A vállalati diverzifikáció azt a folyamatot jelenti, amikor egy vállalat különböző termékcsaládokba, piacokra vagy iparágakba való belépéssel bővíti tevékenységét. Ez történhet új termékek és szolgáltatások belső fejlesztésével, vagy fúziók és felvásárlások révén. A vállalati diverzifikáció célja az üzleti kockázat megosztása, a piaci részesedés és a bevétel növelése, valamint a méretgazdaságosság elérése.
A vállalati diverzifikációs stratégiáknak különböző típusai vannak. A kapcsolódó diverzifikáció magában foglalja a vállalat alaptevékenységéhez kapcsolódó üzletágakba történő terjeszkedést. Például egy üdítőitalokat gyártó vállalat diverzifikálhat snack-ételek vagy palackozott víz felé. A nem kapcsolódó diverzifikáció ezzel szemben teljesen más iparágakba való belépést jelent. Például egy lábbeliket gyártó vállalat diverzifikálódhat a pénzügyi szolgáltatási ágazatba.
A vállalati diverzifikáció egyik előnye a kockázatcsökkentés. Azzal, hogy a vállalatok különböző iparágakba lépnek be, csökkenthetik az egy terméktől vagy piactól való függőségüket. Ez azt jelenti, hogy ha az egyik termék vagy piac visszaesést szenved, a vállalat a többi termékre vagy piacra támaszkodhat a bevételek fenntartása érdekében. Például egy olyan vállalatot, amely autókat és motorkerékpárokat is gyárt, kevésbé érinti az autóeladások csökkenése, mivel a motorkerékpár-értékesítés továbbra is bevételt hozhat.
A vállalati diverzifikáció másik előnye a méretgazdaságosság. Működésének bővítésével a vállalat az erőforrások megosztásával és a hatékonyság növelésével csökkentheti a költségeket. Például egy cipőket és ruhákat egyaránt gyártó vállalat pénzt takaríthat meg azáltal, hogy mindkét termékhez ugyanazokat a forgalmazási csatornákat és marketingkampányokat használja.
A vállalati diverzifikáció azonban nem kockázatmentes. Az új iparágakba való belépés költséges és időigényes lehet, és nincs garancia a sikerre. Ezen túlmenően a diverzifikáció a fókusz hiányához és az erőforrások felhígulásához vezethet, ami károsíthatja a vállalat alaptevékenységét. Fontos, hogy a vállalatok gondosan mérlegeljék lehetőségeiket, és jól megtervezett diverzifikációs stratégiát dolgozzanak ki.
Összefoglalva, a vállalati diverzifikáció hatékony eszköz lehet a kockázatok csökkentésére, a piaci részesedés és a bevétel növelésére, valamint a méretgazdaságosság elérésére törekvő vállalatok számára. A siker érdekében azonban fontos, hogy a vállalatok gondosan felmérjék lehetőségeiket, és jól megtervezett diverzifikációs stratégiát dolgozzanak ki.
A diverzifikációs stratégiák 3 típusa a következő:
1. Kapcsolódó diverzifikáció – ez a stratégia a vállalat meglévő termékeihez vagy szolgáltatásaihoz kapcsolódó üzletágakba való terjeszkedést jelenti. Például egy bútorokat gyártó vállalat diverzifikálódhat lakberendezési kiegészítők vagy kárpitos szövetek gyártásával.
2. Nem kapcsolódó diverzifikáció – ez a stratégia magában foglalja a vállalat meglévő termékeihez vagy szolgáltatásaihoz nem kapcsolódó üzletágakba történő terjeszkedést. Például egy bútorgyártó vállalat diverzifikálódhat az egészségügyi ágazatba egy kórház vagy egészségügyi termékeket gyártó vállalat felvásárlásával.
3. Konglomerátum-diverzifikáció – ez a stratégia magában foglalja a vállalat meglévő termékeihez vagy szolgáltatásaihoz egyáltalán nem kapcsolódó vállalkozásokba való terjeszkedést. Például egy bútorgyártó vállalat diverzifikálódhat az élelmiszer- és italgyártásba egy étterem vagy italgyártó vállalat felvásárlásával. A konglomerátum-diverzifikáció gyakran magas kockázatú stratégiának számít, mivel olyan iparágakba való belépést jelent, amelyekben a vállalatnak esetleg kevés vagy egyáltalán nincs tapasztalata, de jelentős növekedési és nyereségességi lehetőségeket is kínálhat.
A vállalati diverzifikáció a vállalat tevékenységének új piacokra vagy iparágakra való kiterjesztésére irányuló stratégiára utal. A vállalati diverzifikációnak négy típusa van:
1. Horizontális diverzifikáció – A diverzifikáció ezen típusa a vállalat meglévő termékeihez vagy szolgáltatásaihoz kapcsolódó új piacokra vagy iparágakba való belépést jelenti. Például egy mobiltelefonokat gyártó vállalat horizontálisan diverzifikálhat azzal, hogy belép a táblagépek piacára.
2. Vertikális diverzifikáció – A diverzifikáció ezen típusa magában foglalja a vállalat tevékenységének kiterjesztését az értéklánc különböző szakaszaira. Például egy autógyártó vállalat vertikálisan diverzifikálhat egy gumiabroncsgyártó vállalat felvásárlásával.
3. Koncentrikus diverzifikáció – A diverzifikáció ezen típusa a vállalat alapkompetenciáihoz kapcsolódó új piacokra vagy iparágakba való belépést jelenti. Például egy sportfelszereléseket gyártó vállalat koncentrikusan diverzifikálhat azáltal, hogy belép a sportruházat piacára.
4. Konglomerátum-diverzifikáció – Ez a fajta diverzifikáció olyan új piacokra vagy iparágakba való belépést jelent, amelyek nem kapcsolódnak a vállalat meglévő termékeihez vagy szolgáltatásaihoz. Például egy elektronikai termékeket gyártó vállalat diverzifikálódhat a vendéglátóiparban egy szállodalánc felvásárlásával.
A diverzifikáció minden típusának megvannak a maga előnyei és hátrányai. A horizontális és a koncentrikus diverzifikáció lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy kihasználják meglévő képességeiket és erőforrásaikat, míg a vertikális diverzifikáció segítségével a vállalatok nagyobb ellenőrzést szerezhetnek ellátási láncuk felett. A konglomerátum-diverzifikáció magas kockázatú stratégia lehet, mivel teljesen új és ismeretlen piacokra való belépést jelent. A vállalatoknak alaposan meg kell fontolniuk céljaikat és erőforrásaikat, mielőtt bármilyen típusú diverzifikációs stratégiát követnének.