Amikor a termelékenységről van szó, a munkaerő hatékonyságának mérése kulcsfontosságú. Ennek egyik módja az átlagos munkatermék kiszámítása, amely a teljes kibocsátás osztva a munkaerő-ráfordítás mennyiségével. Ez világos képet ad arról, hogy egy munkaegységre mennyi kibocsátás jut.
Az átlagtermék kiszámításához ismernie kell a teljes kibocsátást és a felhasznált munkaerő mennyiségét. Tegyük fel, hogy egy gyárat vezetsz, amely kütyüket gyárt. Ha egy nap alatt 1000 widgetet gyártasz, és 10 munkásod van, akik mindegyike 8 órát dolgozik, akkor a teljes munkaerő-ráfordításod 80 óra. Az átlagtermék kiszámításához ossza el a teljes kibocsátást (1000) a munkaerő-ráfordítással (80), ami 12,5 widget/óra munkaidőre jutó átlagterméket ad.
Fontos megjegyezni, hogy az átlagos munkatermék a kibocsátás szintjétől függően változhat. Ahogy növeli a munkaerő-ráfordítás mennyiségét, lehetséges, hogy az átlagtermék csökkenhet a csökkenő hozam miatt. Például, ha 10 helyett 20 munkást alkalmazunk, de így is csak 1000 widgetet gyártunk, a munka átlagterméke csökkenni fog, mert a további munkások nem járulnak hozzá annyit a kibocsátáshoz.
Az átlagtermék kiszámítása nemcsak a termelékenység méréséhez hasznos, hanem segíthet az erőforrások elosztásával kapcsolatos döntések meghozatalában is. Ha például úgy találja, hogy a munkaerő átlagterméke alacsony, akkor lehet, hogy a hatékonyság növelése érdekében új berendezésekbe vagy technológiába kell beruháznia. Másrészt, ha az átlagtermék magas, érdemes megfontolni további munkavállalók felvételét a termelékenység kihasználása érdekében.
Összefoglalva, az átlagtermék kiszámítása egy egyszerű, de hatékony módszer a munkaerő hatékonyságának mérésére és a termelékenység nyomon követésére. A teljes kibocsátás és a munkaerő-ráfordítás elosztásával világos képet kaphat arról, hogy egységnyi munkaerőre mennyi kibocsátás jut. Ez segíthet abban, hogy megalapozott döntéseket hozzon az erőforrások elosztásáról, és végső soron javítsa az eredményt.
Sajnálom, de a megadott kérdés nem az összköltség adott átlagtermékének megtalálására vonatkozik a humánerőforrással összefüggésben. Ahhoz azonban, hogy megválaszolja az átlagtermék megtalálása az összköltség mellett kérdését, információkra lenne szüksége az előállított egységek számáról és az előállítás összköltségéről. Az átlagtermék kiszámításához az összköltséget el kell osztani az előállított egységek számával. Az átlagtermék kiszámításának képlete a következő:
Átlagos termék = összköltség / előállított egységek száma
Például, ha egy termék előállításának összköltsége 10 000 dollár, és az előállított egységek száma 1 000, akkor az átlagos termék a következő:
Átlagos termék = 10 000 $ / 1 000 $ = 10 $
Ezért az átlagos termék ebben a forgatókönyvben 10 $ egységenként.
Az emberi erőforrásokban az átlagtermék fogalmát nem szokták használni. Az átlagtermék azonban a közgazdaságtanban egy olyan fogalom, amelyet egy változó input, például a munkaerő vagy a tőke termelékenységének mérésére használnak.
Az átlagtermék kiszámításához először meg kell határoznia az adott számú ráfordítással előállított összkibocsátást. Például, ha 10 munkásunk van, és ők összesen 1000 egységnyi kibocsátást állítanak elő, akkor a teljes termék 1000 egység.
Ezután ki kell számítani az átlagterméket úgy, hogy az összterméket elosztjuk az inputok számával. Ebben a példában az átlagtermék a következő:
Átlagos termék = Összes termék / Bemenetek száma
Átlagos termék = 1.000 / 10
Átlagos termék = 100
Tehát az egyes dolgozók átlagos terméke 100 egységnyi kibocsátás. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden egyes dolgozó 100 egységnyi kibocsátást állít elő.
Az átlagtermék fogalma hasznos lehet a termelési folyamatban a ráfordítások hatékonyságának meghatározásában. Az átlagtermék kiszámításával azonosítani lehet, hogy mely inputok járulnak hozzá a legtöbbet a termelési folyamathoz, és mely inputokat kell esetleg javítani a termelékenység növelése érdekében.
A munkaerő határterméke annak a többletkibocsátásnak a mértéke, amelyet egy további munkaegység felvétele eredményez. A munkaerő határtermékének megtalálásához ki kell számolnia a munkaerő-ráfordítás változásából eredő kibocsátás változását, miközben minden más ráfordítást állandó értéken tart.
Ehhez a következő képletet használhatja:
Munka határterméke = Kibocsátás változása / Munkaerő változása
Például, ha egy vállalat 100 egységnyi kibocsátást állít elő 10 dolgozóval, és 110 egységnyi kibocsátást állít elő 11 dolgozóval, akkor a kibocsátás változása 10 egység (110 – 100), a munkaerő változása pedig 1 dolgozó (11 – 10). A munkaerő határterméke tehát:
A munka határterméke = 10 egység / 1 munkás = 10 egység munkásonként
Ez azt jelenti, hogy egy további munkás felvételével a vállalat további 10 egységnyi kibocsátást tud előállítani.
Fontos megjegyezni, hogy a munkaerő határtermékére a csökkenő határhozam törvénye vonatkozik, amely kimondja, hogy ahogy több munkaegységet adunk hozzá egy fix mennyiségű tőkéhez, a munkaerő határterméke végül csökkenni fog. Ez azért van így, mert egy bizonyos ponton a több munkaerő hozzáadása túlzsúfoltsághoz és hatékonysághiányhoz vezet, ami a kibocsátás növekedésének lassabb ütemét eredményezi.