Befektetőként vagy cégtulajdonosként fontos megérteni egy vállalat pénzügyi helyzetét. Az egyik legfontosabb pénzügyi kimutatás, amely betekintést nyújthat, a mérleg. A mérleg egy pillanatfelvételt nyújt a vállalat pénzügyi helyzetéről egy adott időpontban, beleértve az eszközöket, a kötelezettségeket és a saját tőkét. Ebben a cikkben arra fogunk összpontosítani, hogyan olvassuk el a mérleget az összes kötelezettség és a saját tőke tekintetében.
Az összes kötelezettség az adósságok és kötelezettségek összegét jelenti, amelyekkel a vállalat másoknak tartozik. Ide tartozhatnak a hitelek, a kötelezettségek és az elhatárolt költségek. Fontos megjegyezni, hogy a kötelezettségek nem feltétlenül jelentenek rosszat. Valójában sok vállalat használja az adósságot működésének és növekedésének finanszírozására. A túl sok adósság azonban piros zászlót jelenthet, és azt jelezheti, hogy a vállalat nem kezeli hatékonyan a pénzügyeit.
A mérlegben az összes kötelezettség jellemzően a saját tőke előtt szerepel. Ez azért van így, mert a kötelezettségeket a vállalat másokkal szembeni kötelezettségének tekintik, és azokat ki kell fizetni, mielőtt a fennmaradó eszközöket fel lehetne osztani a részvényesek között. Az összes kötelezettséget jellemzően rövid és hosszú lejáratú kötelezettségekre bontják. A rövid lejáratú kötelezettségek olyan adósságok, amelyek egy éven belül esedékesek, míg a hosszú lejáratú kötelezettségek olyan adósságok, amelyek több mint egy év múlva esedékesek.
A saját tőke a vállalat eszközeinek maradványértékét jelenti, miután az összes kötelezettséget kifizették. A saját tőke különböző formái lehetnek, beleértve a törzsrészvényeket, az elsőbbségi részvényeket és az eredménytartalékot. A törzsrészvények a vállalat tulajdonjogát képviselik, és a részvényeseknek szavazati jogot biztosítanak a vállalat ügyeiben. Az elsőbbségi részvény a tulajdonjog egy olyan típusa, amely jellemzően fix osztalékfizetéssel jár. A visszatartott nyereség a vállalat nyereségének azt a részét jelenti, amelyet nem osztottak ki osztalékként a részvényesek között.
A mérlegben a saját tőke jellemzően a kötelezettségek után szerepel. Ennek oka, hogy a saját tőke a vállalat eszközeinek maradványértékét képviseli, miután az összes kötelezettséget kifizették. Más szóval, a saját tőke az az érték, amely akkor maradna meg, ha a vállalat felszámolná az összes eszközét és kifizetné az összes tartozását.
Összefoglalva, egy vállalat összes kötelezettségének és saját tőkéjének megértése fontos része a vállalat pénzügyi egészségének értékelésének. Egy vállalat mérlegének elemzésével a befektetők és az üzlettulajdonosok betekintést nyerhetnek a vállalat adósságszintjébe, tulajdonosi szerkezetébe és általános pénzügyi helyzetébe. Bár a kötelezettségek és a saját tőke csak két összetevője a mérlegnek, értékes információkat nyújtanak, amelyek felhasználhatók a megalapozott befektetési és üzleti döntések meghozatalához.
A mérleg olvasásakor a kötelezettségek jellemzően a mérleg jobb oldalán szerepelnek, és a vállalat adósságait és pénzügyi kötelezettségeit jelentik. A mérleg kötelezettségek szakaszának elolvasásához kövesse az alábbi lépéseket:
1. Határozza meg az összes kötelezettséget: A mérlegnek lesz egy olyan része, amely a vállalat összes kötelezettségét sorolja fel. Ez a vállalat összes tartozásának összege.
2. Elemezze a különböző típusú kötelezettségeket: A kötelezettségek különböző típusokba sorolhatók, mint például a rövid lejáratú kötelezettségek, a hosszú lejáratú kötelezettségek és a függő kötelezettségek. A rövid lejáratú kötelezettségek olyan adósságok, amelyek egy éven belül esedékesek, míg a hosszú lejáratú kötelezettségek olyan adósságok, amelyek egy év után esedékesek. A függő kötelezettségek olyan potenciális kötelezettségek, amelyek a jövőben bekövetkezhetnek, vagy nem következhetnek be.
