A tőzsdei befektetések esetében két fő részvénytípus létezik: a törzsrészvények és az elsőbbségi részvények. Bár mindkét részvénytípus tulajdonjogot képvisel egy vállalatban, a kettő között határozott különbségek vannak. Az alábbiakban megvizsgáljuk a törzsrészvények és az elsőbbségi részvények közötti különbségeket, hogy Ön eldönthesse, melyik részvénytípus a megfelelő az Ön befektetési portfóliójához.
A törzsrészvény a legelterjedtebb részvénytípus, innen ered a neve is. Amikor törzsrészvényt vásárol, a vállalat résztulajdonosává válik. Ez azt jelenti, hogy Önnek szavazati joga van a vállalat fontos döntéseiről, például az igazgatótanács megválasztásáról és a vállalat alapszabályának javasolt módosításairól. A törzsrészvénytulajdonosoknak lehetőségük van arra is, hogy részesüljenek a vállalat nyereségéből, mivel osztalékot kaphatnak, ha a vállalat úgy dönt, hogy nyereséget oszt szét a részvényesek között.
Ugyanakkor a törzsrészvényesek csőd vagy felszámolás esetén az utolsó sorban kapnak kifizetéseket. Ez azt jelenti, hogy ha a vállalat csődbe megy vagy felszámolásra kerül, a törzsrészvényesek nem kaphatnak kártérítést a befektetésükért.
Az elsőbbségi részvények olyan részvénytípusok, amelyek általában nem rendelkeznek szavazati joggal. Ehelyett az elsőbbségi részvényesek elsőbbséget élveznek, amikor csőd vagy felszámolás esetén osztalékhoz és kifizetésekhez jutnak. Ez azt jelenti, hogy az elsőbbségi részvényesek nagyobb valószínűséggel kapnak kompenzációt a befektetésükért, mint a törzsrészvényesek.
Az elsőbbségi részvények azonban jellemzően fix osztalékrátával rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy az osztalék kifizetése előre meghatározott összegben van meghatározva. Ez azt jelenti, hogy ha a vállalat nyeresége növekszik, az elsőbbségi részvényesek nem feltétlenül látják az osztalékfizetésük növekedését. Emellett az elsőbbségi részvények gyakran kevésbé likvidek, mint a törzsrészvények, ami azt jelenti, hogy az elsőbbségi részvényeket nehezebb lehet a nyílt piacon vásárolni és eladni.
Annak eldöntése, hogy melyik részvénytípusba fektessen be, az Ön befektetési céljaitól és kockázattűrő képességétől függ. Ha szavazati jogot és a magasabb osztalék lehetőségét keresi, a törzsrészvény lehet a jobb választás az Ön számára. Másrészt, ha stabilabb befektetést keres, és nagyobb a valószínűsége annak, hogy csőd vagy felszámolás esetén kártérítést kap, akkor az elsőbbségi részvény lehet a jobb választás.
Végső soron fontos, hogy bármilyen befektetési döntés meghozatala előtt végezze el a kutatást, és konzultáljon pénzügyi tanácsadóval. A törzsrészvények és az elsőbbségi részvények közötti különbségek megértésével megalapozott döntést hozhat, amely összhangban van az Ön befektetési céljaival és kockázattűrésével.
A törzsrészvények és az elsőbbségi részvények kétféle értékpapírtípust jelentenek, amelyeket a vállalatok a befektetőktől történő tőkebevonás céljából bocsáthatnak ki. Bár van néhány közös vonásuk, van néhány alapvető különbségük is, többek között:
1. Szavazati jog: A törzsrészvények és az elsőbbségi részvények közötti egyik fő különbség az általuk a részvényeseknek biztosított szavazati jog. A törzsrészvénytulajdonosok általában szavazati joggal rendelkeznek a társasággal kapcsolatos fontos ügyekben, például az igazgatósági tagok megválasztásában vagy a fontosabb üzleti döntések jóváhagyásában. Az elsőbbségi részvényesek ezzel szemben általában nem rendelkeznek szavazati joggal, vagy korlátozott szavazati joggal rendelkeznek.
2. Osztalékfizetés: A törzsrészvények és elsőbbségi részvények közötti másik lényeges különbség az osztalékfizetés módja. A törzsrészvényesek kaphatnak osztalékot, de ezek a kifizetések nem garantáltak, és a vállalat nyereségétől és más tényezőktől függően változhatnak. Az elsőbbségi részvényesek ezzel szemben gyakran jogosultak fix osztalékfizetésre, ami azt jelenti, hogy azok kiszámíthatóbbak és stabilabbak.
3. Likvidációs preferencia: Végül a törzsrészvények és az elsőbbségi részvények abban különböznek, hogy hogyan kezelik őket a vállalat felszámolása (azaz csőd vagy eladás) esetén. Az elsőbbségi részvényesek általában elsőbbséget élveznek a törzsrészvényesekkel szemben, amikor a vállalat vagyonából történő kifizetésekről van szó. Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalat csődbe megy vagy eladásra kerül, az elsőbbségi részvényesek kapják meg először a likvidációs kedvezményük összegéig a kifizetést, mielőtt a törzsrészvényesek kapnának kifizetést.
Az elsőbbségi részvények általában kevésbé kockázatosak, mint a törzsrészvények. Ennek az az oka, hogy az elsőbbségi részvényesek nagyobb követeléssel rendelkeznek a vállalat eszközei és bevételei iránt, mint a törzsrészvényesek. Csőd vagy felszámolás esetén az elsőbbségi részvényesek előbb kapnak kifizetést, mint a törzsrészvényesek.
Emellett az elsőbbségi részvények általában fix osztalékot fizetnek, ami kiszámíthatóbb jövedelemáramlást biztosít, mint a törzsrészvények osztaléka, amely a vállalat teljesítményétől függően ingadozhat. Ez az elsőbbségi részvényeket stabilabb befektetési választássá teszi a jövedelemre vágyók számára.
Az elsőbbségi részvényekhez azonban kockázatok is kapcsolódnak. Az egyik kockázat a kamatkockázat, mivel az elsőbbségi részvények értéke csökkenhet, ha a kamatlábak emelkednek. Emellett egyes elsőbbségi részvények rendelkezhetnek vételi (call) rendelkezésekkel, amelyek lehetővé teszik a vállalat számára, hogy egy bizonyos áron visszavásárolja a részvényeket, így a befektetők a vártnál alacsonyabb hozamot kaphatnak.
Összességében, bár az elsőbbségi részvények nem annyira volatilisek, mint a törzsrészvények, mégis hordoznak bizonyos kockázatokat, és a befektetőknek gondosan mérlegelniük kell befektetési céljaikat és kockázattűrő képességüket, mielőtt bármilyen típusú részvénybe befektetnének.