Egy vállalat értéke döntő fontosságú mérőszám, amikor a növekedési és jövedelmezőségi lehetőségeinek értékeléséről van szó. Ennek az értéknek a kiszámítására különböző módszerek léteznek, de az egyik legnépszerűbb módszer a műveletek értékének felhasználása. Ebben a cikkben elmélyedünk a vállalat teljes értékének a műveletek értéke alapján történő kiszámításának képletében.
A működési érték a vállalat alapvető üzleti tevékenységeinek értékére utal. A vállalat jövőbeli pénzáramlásainak jelenértékét a vállalat súlyozott átlagos tőkeköltségével (WACC) diszkontálva számítják ki. Ez a képlet figyelembe veszi a vállalat által generált cash flow-kat és e tevékenységek finanszírozási költségét.
Ahhoz, hogy a vállalat teljes értékét a működési érték segítségével számítsuk ki, a működési értékhez hozzá kell adni a vállalat nem működő eszközeinek értékét. A nem működő eszközök olyan eszközök, amelyek nem nélkülözhetetlenek a vállalat alapvető üzleti tevékenységeihez. Ezek közé tartozhatnak az ingatlanvagyon, a más vállalatokba történő befektetések vagy a készpénztartalékok.
Teljes érték = Működési érték + Nem működő eszközök értéke
A nem működő eszközök értékének kiszámításához különböző módszereket használhatunk, például piaci összehasonlító adatokat vagy diszkontált cash flow elemzést. A nem működő eszközök értékét ezután hozzáadjuk a műveletek értékéhez, hogy megkapjuk a vállalat teljes értékét.
Fontos megjegyezni, hogy egy vállalat értéke nem egy fix szám, és különböző tényezőktől függően változhat, mint például a piaci feltételek, a verseny és a vállalat működésében bekövetkező változások. Ezért elengedhetetlen a számítások rendszeres felülvizsgálata és frissítése annak érdekében, hogy a vállalat értéke pontos maradjon.
Összefoglalva, egy vállalat teljes értékének megértése alapvető fontosságú a befektetők, az üzlettulajdonosok és más érdekelt felek számára. A működési érték egy népszerű módszer ennek az értéknek a kiszámítására, és figyelembe veszi a vállalat által generált pénzáramlásokat és e tevékenységek finanszírozási költségeit. A nem működő eszközök értékének hozzáadásával megkapjuk a vállalat teljes értékét. E számítások rendszeres felülvizsgálata és frissítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalat értéke pontos és releváns maradjon.
Egy vállalat értékelésére számos módszer létezik, de három általánosan használt módszer a következő:
1. Piaci kapitalizációs módszer: Ez a módszer úgy határozza meg egy vállalat értékét, hogy az aktuális részvényárfolyamot megszorozza a forgalomban lévő részvények számával. Ez a módszer tükrözi a piac megítélését a vállalat értékéről, és figyelembe veszi a vállalat jövőbeli növekedési potenciálját és jövedelmezőségét. Ez a módszer azonban nem feltétlenül alkalmas olyan vállalatok esetében, amelyeknek kis számú részvénye van forgalomban, vagy amelyek részvényárfolyamában jelentős ingadozások tapasztalhatók.
2. Earnings Multiple módszer: Ez a módszer a vállalat nyereségét vizsgálja, és azt egy bizonyos tényezővel megszorozza, hogy meghatározza az értékét. A tényező általában iparági szabványokon alapul, és figyelembe veszi a vállalat kockázati profilját, növekedési potenciálját és pénzügyi teljesítményét. Ezt a módszert általában a magántulajdonban lévő kis- és középvállalkozások esetében alkalmazzák.
3. Diszkontált cash flow (DCF) módszer: Ez a módszer magában foglalja a vállalat jövőbeli pénzáramlásainak előrejelzését és diszkontálását a jelenértékre egy diszkontráta segítségével. A diszkontráta tükrözi a pénz időértékét és a vállalat kockázati profilját. Ez a módszer olyan vállalatok esetében hasznos, amelyek stabil pénzforgalommal és hosszú távú növekedési potenciállal rendelkeznek. Ugyanakkor sok feltételezést igényel, és alkalmazása bonyolult lehet.
A teljes érték kiszámítása a kontextustól és az adatok típusától függ, amelyekkel dolgozik. Az általános számvitelben és könyvelésben azonban néhány különböző módszer alkalmazható a teljes érték kiszámítására.
1. Adja össze az értékeket: Az összérték kiszámításának egyik gyakori módja, hogy egyszerűen összeadjuk az adott kategóriában szereplő összes értéket. Ha például egy vállalat mérlegében szereplő összes eszköz összértékét próbálja kiszámítani, akkor összeadja az egyes eszközök értékét.
2. Használjon súlyozott átlagokat: Egy másik megközelítés a súlyozott átlagok használata. Erre gyakran akkor kerül sor, ha különböző értékek különböző súlyokkal rendelkeznek. Ha például egy adott részvény átlagos árfolyamát próbálja kiszámítani egy bizonyos időszak alatt, akkor olyan súlyozott átlagot használhat, amely nagyobb súlyt ad az újabb árfolyamoknak.
3. Szorozza meg az értékeket: Egy harmadik módszer az értékek összeszorzása. Erre gyakran akkor kerül sor, amikor egy adott befektetés vagy eszköz teljes értékét próbálja kiszámítani. Ha például egy kötvényportfólió teljes értékét próbálja kiszámítani, akkor az egyes kötvények névértékét megszorozhatja azok piaci árával, hogy megkapja a portfólió teljes értékét.
Végső soron a teljes érték kiszámításához használt módszer az adott kontextustól és az adatok típusától függ, amelyekkel dolgozik. Fontos, hogy az Ön igényeinek leginkább megfelelő módszert válassza, és biztosítsa, hogy számításai pontosak és megbízhatóak legyenek.
Egy vállalat összértékét általában piaci kapitalizációnak nevezik, amelyet úgy számolnak ki, hogy megszorozzák a vállalat részvényeinek forgalomban lévő darabszámát az egy részvényre jutó aktuális piaci árral. Ez a számítás becslést ad a vállalat piac által érzékelt teljes értékéről. Fontos azonban megjegyezni, hogy a piaci kapitalizáció nem mindig tükrözi a vállalat valódi értékét, mivel olyan tényezők befolyásolhatják, mint a piaci feltételek, a befektetői hangulat és egyéb külső tényezők. A vállalat értékének meghatározására szolgáló egyéb módszerek közé tartozhat a pénzügyi kimutatások, a pénzforgalom és az eszközök elemzése.