A tőzsdei befektetés izgalmas és kifizetődő vállalkozás lehet, de egyben zavaró és ijesztő is. A részvénybefektetés során az egyik legfontosabb fogalom, amelyet meg kell érteni, a törzsrészvényekből fizetett osztalékok gondolata. Ez egy vállalat nyereségének azt a részét jelenti, amelyet készpénz vagy további részvények formájában osztanak szét a részvényesek között.
Számos előnye van annak, hogy részvényesként törzsrészvényekből osztalékot kapunk. Az első és legfontosabb, hogy állandó jövedelemforrást biztosít. Még ha a részvényárfolyam ingadozik is, az osztalékfizetések viszonylag stabilak maradnak. Ez különösen fontos lehet a nyugdíjasok vagy más befektetők számára, akik a befektetéseikből származó jövedelemre támaszkodnak.
A törzsrészvények osztalékának másik előnye, hogy segíthet csökkenteni a részvénybefektetéssel járó kockázatot. A rendszeres osztalékfizetések révén a befektetők ellensúlyozhatják a részvényárfolyam csökkenése esetén esetlegesen felmerülő veszteségek egy részét. Emellett az osztalékot fizető vállalatok általában stabilabbak és pénzügyileg stabilabbak, ami nagyobb biztonságérzetet nyújthat a befektetőknek.
Végezetül a törzsrészvények osztalékai lehetőséget biztosíthatnak a befektetőknek a hosszú távú növekedésre is. Az osztalékok részvényekbe történő visszaforgatásával a befektetők növelhetik tulajdonrészüket a vállalatban, és potenciálisan részesülhetnek a jövőbeli árnövekedésből. Ez egy hatékony módja lehet a hosszú távú vagyongyarapodásnak.
Természetesen az osztalékot fizető részvényekbe való befektetésnek van néhány lehetséges hátránya is. Egyrészt a vállalatok dönthetnek úgy, hogy csökkentik vagy megszüntetik az osztalékfizetést, ha pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Ezenkívül a befektetők osztalékjövedelmük adóvonzataival szembesülhetnek, ami hatással lehet az általános hozamukra.
Összességében az osztalékot fizető részvényekbe történő befektetésről szóló döntés személyes döntés, amelyet az egyéni befektetési célok és kockázati preferenciák alapján kell meghozni. Azok számára azonban, akik stabil jövedelemforrást keresnek a hosszú távú növekedés lehetőségével, a törzsrészvények osztalékai vonzó lehetőséget jelenthetnek.
A törzsrészvények osztalékát általában negyedévente fizetik. Ez azt jelenti, hogy a részvényt kibocsátó vállalat háromhavonta fizet a részvényeseknek. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden vállalat követi ezt az ütemezést. Egyes vállalatok dönthetnek úgy, hogy más ütemezés szerint, például havonta vagy félévente fizetnek osztalékot. Emellett egyes vállalatok dönthetnek úgy is, hogy egyáltalán nem fizetnek osztalékot, ehelyett a nyereséget visszaforgatják a vállalkozásba. Fontos, hogy a befektetők minden egyes vállalat osztalékpolitikájának utánanézzenek, mielőtt befektetési döntést hoznának.
A fizetendő közös osztalék egy forrásszámla, amely jellemzően a mérlegben a „rövid lejáratú kötelezettségek” szakasz alatt található. Ez a számla azt az összeget jelenti, amellyel a vállalat tartozik a részvényeseknek a korábban bejelentett, de még ki nem fizetett osztalékok miatt. Fontos megjegyezni, hogy a fizetendő osztalékot csak akkor tartják nyilván kötelezettségként, ha az osztalékot a vállalat igazgatótanácsa már bejelentette. Amint az osztalékot kifizetik a részvényeseknek, a fizetendő közös osztalékok számlája csökken, és ennek megfelelően a társaság pénzforgalmi számlája is csökken.
A Coca Cola, mint a legtöbb tőzsdén jegyzett vállalat, rendszeresen fizet osztalékot a részvényeseknek. A Coca Cola hosszú múltra tekint vissza az osztalékfizetésben, és az évek során folyamatosan növelte osztalékfizetéseit. A Coca Cola osztalékfizetésének gyakorisága negyedéves, ami azt jelenti, hogy a részvényesek háromhavonta számíthatnak osztalékfizetésre. Az osztalékfizetés pontos időpontja évről évre változhat, de a Coca Cola általában jóval előre bejelenti a kifizetés időpontját. Fontos megjegyezni, hogy nem minden vállalat fizet osztalékot, és még azok is, amelyek igen, nem biztos, hogy negyedévente. A befektetőknek mindig utána kell nézniük egy vállalat osztaléktörténetének és osztalékpolitikájának, mielőtt befektetési döntést hoznának.
Az osztalék a vállalatok által a részvényeseknek a nyereségük egy részeként fizetett kifizetések. Ahhoz, hogy egy részvényből osztalékot kapjon a befektető, a részvényt az osztalékfizetés előtti időpontig kell tartania. Az osztalékfizetés utáni napot általában a tőzsde határozza meg, és általában két munkanappal a fordulónap előtt van.
Ha a befektető az ex-dividenda napján vagy azt megelőzően vásárolja meg a részvényt, akkor jogosult az osztalék kifizetésére. Ha azonban a befektető az ex-dividend date után vásárolja meg a részvényt, akkor nem kapja meg az adott negyedévre vonatkozó osztalékfizetést.
Fontos megjegyezni, hogy nem minden részvény fizet osztalékot, és az osztalékfizetések összege és gyakorisága vállalatonként eltérő. Emellett fontos figyelembe venni más tényezőket is, például a vállalat pénzügyi helyzetét és jövőbeli növekedési potenciálját, mielőtt kizárólag az osztalékfizetés miatt fektetne be egy részvénybe.
Nem, a törzsrészvények nem mindig fizetnek osztalékot. Az osztalék a vállalat által a részvényeseknek a nyereség egy részeként fizetett kifizetések. Bár sok vállalat fizet osztalékot a részvényeseknek, egyes vállalatok dönthetnek úgy, hogy a nyereséget visszaforgatják a vállalatba, ahelyett, hogy osztalékként osztanák ki.
Ennek a döntésnek számos tényező lehet az alapja, például a vállalat növekedési tervei, pénzügyi céljai, vagy az, hogy készpénzt kell visszatartani a jövőbeli befektetésekhez. Emellett egyes vállalatok dönthetnek úgy, hogy nem következetesen fizetnek osztalékot, vagy pénzügyi nehézségek vagy piaci bizonytalanság idején teljesen felfüggesztik azt.
Azoknak a befektetőknek, akik osztalékjövedelem céljából részvényekbe kívánnak befektetni, a befektetés előtt fel kell kutatniuk és elemezniük kell a vállalat osztaléktörténetét. A befektetési döntések meghozatala előtt más tényezőket is figyelembe kell venniük, például a vállalat pénzügyi helyzetét, növekedési kilátásait és a piaci feltételeket.