Befektetőként elengedhetetlen, hogy megértsük egy vállalat pénzügyi helyzetét, mielőtt befektetési döntéseket hoznánk. Az egyik kritikus mérőszám, amelyet a befektetők vizsgálnak, a törzsrészvényesek számára rendelkezésre álló nyereség. Ez a mutató segít a befektetőknek megérteni, hogy mennyi pénz marad egy vállalatnál a kiadások, adók és az elsőbbségi részvények osztalékának kifizetése után. Ebben a cikkben a törzsrészvényesek számára rendelkezésre álló nyereség kiszámításának képletét tárgyaljuk, és azt, hogy miért kulcsfontosságú ez a befektetők számára.
A törzsrészvényesek számára rendelkezésre álló eredmény kiszámításának képlete viszonylag egyszerű. Ezt úgy számítják ki, hogy a vállalat nettó nyereségéből levonják az összes költséget, adót és az elsőbbségi részvények osztalékát. Az így kapott szám a törzsrészvényeseknek osztalékként kifizethető nyereséget jelenti. A képlet a következő:
Miért fontos a törzsrészvényesek számára rendelkezésre álló eredmény?
A törzsrészvényesek számára rendelkezésre álló eredmény lényeges mérőszám a befektetők számára, mert segít megérteni, hogy mennyi pénz marad a vállalatnak az összes kötelezettségének kifizetése után. Ez a mutató azért kulcsfontosságú, mert meghatározza, hogy a vállalat mennyi pénzt tud felhasználni osztalékfizetésre és a vállalkozásba történő újbóli befektetésre. Ha egy vállalatnak magas a törzsrészvényesek számára rendelkezésre álló bevétele, akkor magasabb osztalékot tud fizetni a részvényeseknek, ami vonzó lehet a befektetők számára.
Ezenkívül a törzsrészvényesek számára rendelkezésre álló eredmény fontos mérőszám a vállalat pénzügyi helyzetének elemzéséhez. Ha egy vállalatnak folyamatosan alacsony a törzsrészvényesek számára rendelkezésre álló eredménye, az azt jelezheti, hogy a vállalat nem termel elegendő bevételt ahhoz, hogy fedezze kiadásait és kötelezettségeit. Ez vörös zászlót jelenthet a befektetők számára, ami azt jelzi, hogy a vállalat nem biztos befektetés.
A törzsrészvényesek számára rendelkezésre álló nyereség megértése alapvető fontosságú a befektetők számára, akik megalapozott befektetési döntéseket szeretnének hozni. Ez a mérőszám segít a befektetőknek megérteni, hogy mennyi pénz marad a vállalatnak az összes kötelezettségének kifizetése után, és hogy a vállalat elég bevételt termel-e ahhoz, hogy fedezze a kiadásait. A törzsrészvényesek számára rendelkezésre álló eredmény kiszámítására szolgáló képlet használatával a befektetők értékes betekintést nyerhetnek egy vállalat pénzügyi helyzetébe, és megalapozottabb befektetési döntéseket hozhatnak.
Az alap EPS (Earnings per share) képlet egy pénzügyi mérőszám, amelyet az egy forgalomban lévő törzsrészvényre jutó nyereség kiszámítására használnak. Az alap EPS képlete a következő:
Alap EPS = (Nettó jövedelem – elsőbbségi osztalék) / a forgalomban lévő törzsrészvények átlagos száma
Ahol,
– A nettó jövedelem a vállalat által az összes költség és adó levonása után elért teljes nyereségre utal.
– Az elsőbbségi osztalék az elsőbbségi részvényeseknek fizetett osztalékra utal, amely nem számít bele az alap EPS számításába.
– A forgalomban lévő törzsrészvények átlagos száma az adott időszakban forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számát jelenti.
