A többtényezős termelékenységi mutató a termelékenység olyan mérőszáma, amely egy termelési folyamat során több inputot és outputot vesz figyelembe. Ez az áruk és szolgáltatások teljes kibocsátásának és az ezen áruk és szolgáltatások előállításához felhasznált munkaerő, tőke, energia, anyagok és egyéb erőforrások teljes inputjának aránya. Ez az arány fontos mérőszám a vállalkozások számára, mivel segít a termelési folyamatok hatékonyságának értékelésében és a fejlesztendő területek azonosításában.
A többtényezős termelékenységi arány használatának egyik legfontosabb előnye, hogy lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy termelékenységüket átfogóbb módon mérjék. A termelési folyamat összes bemenetének és kimenetének figyelembevételével ez a mérőszám pontosabb képet ad a teljes folyamat hatékonyságáról. Ezt az információt a vállalkozások felhasználhatják arra, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol racionalizálhatják működésüket, és olyan fejlesztéseket hajthatnak végre, amelyek a termelékenység növekedéséhez vezetnek.
A többtényezős termelékenységi mutató használatának további előnye, hogy lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy összehasonlítsák termelékenységüket az iparágukban működő más vállalkozásokéval. Ez különösen hasznos lehet teljesítményértékelési célokra, mivel lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy lássák, hogyan viszonyulnak versenytársaikhoz, és azonosítsák azokat a területeket, ahol a versenyelőny megszerzése érdekében javíthatják működésüket.
A termelési folyamatok hatékonyságának értékelésén túlmenően a többtényezős termelékenységi mutató a vállalaton belüli egyes munkavállalók vagy csapatok termelékenységének mérésére is használható. Az egyes munkavállalók vagy csapatok inputjainak és outputjainak nyomon követésével a vállalkozások azonosíthatják azokat a területeket, ahol jól teljesítenek, és azokat a területeket, ahol további képzésre vagy támogatásra lehet szükségük.
Összességében a többtényezős termelékenységi mutató hatékony eszköz a termelékenységüket és versenyképességüket javítani kívánó vállalkozások számára. Azáltal, hogy a termelékenység átfogó mérőszámát adja, amely figyelembe veszi a termelési folyamat összes inputját és outputját, ez a mérőszám segíthet a vállalkozásoknak azonosítani a javításra szoruló területeket, és megalapozottabb döntéseket hozhatnak az erőforrások elosztásáról és a működésük javításáról.
A termelékenységi arány egy szervezet vagy egy egyén hatékonyságának mérőszáma, amely azt mutatja, hogy mennyire hatékonyan használja fel erőforrásait céljai elérése érdekében. A termelékenységi arány kiszámításához az alábbi lépéseket kell követnie:
1. Határozza meg a kibocsátást: Határozza meg a mérni kívánt kibocsátás típusát. Ez lehet az előállított egységek száma, a kiszolgált ügyfelek száma, a megtermelt bevétel vagy bármilyen más, a szervezet számára releváns kimenet.
2. Határozza meg a bemenetet: Határozza meg a kimenet előállításához felhasznált erőforrásokat. Ez lehet a ledolgozott munkaórák száma, a felhasznált nyersanyagok mennyisége, vagy bármely más, a szervezet számára releváns erőforrás.
3. Számítsa ki az arányt: Ossza el a kimenetet a ráfordítással. Az így kapott szám a termelékenységi arány.
Például, ha az Ön szervezete 100 munkaóra felhasználásával 1000 egységnyi terméket állított elő, a termelékenységi arány 10 egység/óra (1000/100).
Fontos megjegyezni, hogy a termelékenységi arány nem az egyetlen hatékonysági mérőszám, és más mérőszámokkal együtt kell használni, mint például a minőség, az ügyfélelégedettség és a munkavállalók elkötelezettsége, hogy teljes képet kapjunk egy szervezet vagy egy egyén teljesítményéről.
A többtényezős termelékenység vagy MFP annak mérése, hogy egy vállalkozás vagy iparág milyen hatékonyan használja fel erőforrásait az áruk vagy szolgáltatások előállítására. Figyelembe veszi a munkaerő, a tőke és más ráfordítások termelékenységét. A magasabb többtényezős termelékenységet általában jobbnak tekintik, mert ez azt jelenti, hogy egy vállalkozás vagy iparág ugyanannyi erőforrás felhasználásával több kibocsátást képes előállítani, vagy kevesebb erőforrás felhasználásával ugyanannyi kibocsátást képes előállítani. Ez nagyobb nyereséghez, jobb versenyképességhez és nagyobb gazdasági növekedéshez vezet. Fontos azonban megjegyezni, hogy a MFP csak a termelékenység egyik mérőszáma, és más mérőszámokkal, például a munkatermelékenységgel, a teljes tényezőtermelékenységgel és a hatékonysági mérésekkel együtt kell figyelembe venni, hogy átfogóbb képet kapjunk egy vállalkozás vagy iparág teljesítményéről.
A termelékenység az egyes ráfordítási egységekkel, például munkaerővel vagy tőkével előállított kibocsátás mértékére utal. Ez egy rendszer vagy folyamat hatékonyságának és eredményességének mérőszáma. A termelékenységet úgy számítják ki, hogy a kibocsátást elosztják a ráfordítással.
Másrészt a többtényezős termelékenység (MFP) egy rendszer vagy folyamat hatékonyságát és eredményességét méri több input kombinációja alapján. Az MFP figyelembe veszi az összes input hozzájárulását, beleértve a munkát, a tőkét, az anyagokat, az energiát és a technológiát. Ez a termelékenység átfogóbb mérőszáma az egytényezős termelékenységhez képest.
Az MFP-t úgy számítják ki, hogy a kibocsátást elosztják az összes ráfordítás kombinációjával, a megfelelő árakkal vagy költségekkel súlyozva. Például, ha egy vállalat 100 egységnyi kibocsátást állít elő 10 egységnyi munkaerő, 5 egységnyi tőke és 2 egységnyi energia felhasználásával, és ezen ráfordítások ára 10, 20 és 5 dollár egységenként, akkor az MFP a következőképpen kerül kiszámításra:
MFP = (100 / (10 x 10 $ + 5 x 20 $ + 2 x 5 $)) = 0,33
Összefoglalva, míg a termelékenység egy rendszer vagy folyamat hatékonyságát és eredményességét méri egyetlen ráfordítás alapján, az MFP figyelembe veszi több ráfordítás hozzájárulását, így a termelékenység átfogóbb mérőszámát adja, amely segíthet a szervezeteknek a fejlesztendő területek azonosításában és működésük optimalizálásában.