Amikor egy vállalat működési hatékonyságának elemzésére kerül sor, a befektetőknek, elemzőknek és könyvelőknek egy kulcsfontosságú mérőszámot kell szem előtt tartaniuk: a nettó árbevétel és az átlagos teljes eszközállomány arányát. Ez az arány világos képet ad arról, hogy egy vállalat milyen hatékonyan használja fel eszközeit a bevételtermelésre.
Az arány kiszámításának képlete egyszerű: osszuk el a vállalat nettó árbevételét az átlagos teljes eszközállományával. A nettó árbevétel az a bevétel, amelyet a vállalat a visszatérítések, árengedmények és engedmények levonása után termel. Az átlagos teljes eszközállomány viszont a vállalat eszközeinek átlagos értéke egy adott időszak alatt.
E számítás eredménye megmutatja, hogy egy vállalat mennyi bevételt termel minden egyes dollárnyi eszközért. Például, ha egy vállalat nettó árbevétele az összes eszközhöz viszonyítva 0,5, ez azt jelenti, hogy minden egyes dollárnyi eszközért 0,50 dollár bevételt termel. Minél magasabb az arány, annál hatékonyabban használja fel a vállalat az eszközeit bevételszerzésre.
A magas arány általában jó jel a befektetők számára, mivel azt jelzi, hogy a vállalat viszonylag kis mennyiségű eszközzel jelentős bevételt tud termelni. Ez azt jelenti, hogy a vállalat valószínűleg hatékonyan működik, és erős üzleti modellel rendelkezik. Másfelől az alacsony arány azt jelezheti, hogy a vállalat nem használja ki a lehető legjobban az eszközeit, és a működése nem hatékony.
Fontos megjegyezni, hogy a nettó árbevétel és az összes eszköz aránya nem használható elszigetelten egy vállalat pénzügyi egészségének értékeléséhez. Más fontos mutatókat, például a haszonkulcsot, a pénzforgalmat és az adósságszintet is figyelembe kell venni. Emellett fontos összehasonlítani egy vállalat arányát a versenytársakéval és az iparági átlagokkal, hogy pontosabb képet kapjunk a vállalat teljesítményéről.
Összefoglalva, a nettó árbevétel és a teljes eszközállomány aránya olyan kulcsfontosságú mutatószám, amelyet a vállalat hatékonyságának és működési teljesítményének értékeléséhez kell használni. Ennek az arányszámnak és számítási módjának megértésével a befektetők és az elemzők értékes betekintést nyerhetnek egy vállalat pénzügyi helyzetébe, és megalapozottabb befektetési döntéseket hozhatnak.
Az értékesítés/összes eszköz arány egy olyan pénzügyi mutatószám, amelyet arra használnak, hogy mérjék egy vállalat hatékonyságát az eszközeiből származó bevételek előállításában. Ezt úgy számítják ki, hogy a vállalat nettó árbevételét elosztják az összes eszközzel. Az így kapott arány megmutatja, hogy mennyi bevétel jut egy dollárnyi eszközre.
A magas árbevétel/összes eszköz arány azt jelzi, hogy a vállalat hatékonyan használja fel eszközeit a bevételtermelésre. Ez azt jelentheti, hogy a vállalat erős értékesítési stratégiával rendelkezik, vagy nyereséges piacon működik. Másfelől az alacsony értékesítés/összes eszköz arány azt jelezheti, hogy a vállalat nem használja ki a lehető legjobban az eszközeit, és esetleg át kell értékelnie az üzleti stratégiáját.
Fontos megjegyezni, hogy az értékesítés és a teljes eszközállomány aránya nem használható önmagában egy vállalat pénzügyi egészségének értékelésére. Más tényezőket, például a nyereségességet, a likviditást és a fizetőképességet is figyelembe kell venni. Emellett iparági referenciaértékek is felhasználhatók annak értékelésére, hogy a vállalat összes eszközhöz viszonyított árbevételének aránya összhangban van-e a versenytársaival.
A mérlegfőösszeg mutató egy olyan pénzügyi mérőszám, amelyet egy vállalat pénzügyi egészségének és pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésére való képességének értékelésére használnak. Ezt úgy számítják ki, hogy az összes eszközt elosztják az összes kötelezettséggel. A jó mérlegfőösszeg mutató általában 1 felettinek tekinthető, ami azt jelzi, hogy a vállalatnak több eszköze van, mint kötelezettsége.
Azonban az iparágtól és a vállalat sajátos körülményeitől függően változhat, hogy mi számít jó mérlegfőösszeg-arányosnak. Például a tőkeigényes iparágakban, például a feldolgozóiparban vagy a közüzemi szolgáltatásokban működő vállalatoknak magasabb lehet az eszközhányaduk az ingatlanokba, gépekbe és berendezésekbe történő nagy beruházásaik miatt. Másrészt a szolgáltatási alapú vállalatoknak alacsonyabb eszközhányaduk lehet, mivel kevesebb eszközzel és alacsonyabb tőkekiadásokkal rendelkeznek.
Általában az 1,5 vagy annál magasabb teljes eszközarányt a legtöbb vállalat esetében jó aránynak tekintik. Ez azt jelenti, hogy a vállalatnak több eszköze van, mint kötelezettsége, ami a pénzügyi stabilitás és erősség jele. Fontos azonban más pénzügyi mutatókat és tényezőket is figyelembe venni, amikor egy vállalat pénzügyi egészségét értékeljük és befektetési döntéseket hozunk.
A nettó árbevétel és a teljes eszközállomány aránya egy olyan pénzügyi mérőszám, amelyet annak meghatározására használnak, hogy egy vállalat mennyire hatékonyan használja fel eszközeit a bevételtermelésre. A számítás során a vállalat nettó árbevételét elosztják az összes eszközzel. Az alábbiakban ismertetjük a nettó árbevétel és a teljes eszközállomány arányának kiszámításának lépéseit:
1. lépés: A nettó árbevétel kiszámítása
A nettó árbevétel kiszámításához egy adott időszak, például egy negyedév vagy egy év teljes árbevételéből le kell vonni a visszatérítéseket, engedményeket és árengedményeket. A nettó árbevétel képlete a következő:
Nettó árbevétel = Összes árbevétel – (visszatérítések + engedmények + árengedmények)
2. lépés: Az összes eszköz kiszámítása
Az összes eszköz kiszámításához adja össze a vállalat összes eszközét, beleértve a tárgyi és immateriális javakat is. Ez magában foglalhatja a készpénzt, a követeléseket, a készleteket, az ingatlanokat, a berendezéseket és a szellemi tulajdont. A teljes eszközállomány képlete a következő:
Összes eszköz = forgóeszközök + befektetett eszközök + immateriális javak
3. lépés: Ossza el a nettó árbevételt az összes eszközzel
Végül ossza el a nettó árbevételt az összes eszközzel, hogy kiszámítsa a nettó árbevétel és az összes eszköz arányát. Ennek az aránynak a képlete a következő:
A nettó árbevétel és az összes eszköz aránya = nettó árbevétel / összes eszköz
Az így kapott arány megmutatja, hogy a vállalat mennyi bevételt termel minden egyes dollárnyi eszközért. A magasabb arány azt jelzi, hogy a vállalat hatékonyabban használja fel eszközeit a bevételtermelésre, míg az alacsonyabb arány azt jelzi, hogy a vállalatnak javítania kell eszközgazdálkodásán a bevétel növelése érdekében.