A stratégiai tervezés olyan folyamat, amely segít a szervezeteknek összehangolni céljaikat erőforrásaikkal, képességeikkel és piaci lehetőségeikkel. Ez az üzleti siker létfontosságú összetevője, de önmagában nem elegendő. A hosszú távú siker eléréséhez a szervezeteknek a minőségirányításra is összpontosítaniuk kell. A teljes körű minőségirányítás (Total Quality Management, TQM) olyan vezetési filozófia, amely a folyamatos javulást és az ügyfelek elégedettségét hangsúlyozza. A stratégiai tervezéssel kombinálva a TQM segíthet a szervezeteknek céljaik elérésében és a versenyelőny fenntartásában.
A TQM fő célja a termékek és szolgáltatások minőségének javítása az összes alkalmazott bevonásával a folyamatba. A TQM nem csupán egyetlen részleg felelőssége, hanem az egész vállalatra kiterjedő erőfeszítés. A TQM megvalósítása magában foglalja a vevői igények azonosítását, a minőségi kultúra megteremtését, a minőségi mérőszámok megállapítását és a folyamatok folyamatos javítását. Azáltal, hogy a TQM az ügyfél igényeire összpontosít, a szervezetek javíthatják az ügyfelek elégedettségét és lojalitását, ami a bevételek és a nyereségesség növekedéséhez vezet.
A stratégiai tervezés és a TQM szorosan összefügg, mivel mindkettő a szervezeti célok elérésére összpontosít. A stratégiai tervezés segíti a szervezeteket céljaik és célkitűzéseik meghatározásában, míg a TQM a minőség javítására összpontosítva segíti a szervezeteket e célok elérésében. A TQM felhasználható a stratégiai tervezés támogatására azáltal, hogy adatokat és betekintést nyújt a jelenlegi folyamatok hatékonyságába, azonosítja a fejlesztendő területeket, és biztosítja, hogy minden alkalmazott igazodjon a szervezet céljaihoz.
A TQM egyik legfontosabb előnye, hogy segíti a szervezeteket a működési hatékonyságuk javításában. A minőség javítására összpontosítva a TQM segíti a szervezeteket a pazarlás azonosításában és kiküszöbölésében, a hibák csökkentésében és a folyamatok hatékonyságának javításában. Ez nemcsak a termékek és szolgáltatások minőségét javítja, hanem csökkenti a költségeket és javítja a nyereségességet is. A TQM stratégiai tervezési folyamatba való beépítésével a szervezetek azonosíthatják a fejlesztendő területeket, és stratégiákat dolgozhatnak ki a működési kiválóság elérésére.
Összefoglalva, azoknak a szervezeteknek, amelyek hosszú távú sikert akarnak elérni, mind a stratégiai tervezésre, mind a TQM-re összpontosítaniuk kell. A stratégiai tervezés segíti a szervezeteket céljaik és célkitűzéseik meghatározásában, míg a TQM a minőség javítására összpontosítva segíti a szervezeteket e célok elérésében. A TQM-nek a stratégiai tervezési folyamatba való beépítésével a szervezetek javíthatják működési hatékonyságukat, növelhetik az ügyfelek elégedettségét, és megőrizhetik versenyelőnyüket. A TQM egy hatékony eszköz, amely segíthet a szervezeteknek céljaik elérésében és a végeredmény javításában.
A stratégiai minőségtervezés a teljes körű minőségirányítás (TQM) lényeges eleme. Olyan minőségfejlesztési kezdeményezések azonosításának, meghatározásának és végrehajtásának folyamata, amelyek összhangban vannak a szervezet általános stratégiai céljaival és célkitűzéseivel. A stratégiai minőségtervezés elsődleges szerepe a TQM-ben annak biztosítása, hogy a minőségjavítási kezdeményezések beépüljenek a szervezet átfogó stratégiájába, és az ügyfelek igényeinek és elvárásainak kielégítésére összpontosítsanak.
A stratégiai minőségtervezés a minőségfejlesztés szisztematikus megközelítését jelenti, amely a következő lépéseket foglalja magában:
1. Minőségi célok és célkitűzések meghatározása: Ez magában foglalja a szervezet általános stratégiájához igazodó, konkrét, mérhető és elérhető minőségi célok és célkitűzések meghatározását.
2. Minőségi audit elvégzése: Ez magában foglalja a szervezet jelenlegi teljesítményének értékelését a megállapított minőségi szabványokhoz képest, a javításra szoruló területek azonosítását és cselekvési terv kidolgozását a hiányosságok kezelésére.
