A vállalatok mesterséges entitások, amelyeket a törvény hozott létre üzleti tevékenység folytatására. Mint ilyenek, perelhetnek és perelhetők, tulajdonuk lehet, és adósságot vállalhatnak. A társaságok azonban nem tudnak önállóan cselekedni, és ügyeik intézéséhez emberi megbízottakra van szükségük. Ezeknek az ügynököknek, az úgynevezett társasági tisztségviselőknek a feladata, hogy a társaság és részvényesei érdekében járjanak el.
De mi történik, ha a társasági tisztségviselők nem teljesítik kötelezettségeiket, és a társaság emiatt veszteségeket szenved? Felelősségre vonhatók-e személyesen a tetteikért vagy mulasztásaikért? A válasz igen, bizonyos körülmények között.
Az egyik fő ok, amiért a társasági tisztségviselők személyesen felelősségre vonhatók, a társasági fátyol áttörésének doktrínája. Ez a doktrína lehetővé teszi a bíróság számára, hogy figyelmen kívül hagyja a társaság és részvényesei közötti jogi elkülönülést, és személyesen felelőssé tegye őket a társaság adósságaiért vagy kötelezettségeiért. Ehhez a bíróságnak meg kell állapítania, hogy a társaságot a részvényesek egyszerű eszközeként vagy alteregójaként használták, és hogy a részvényesek visszaéltek a társasági formával, hogy csalást vagy igazságtalanságot kövessenek el.
Egy másik módja annak, hogy a társasági tisztségviselőket személyesen felelőssé lehessen tenni, az a saját jogellenes magatartásuk. A kártérítési jog olyan polgári jogi sérelmekre terjed ki, amelyek kárt vagy sérülést okoznak egy másik személynek vagy szervezetnek. A vállalati tisztségviselők felelősségre vonhatók a feladataik ellátása során elkövetett bűncselekményekért, például gondatlanság, csalás vagy a bizalmi kötelezettség megszegése miatt. Ilyen esetekben a károsult fél közvetlenül a tisztségviselőt perelheti, anélkül, hogy a társaságon keresztül kellene eljárnia.
A vállalati tisztviselők személyesen is felelősségre vonhatók a feladataik ellátása során elkövetett törvénysértésekért. Számos törvény ír elő kötelezettségeket a vállalatok és tisztségviselőik számára, például a környezetvédelmi előírások, a munkaügyi törvények vagy az értékpapír-törvények. Ha egy vállalati tisztviselő megsérti ezeket a törvényeket, pénzbírsággal, büntetéssel vagy akár börtönbüntetéssel is sújtható.
Összefoglalva, a vállalati tisztviselők személyes felelőssége az egyes esetek körülményeitől függ. Bár a társaságok korlátozott felelősséget biztosítanak részvényeseik és tisztségviselőik számára, ez a védelem nem abszolút. A társasági tisztségviselőknek gondosan és körültekintően kell eljárniuk, és kerülniük kell az olyan cselekményeket, amelyek személyes felelősségre vonásnak tehetik ki őket. Kétség esetén tanácsos jogi tanácsot és útmutatást kérni a jogszabályoknak való megfelelés biztosítása és az esetleges felelősség elkerülése érdekében.
Általános szabályként a társaság tulajdonosai vagy részvényesei nem felelnek személyesen a társaság adósságaiért vagy kötelezettségeiért. A társaság a tulajdonosaitól különálló jogi személy, és saját nevében perelhet és perelhető.
Vannak azonban bizonyos körülmények, amelyek fennállása esetén a társaság részvényese vagy tulajdonosa személyesen felelőssé tehető a társaság kötelezettségeiért. Ezt nevezik „a társasági fátyol áttörésének”.
A társasági fátyol áttöréséhez általában annak bizonyítása szükséges, hogy a társaságot nem kezelték önálló jogalanyként, és hogy a tulajdonosok vagy részvényesek figyelmen kívül hagyták a társasági formát. Ez például akkor fordulhat elő, ha a tulajdonosok összekeverik a személyes és a társasági pénzeszközöket, nem tartják be a társasági formalitásokat (például nem tartanak rendszeres üléseket és nem vezetnek jegyzőkönyvet), vagy a társaságot csalárd vagy illegális tevékenységek végzésére használják fel.
