A teljes körű minőségirányítás (TQM) egy olyan vezetési filozófia, amely a folyamatos fejlesztés fontosságát hangsúlyozza a szervezet minden területén. A TQM egy ügyfélközpontú megközelítés, amelynek célja az ügyfelek elégedettségének növelése azáltal, hogy megfelel az elvárásaiknak vagy túlszárnyalja azokat. Ez a vezetés holisztikus megközelítése, amely a szervezetben mindenkit bevon a felső vezetéstől a frontvonalbeli alkalmazottakig.
A TQM legfontosabb alapelvei közé tartozik az ügyfélközpontúság, a folyamatos fejlesztés, a munkavállalók bevonása és a folyamatok megközelítése. Az ügyfélközpontúság azt jelenti, hogy a szervezetben minden döntést és intézkedést az ügyfelet szem előtt tartva kell meghozni. A folyamatos fejlesztés azt jelenti, hogy a szervezetnek mindig arra kell törekednie, hogy javítsa folyamatait és termékeit. Az alkalmazottak bevonása azt jelenti, hogy minden alkalmazottat be kell vonni a fejlesztési folyamatba, és értékelni kell a hozzájárulásukat. Végül a folyamatszemlélet azt jelenti, hogy a szervezetnek a folyamatok javítására kell összpontosítania, nem pedig a problémák megoldására.
A TQM bevezetésének számos előnye van egy szervezetben. A TQM az ügyfelek elégedettségének növekedéséhez, a termékek minőségének javulásához, a költségek csökkenéséhez és a dolgozói morál javulásához vezethet. Az ügyfélre való összpontosítással és a folyamatok javításával a szervezetek növelhetik az ügyfelek elégedettségét és hűségét. A jobb termékminőség a hibák és a visszáru csökkenéséhez vezethet, ami pénzt takaríthat meg a szervezetnek. A munkavállalóknak a fejlesztési folyamatba való bevonásával a szervezetek növelhetik a munkavállalói morált és elkötelezettséget, ami a termelékenység növekedéséhez és a fluktuáció csökkenéséhez vezethet.
A TQM bevezetése egy szervezetben a felső szintű vezetés elkötelezettségét igényli. Ez nem egy gyors megoldás vagy egyszeri esemény. A TQM hosszú távú elkötelezettséget igényel a folyamatos fejlesztés mellett, valamint hajlandóságot a képzésbe és fejlesztésbe való befektetésre. Az alkalmazottakat ki kell képezni a TQM alapelveire és technikáira, és az egész szervezetben a folyamatos fejlesztés kultúráját kell kialakítani.
Összefoglalva, a TQM a vezetés ügyfélközpontú megközelítése, amelynek célja az ügyfelek elégedettségének növelése a folyamatok és a termékek javításával. A TQM bevezetésének számos előnye van egy szervezetben, többek között a megnövekedett vevői elégedettség, a termékminőség javítása, a költségek csökkentése és a dolgozói morál növelése. A TQM bevezetése azonban hosszú távú elkötelezettséget igényel a felső szintű vezetéstől, valamint hajlandóságot a képzésbe és fejlesztésbe való befektetésre. Azok a szervezetek, amelyek elkötelezettek a TQM mellett, és folyamatosan törekszenek folyamataik és termékeik javítására, jó helyzetben lesznek ahhoz, hogy sikeresek legyenek a mai versenyképes üzleti világban.
A TQM a Total Quality Management rövidítése, és egy olyan vezetési filozófia, amely a folyamatos fejlesztést és a szervezet valamennyi alkalmazottjának bevonását hangsúlyozza. A TQM négy alapelve a következő:
1. Ügyfélközpontúság: Ez az alapelv az ügyfelek igényeinek és elvárásainak megértésének, valamint ezek teljesítésének vagy meghaladásának fontosságát hangsúlyozza. Ez megköveteli, hogy a szervezet elkötelezett legyen a vevői igényeket kielégítő, kiváló minőségű termékek és szolgáltatások nyújtása iránt.
2. Folyamatos fejlesztés: Ez az elv azon az elgondoláson alapul, hogy mindig van lehetőség a fejlődésre, és a szervezetnek folyamatosan törekednie kell arra, hogy javítsa folyamatait, termékeit és szolgáltatásait. Ez magában foglal egy szisztematikus megközelítést a pazarlás, a nem hatékony működés és a hibák azonosítására és kiküszöbölésére.
3. A munkavállalók bevonása: Ez az alapelv elismeri, hogy a munkavállalók a szervezet legértékesebb eszközei, és részvételük a fejlesztési folyamatban alapvető fontosságú. Ez megköveteli, hogy a szervezet megteremtse a felhatalmazás kultúráját, ahol a munkavállalókat arra ösztönzik, hogy vegyenek részt a döntéshozatalban és a problémamegoldásban.
4. Folyamatos megközelítés: Ez az elv a folyamatok megértésének és irányításának fontosságát hangsúlyozza a kívánt eredmények elérése érdekében. Szisztematikus megközelítést foglal magában a folyamatok azonosítására és elemzésére, valamint a hatékonyság és eredményesség érdekében történő optimalizálására. Ez megköveteli, hogy a szervezet a teljes folyamatra összpontosítson, ne csak az egyes feladatokra vagy tevékenységekre.
A teljes körű minőségirányítás (TQM) olyan irányítási megközelítés, amelynek célja a szervezet által kínált termékek és szolgáltatások minőségének javítása a folyamatos fejlesztési gyakorlatok beépítésével. A TQM öt eleme a következő:
1. Ügyfélközpontúság: A TQM hangsúlyozza az ügyfelek elégedettségének fontosságát, valamint igényeik és elvárásaik kielégítését. A szervezeteknek meg kell érteniük ügyfeleik igényeit, preferenciáit és visszajelzéseit, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat tervezhessenek, amelyek megfelelnek az igényeiknek.
2. Folyamatos fejlesztés: A TQM megköveteli a szervezetektől, hogy folyamatosan javítsák folyamataikat, termékeiket és szolgáltatásaikat. Ez magában foglalja a fejlesztésre szoruló területek azonosítását, célok kitűzését és stratégiák megvalósítását e célok elérése érdekében.
3. A munkavállalók bevonása: A TQM elismeri, hogy a munkavállalók a szervezeti célok elérésének kulcsa. Az alkalmazottakat be kell vonni a döntéshozatali folyamatokba, fel kell hatalmazni őket a döntéshozatalra, és képezni kell őket képességeik és tudásuk fejlesztése érdekében.
4. Folyamatszemlélet: A TQM hangsúlyozza, hogy az egyes feladatok helyett a folyamatokat és a rendszereket kell irányítani. Ez magában foglalja a folyamatok feltérképezését, a fejlesztendő területek azonosítását és a teljes folyamat hatékonyságának mérését.
5. Adatvezérelt döntéshozatal: A TQM megköveteli, hogy a szervezetek adatokat gyűjtsenek és elemezzenek, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. Ez magában foglalja az ügyfelek elégedettségének nyomon követését, a teljesítmény mérését a célokhoz képest, és az adatok felhasználását a fejlesztendő területek azonosítására.