Az egyik legfontosabb mérőszám, amelyet minden vállalkozónak ismernie kell, a leltárforgalom aránya. Ez az arány azt méri, hogy egy vállalat mennyire hatékonyan kezeli a készleteit azáltal, hogy összehasonlítja az eladott áruk költségét az adott időszak átlagos készletével. Minél magasabb az arány, annál gyorsabban értékesíti a vállalat a készleteit és annál gyorsabban termel bevételt. E mutató ismerete elengedhetetlen a készletgazdálkodással, a termelés tervezésével és a beszerzéssel kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához.
A készletforgási arány kiszámításához két információra van szüksége: az eladott áruk költségére (COGS) és az átlagos készletre. A COGS az adott időszakban eladott áruk előállítási vagy beszerzési költsége. Az átlagos készlet az ugyanabban az időszakban tartott készlet átlagos értéke.
COGS = Kezdő készlet + Vásárlások – Végső készlet
A kezdő készlet a készlet értéke az időszak elején, a végkészlet pedig a készlet értéke az időszak végén. A beszerzések az időszak során a további készletek beszerzésének költségét jelentik.
Átlagos készlet = (Kezdő készlet + Végső készlet) / 2
Készletforgási arány = COGS / Átlagos készlet
A magas készletforgási arány azt jelzi, hogy a vállalat gyorsan és hatékonyan értékesíti készleteit. Ez általában jó jel, mivel azt jelenti, hogy a vállalat bevételt termel, és elkerüli a felesleges készletek tartásának költségeit. A nagyon magas forgási arány azonban azt is jelezheti, hogy a vállalat nehezen tud lépést tartani a kereslettel, és esetleg növelnie kell a termelést vagy több készletet kell rendelnie.
Ezzel szemben az alacsony készletforgási arány azt jelezheti, hogy a vállalat túl sok készletet tart, vagy nehezen tudja értékesíteni a termékeit. Ez magasabb költségekhez vezethet, mint például a raktározás és a biztosítás, és jelezheti, hogy módosítani kell a termelési vagy marketingstratégiákat.
A készletforgási arány kiszámításával és nyomon követésével a vállalkozások tulajdonosai megalapozott döntéseket hozhatnak a készletgazdálkodással, a termelés tervezésével és a beszerzéssel kapcsolatban. Segíthet azonosítani azokat a területeket, ahol a vállalat jól teljesít, és azokat a területeket, amelyek fejlesztésre szorulnak.
A készletforgási arány egy olyan pénzügyi mérőszám, amely azt méri, hogy egy vállalat adott időszak alatt milyen gyorsan értékesíti a készleteit. A készlet-körforgási arány kiszámításának képlete a következő:
Készletforgási arány = Eladott áruk költsége / Átlagos készlet
Az arány kiszámításához meg kell határoznia az eladott áruk költségét (COGS) a mérendő időszakban. A COGS a vállalat által értékesített termékek előállításával vagy beszerzésével kapcsolatos közvetlen költségekre utal. Ez magában foglalja az anyagköltséget, a munkaerőköltséget és minden egyéb, a továbbértékesítésre szánt áruk előállításához vagy beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó kiadást.
Ezután meg kell határoznia az átlagos készletszintet ugyanezen időszak alatt. Ezt úgy lehet kiszámítani, hogy a kezdő készletszintet hozzáadjuk a záró készletszinthez, és elosztjuk kettővel.
Ha megvan ez a két számadat, beillesztheti őket a képletbe, hogy kiszámítsa a készletek forgási arányát. Az így kapott szám megmutatja, hogy a vállalat hányszor adja el és cseréli ki készletét a mért időszak alatt.
A magas készletforgási arány általában azt jelzi, hogy a vállalat hatékonyan kezeli a készleteit és gyorsan értékesíti a termékeket. Az alacsony leltárforgási arány azonban azt jelezheti, hogy a vállalat túl sok készletet tart, vagy nehezen tudja értékesíteni a termékeit. Fontos összehasonlítani a készletforgási arányt az iparági átlagokkal és a múltbeli teljesítménnyel, hogy jobban megértsük a vállalat készletgazdálkodási gyakorlatát.
Az árbevétel, más néven bevétel vagy értékesítés, az a pénzösszeg, amelyet egy vállalkozás az áruk vagy szolgáltatások eladásával termel egy adott időszak alatt. A mérleg kontextusában a forgalmat jellemzően „forgalmi szám” vagy „forgalmi tétel” néven említik, és az eredménykimutatás részben szerepel.
A forgalmi számadat a vállalkozás által egy meghatározott időszak alatt – amely lehet egy hónap, negyedév vagy év – elért összes bevételt jelenti. Fontos megjegyezni, hogy a forgalom nem jelenti a vállalkozás által elért nyereséget, mivel nem veszi figyelembe az eladott áruk költségét, a működési költségeket és a vállalkozásnál felmerülő egyéb kiadásokat.
Összefoglalva, a mérleg szerinti forgalom a vállalkozás által egy adott időszak alatt elért bevételek teljes összegére utal, és fontos mérőszám a vállalkozás teljesítményének és pénzügyi egészségének mérésére.
Nem, a forgalmat nem lehet közvetlenül a mérlegből kiszámítani.
A mérleg egy olyan pénzügyi kimutatás, amely egy adott időpontban mutatja a vállalat eszközeit, kötelezettségeit és saját tőkéjét. Ez egy pillanatképet ad a vállalat pénzügyi helyzetéről, míg a forgalom azt mutatja meg, hogy egy vállalat mennyi bevételt termel egy adott időszak, általában egy év alatt.
A forgalom kiszámításához meg kell nézni a vállalat eredménykimutatását, amely a vállalat bevételeit, kiadásait és nettó jövedelmét mutatja egy adott időszak alatt. A forgalmat úgy számítják ki, hogy a bevételt elosztják a vállalat adott időszak alatti átlagos eszközeivel vagy saját tőkéjével.
A mérleg azonban adhat némi betekintést a vállalat forgalmába. A követelések és kötelezettségek változását egyik időszakról a másikra vizsgálva megállapítható, hogy a vállalat gyorsan szedi-e be a fizetéseket az ügyfelektől, vagy hosszabb ideig tart a számlák kifizetése. A rövidebb követelésforgalom és a hosszabb szállítói forgalom azt jelezheti, hogy a vállalat több bevételt termel és hatékonyan kezeli a pénzforgalmát.