Ha a bíróság megállapítja, hogy a társaság tulajdonosai vagy részvényesei ilyen magatartást tanúsítottak, „áttörheti a társasági fátylat”, és személyesen felelőssé teheti őket a társaság kötelezettségeiért. Bár tehát általánosságban igaz, hogy a társaság tulajdonosai vagy részvényesei nem felelnek személyesen a társaság adósságaiért vagy kötelezettségeiért, fontos tisztában lenni azokkal a körülményekkel, amelyek fennállása esetén a személyes felelősség felmerülhet.
Általánosságban elmondható, hogy a részvénytársaság tulajdonosa, más néven részvényese nem felel személyesen a társaság adósságaiért és kötelezettségeiért. Ennek az az oka, hogy a társaság a tulajdonosoktól elkülönült jogi személynek minősül, és saját maga felel a saját tetteiért és kötelezettségeiért.
Ez alól a szabály alól azonban vannak kivételek. Ha a tulajdonos illegális vagy csalárd tevékenységet folytat, személyesen felelőssé tehető a társaság tetteiért. Továbbá, ha a tulajdonos személyesen kezességet vállalt egy kölcsönért vagy adósságért a társaság nevében, felelősségre vonható, ha a társaság nem tud fizetni.
Fontos megjegyezni, hogy míg a tulajdonosok általában nem tartoznak személyes felelősséggel, a társaság igazgatói és tisztségviselői felelősségre vonhatók a tetteikért, ha megszegik a bizalmi kötelezettségeiket, vagy illegális vagy csalárd tevékenységet folytatnak.
Összefoglalva, a társaság tulajdonosa általában nem felel személyesen a társaság adósságaiért és kötelezettségeiért, de vannak kivételek ez alól a szabály alól. Fontos, hogy a tulajdonosok, igazgatók és tisztségviselők felelősségteljesen és etikusan járjanak el a személyes felelősség elkerülése érdekében.
Amikor egy társaságot beperelnek, általában maga a társaság az elsődleges alperes. Ez azt jelenti, hogy sikeres per esetén a társaság vagyona van veszélyben. Bizonyos esetekben azonban az egyes igazgatók, tisztségviselők vagy részvényesek is felelősségre vonhatók a társaság tetteiért.
Az egyén felelősségének mértéke egy társasági perben számos tényezőtől függ, többek között a per jellegétől, az egyénnek a társaságban betöltött konkrét szerepétől és annak a joghatóságnak a törvényeitől, ahol a pert benyújtották.
Ha például egy társaságot szerződésszegés miatt perelnek be, a társaság nevében a szerződést aláíró egyéni igazgatók vagy tisztségviselők felelősségre vonhatók a szerződésszegésből eredő károkért. Hasonlóképpen, ha egy társaságot környezetvédelmi jogsértés miatt perelnek be, a társaság környezetvédelmi megfelelőségének felügyeletéért felelős egyes igazgatók vagy tisztségviselők személyesen vonhatók felelősségre.
Általában a részvényesek nem felelősek a társaság tevékenységéért, kivéve bizonyos körülmények között, amikor személyesen felelőssé tehetőek a társaság adósságaiért vagy kötelezettségeiért. A részvényeseket azonban közvetve mégis érintheti a társaság ellen indított per, mivel részvényeik értéke csökkenhet, ha a társaságot kártérítés vagy jogi költségek megfizetésére kötelezik.
Összességében a társasági perben a felelősség kérdése összetett és számos tényezőtől függ. Fontos, hogy a vállalatok és érdekelt feleik tisztában legyenek a tevékenységükkel kapcsolatos lehetséges kockázatokkal és felelősséggel, és lehetőség szerint tegyenek lépéseket e kockázatok minimalizálására.