, ha egy vállalat eldönti, hogy egy terméket előállítson vagy megvásároljon, a teljes költségelszámolásos módszer magasabb érzékelt termelési költséget eredményezhet, mivel az állandó költségeket minden egyes egységre felosztják. Ezzel szemben a változó költségelszámolási módszer alacsonyabbnak tűntetheti a termelési költséget, mivel az állandó költségeket nem veszik figyelembe az eladott áruk költségének részeként.
Emellett a módszer megválasztása hatással lehet a készletértékelésre. A full-costing módszer szerint a készletet a teljes előállítási költségen értékelik, beleértve a fix általános költségeket is. Ezzel szemben a változó költségelszámolás esetén a készletet csak a változó költségek alapján értékelik. Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalatnak nagy mennyiségű készlete van, a módszer megválasztása jelentősen befolyásolhatja a pénzügyi kimutatásokat.
Összefoglalva, a teljes költségelszámolás és a változó költségelszámolás közötti különbségek megértése alapvető fontosságú a megalapozott üzleti döntések meghozatalához. Míg a teljes költségelszámolás a termeléssel kapcsolatos összes költséget figyelembe veszi, a változó költségelszámolás csak a termeléssel változó költségeket veszi figyelembe. A módszer kiválasztása jelentős hatással lehet a költségszámításokra, az árképzési döntésekre és a készletértékelésre. Ezért fontos, hogy alaposan mérlegelje, melyik módszer felel meg az Ön üzleti igényeinek.
A változó költségszámításos eredménykimutatás egy olyan pénzügyi kimutatás, amely a változó költségszámítás elve alapján mutatja be a vállalat bevételeit, költségeit és ráfordításait. A változó költségszámítás olyan számviteli módszer, amely az eladott áruk önköltségének meghatározásakor csak azokat a változó költségeket veszi figyelembe, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az áruk vagy szolgáltatások előállításához, mint például a közvetlen anyagok, a közvetlen munkaerő és a változó általános költségek.
A változó költségelszámolásos eredménykimutatások különböznek az abszorpciós költségelszámolásos eredménykimutatásoktól, amelyek mind a változó, mind az állandó költségeket figyelembe veszik az eladott áruk költségének kiszámításakor. Az állandó költségek, mint például a bérleti díj, a bérek és az értékcsökkenés, a változó költségszámítás szerint nem számítanak bele az eladott áruk önköltségébe. Ehelyett időszaki költségként kezelik őket, és az eredménykimutatásban külön jelennek meg.
A változó költségelszámolású eredménykimutatás hasznos a belső vezetői beszámolás és döntéshozatal szempontjából, mert világosabb képet ad a vállalat jövedelmezőségéről és költségszerkezetéről. A fix költségek és a változó költségek elkülönítésével a vezetők elemezni tudják a termelési szint vagy az értékesítési volumen változásainak a vállalat jövedelmezőségére gyakorolt hatását.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a változó költségelszámolású eredménykimutatásokat az általánosan elfogadott számviteli elvek (GAAP) nem fogadják el, és külső pénzügyi beszámolási célokra nem használják. A GAAP a külső beszámoláshoz az abszorpciós költségszámítást írja elő, amely mind a változó, mind az állandó költségeket tartalmazza az eladott áruk költségének kiszámításakor.
Egy vállalat azért dönthet úgy, hogy a teljes költségelszámolást használja az eredménykimutatásai elkészítéséhez, hogy pontosabb képet kapjon a pénzügyi teljesítményéről. A teljes költségszámítás figyelembe veszi az összes költséget, amely egy termék előállításához vagy egy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, beleértve a közvetlen költségeket, mint például az anyagok és a munkaerő, valamint a közvetett költségeket, mint például a bérleti díj, a közüzemi díjak és az értékcsökkenés.
Azáltal, hogy az összes ilyen költséget bevonja a számításba, a teljes költségszámítás pontosabb képet adhat a termék előállításának vagy a szolgáltatás nyújtásának valódi költségeiről. Ez az információ hasznos lehet az árképzéssel, az erőforrások elosztásával és az általános nyereségességgel kapcsolatos döntések meghozatalában.
Amellett, hogy pontosabb képet ad a költségekről, a teljes költségszámítás segíthet a vállalatoknak a szabályozási követelményeknek való megfelelésben is. Egyes szabályozások például megkövetelik a vállalatoktól, hogy költségeiket meghatározott módon jelentse, és a teljes költségszámítás olyan szabványosított megközelítést biztosíthat, amely széles körben elismert és elfogadott.
Összességében a teljes költségelszámolás alkalmazása az eredménykimutatás elkészítéséhez segítheti a vállalatokat abban, hogy jobb döntéseket hozzanak, megértsék a valós költségeiket, és megfeleljenek a szabályozási követelményeknek.