3. Keresse meg a konkrét kötelezettségeket: A mérleg felsorolja a konkrét kötelezettségeket, mint például a tartozások, hitelek, adótartozások és egyéb pénzügyi kötelezettségek. Ezeket elemezni kell, hogy megértsük az egyes kötelezettségek jellegét és összegét, valamint azt, hogy azok hogyan befolyásolják a vállalat pénzügyi helyzetét.
4. Elemezze az adósság/saját tőke arányt: A mérleg a vállalat adósság/saját tőke arányáról is tájékoztatást nyújt. Ez az arány azt méri, hogy a vállalatnak mennyi adóssága van a saját tőkéjéhez vagy tulajdonrészéhez képest. A magas adósság/saját tőke arány azt jelzi, hogy a vállalat nagymértékben függ az adósságfinanszírozástól.
5. Elemezze a likviditási helyzetet: A mérleg a vállalat likviditási helyzetéről is tájékoztatást nyújt. Ezt a folyószámla-arány határozza meg, amely azt méri, hogy a vállalat képes-e fizetni rövid távú adósságait. Az alacsony folyószámla-arány azt jelzi, hogy a vállalat rövid távon nehezen tudja kifizetni adósságait.
Összefoglalva, a mérleg kötelezettségek szakaszának olvasásakor fontos elemezni a különböző kötelezettségek típusait és összegeit, az adósság/saját tőke arányt és a vállalat likviditási helyzetét, hogy megértsük a vállalat pénzügyi helyzetét.
Az eszközök, a kötelezettségek és a saját tőke a vállalat pénzügyi kimutatásainak három fő kategóriája.
1. Eszközök: Azok a gazdasági erőforrások, amelyek a vállalat tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak, és amelyek várhatóan jövőbeli pénzügyi hasznot hoznak. Az eszközök besorolhatók forgóeszközökbe vagy befektetett eszközökbe. A forgóeszközök várhatóan egy éven belül pénzeszközzé válnak vagy felhasználásra kerülnek. A forgóeszközök közé tartozik például a készpénz, a követelések, a készletek és az aktív időbeli elhatárolások. A befektetett eszközök várhatóan egy évnél hosszabb ideig nyújtanak hasznot. A befektetett eszközök közé tartoznak például az ingatlanok, gépek és berendezések, valamint az immateriális javak.
2. Kötelezettségek: Ezek olyan kötelezettségek, amelyekkel a vállalat másoknak tartozik, és amelyek jövőbeni készpénz, áruk vagy szolgáltatások kifizetését igénylik. A kötelezettségek szintén besorolhatók rövid vagy hosszú lejáratú kötelezettségek közé. A rövid lejáratú kötelezettségek várhatóan egy éven belül teljesülnek. A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartoznak például a kötelezettségek, a rövid lejáratú kölcsönök és az elhatárolt költségek. A hosszú lejáratú kötelezettségek várhatóan egy éven túl kerülnek kiegyenlítésre. A hosszú lejáratú kötelezettségek közé tartoznak például a hosszú lejáratú hitelek és a fizetendő kötvények.
3. Saját tőke: Ez a vállalat eszközeiben a kötelezettségek levonása után fennmaradó részesedést jelenti. A saját tőkét saját tőkének, saját tőkének vagy nettó eszköznek is nevezik. A saját tőke két fő kategóriára osztható: a befizetett tőkére és az eredménytartalékra. A befizetett tőke azt a pénzösszeget jelenti, amelyet a részvényesek a vállalatba fektettek. A felhalmozott nyereség azt a felhalmozott nyereséget jelenti, amelyet a vállalat a részvényeseknek történő osztalékfizetés után szerzett és megtartott.
Összefoglalva, az eszközök az, amivel a vállalat rendelkezik, a kötelezettségek az, amivel a vállalat tartozik, a saját tőke pedig az, ami a kötelezettségek és az eszközök levonása után megmarad. E három kategória olvasásának és elemzésének megértése alapvető fontosságú minden számvitellel és könyveléssel foglalkozó egyén vagy szervezet számára.