Az alap EPS képletből kapott eredmény segíti a befektetőket és az elemzőket a vállalat jövedelmezőségének és növekedési potenciáljának értékelésében. Ez egy fontos mérőszám, amelyet a pénzügyi elemzésben használnak a vállalat részvényeinek értékének meghatározására és az azonos iparágban működő más vállalatokkal való összehasonlításra.
Az egy részvényre jutó nyereség (EPS) egy olyan pénzügyi mérőszám, amely azt mutatja, hogy egy vállalat mekkora nyereséget termelt törzsrészvényeinek minden egyes forgalomban lévő részvénye után. Ezt úgy számítják ki, hogy a vállalat nettó jövedelmét (nyereségét) elosztják a forgalomban lévő törzsrészvények teljes számával.
Az EPS kiszámításának képlete a következő:
EPS = (nettó nyereség – elsőbbségi osztalék) / átlagos forgalomban lévő részvények
A nettó nyereség az a pénzösszeg, amelyet egy vállalat a költségek és adók levonása után keres. Az elsőbbségi osztalék az elsőbbségi részvényeseknek fizetett osztalék. Az átlagos forgalomban lévő részvények az adott időszakban forgalomban lévő részvények teljes száma.
Például, ha egy vállalat nettó jövedelme 10 millió dollár, az elsőbbségi osztalék 1 millió dollár, az átlagos forgalomban lévő részvények száma pedig 5 millió, akkor az EPS-t a következőképpen kell kiszámítani:
EPS = (10 millió dollár – 1 millió dollár) / 5 millió = 1,80 dollár
Ez azt jelenti, hogy a vállalat törzsrészvényeinek minden egyes forgalomban lévő részvénye után a vállalat 1,80 dollár nyereséget termelt.
Az EPS fontos mérőszám a befektetők számára, mivel segít nekik értékelni a vállalat nyereségességét és pénzügyi egészségét. Gyakran használják egy vállalat teljesítményének kulcsfontosságú mutatójaként, és különböző pénzügyi mutatókban, például az ár/nyereség arányban (P/E arány) és a nyereséghozamban.
Ahhoz, hogy a pénzügyi kimutatásokból kiszámíthassa a nyereséget, meg kell néznie az eredménykimutatást. Az eredménykimutatás megmutatja a vállalat által egy adott időszakban elért bevételeket, valamint az e bevételek előállításához felmerült kiadásokat. A bevételek és a kiadások közötti különbség a vállalat nettó jövedelme, amely a vállalat adott időszakra vonatkozó nyereségét jelenti.
A nyereség kiszámításához a pénzügyi kimutatásokból a következő lépéseket követheti:
1. Keresse meg az Önt érdeklő időszak eredménykimutatását. Ezt általában a vállalat éves jelentése vagy negyedéves pénzügyi kimutatásai tartalmazzák.
2. Keresse meg a bevételi számadatot az eredménykimutatásban. Ez a vállalat által az adott időszakban elért összes eladást vagy egyéb bevételt jelenti.
3. Vonja le a bevételből az eladott áruk költségét (COGS). A COGS a vállalat által értékesített áruk vagy szolgáltatások előállításának közvetlen költségeit jelenti.
4. Az eredményből vonja le az egyéb működési költségeket. A működési költségek közé tartoznak az olyan tételek, mint a fizetések, a bérleti díjak és a közüzemi díjak.
5. Adjon hozzá minden nem működési bevételt, például kamat- vagy befektetési bevételt, és vonjon le minden nem működési kiadást, például adósságkamatot.
6. Az így kapott szám a vállalat nettó jövedelme, amely az adott időszak eredményét jelenti.
Fontos megjegyezni, hogy a nyereséget különböző számviteli módszerekkel lehet kiszámítani, például az eredményszemléletű vagy a pénzforgalmi szemléletű elszámolással. Fontos továbbá figyelembe venni minden olyan egyszeri vagy egyszeri tételt, amely hatással lehetett a vállalat eredményére a kérdéses időszakban.