3. Minőségfejlesztési terv kidolgozása: Ez magában foglalja a minőségjavítási kezdeményezések azonosítását és rangsorolását, cselekvési tervek kidolgozását azok végrehajtására, valamint a végrehajtásért való felelősség kijelölését.
4. Az előrehaladás nyomon követése és értékelése: Ez magában foglalja a minőségjavítási kezdeményezések végrehajtásának nyomon követését, a minőségi teljesítményre gyakorolt hatásuk mérését, és szükség esetén a kiigazítások elvégzését.
A stratégiai minőségtervezés TQM-be történő integrálásával a szervezetek biztosíthatják, hogy a minőségjavítási kezdeményezések összhangban legyenek az általános stratégiájukkal, és az ügyfelek igényeinek és elvárásainak kielégítésére összpontosítsanak. Ez a vevői elégedettség javulásához, a piaci részesedés növekedéséhez és a pénzügyi teljesítmény javulásához vezethet. Emellett a minőségfejlesztés szisztematikus megközelítésével a szervezetek azonosíthatják és kezelhetik a minőségi problémákat, mielőtt azok komolyabb problémává válnának, ami segíthet a költségek minimalizálásában és a működési hatékonyság javításában.
A teljes körű minőségirányítás (TQM) egy olyan irányítási keretrendszer, amely a folyamatos fejlesztésre és a vevői elégedettségre összpontosít. A szervezet valamennyi alkalmazottját bevonja, és a siker eléréséhez stratégiai megközelítést igényel. Az alábbiakban a TQM stratégiai tervezésének hét lépését ismertetjük:
1. A jövőkép, a küldetés és az értékek meghatározása: A TQM stratégiai tervezés első lépése a szervezet jövőképének, küldetésének és értékeinek meghatározása. A víziós nyilatkozat felvázolja a szervezet hosszú távú törekvéseit és céljait. A küldetésnyilatkozat meghatározza a szervezet célját és azt, hogy mit kíván elérni. Az értéknyilatkozat meghatározza azokat az elveket, meggyőződéseket és magatartásformákat, amelyek a szervezetet vezérlik.
2. Elemezze a környezetet: A második lépés a szervezet külső és belső környezetének elemzése. Ez magában foglalja a SWOT-elemzés (erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek) elvégzését a szervezet erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és veszélyeinek azonosítására.
3. Határozza meg a célkitűzéseket: A harmadik lépés azoknak a célkitűzéseknek a meghatározása, amelyeket a szervezet el kíván érni. A céloknak specifikusnak, mérhetőnek, elérhetőnek, relevánsnak és időhöz kötöttnek (SMART) kell lenniük. Ezeknek a célkitűzéseknek összhangban kell lenniük a szervezet jövőképével, küldetésével és értékeivel.
4. A stratégia kidolgozása: A negyedik lépés egy olyan stratégia kidolgozása, amely lehetővé teszi a szervezet számára a célok elérését. A stratégiának a SWOT-elemzésen kell alapulnia, és igazodnia kell a szervezet jövőképéhez, küldetéséhez és értékeihez. A stratégiának elég rugalmasnak kell lennie ahhoz is, hogy alkalmazkodni tudjon a környezet változásaihoz.
5. A stratégia végrehajtása: Az ötödik lépés a stratégia végrehajtása. Ez magában foglalja a stratégia kommunikálását az összes alkalmazottal, az erőforrások elosztását és az előrehaladás nyomon követését. Fontos, hogy az összes alkalmazottat bevonjuk a stratégia végrehajtásába, hogy biztosítsuk a stratégiát és az elkötelezettséget.
6. Ellenőrzés és értékelés: A hatodik lépés a stratégia előrehaladásának nyomon követése és értékelése. Ez magában foglalja a teljesítmény mérését a célkitűzésekhez képest, és a szükséges kiigazításokat. A rendszeres nyomon követés és értékelés elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a stratégia releváns és hatékony maradjon.
7. Folyamatos fejlesztés: Az utolsó lépés a folyamatos fejlesztés. A TQM a folyamatos fejlesztésről szól, és a szervezeteknek arra kell törekedniük, hogy folyamatosan javítsák folyamataikat, termékeiket és szolgáltatásaikat. Ez magában foglalja a fejlesztési lehetőségek azonosítását, a változtatások végrehajtását és az eredmények mérését. A folyamatos fejlesztés elengedhetetlen a versenyelőny fenntartásához és a hosszú távú siker eléréséhez.