A váltók számos tranzakcióban használt pénzügyi eszköz. Írásban ígéretet tesznek arra, hogy egy adott pénzösszeget egy adott időpontban kifizetnek. A váltó egyik típusa a fizetési felszólításra szóló váltó. Az ilyen típusú váltónak sajátos jogi jelentése van, és ezt a pénzügyi megállapodások megkötése előtt meg kell érteni.
A fizetési meghagyásos váltó olyan jogi dokumentum, amely egy meghatározott pénzösszeg kifizetését ígéri egy meghatározott személynek vagy szervezetnek. A váltó a kedvezményezett „megbízásából” fizetendő, ami azt jelenti, hogy a kedvezményezett aláírhatja a váltót, és átruházhatja azt egy másik személyre vagy szervezetre. Ezt a fajta váltót gyakran használják kereskedelmi tranzakciókban, például amikor egy vállalkozásnak pénzt kell kölcsönkérnie egy banktól vagy más hitelezőtől.
A megbízásra szóló váltó legfontosabb jellemzője, hogy a váltó aláírható és átruházható. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményezett a váltót biztosítékként használhatja, vagy eladhatja egy másik félnek. Az ilyen típusú átruházásnak azonban jogi következményei vannak. A váltó új tulajdonosa átveszi az eredeti kedvezményezett valamennyi jogát és kötelezettségét, beleértve a váltó érvényesítésének és behajtásának jogát, ha azt nem fizetik ki.
A fizetési meghagyásos váltó átruházása bizonyos jogi formalitásokat igényel. Az átruházásnak írásban kell történnie, és azt a kedvezményezettnek alá kell írnia. A záradéknak azt is pontosan meg kell határoznia, hogy ki a váltó új jogosultja. Ezen alaki követelmények elmulasztása az átruházás érvénytelenségét eredményezheti, ami problémákat okozhat, ha a váltó tulajdonjogával kapcsolatban vita alakul ki.
Összefoglalva, a fizetési meghagyásos váltó olyan jogi dokumentum, amely egy meghatározott pénzösszeg kifizetését ígéri egy meghatározott személynek vagy szervezetnek. A váltó a kedvezményezett „megbízásából” fizetendő, ami azt jelenti, hogy a kedvezményezett aláírhatja a váltót, és átruházhatja azt egy másik személyre vagy szervezetre. Az ilyen típusú váltó jogi következményeinek megértése fontos mindazok számára, akik kereskedelmi tranzakciókban vagy egyéb pénzügyi megállapodásokban vesznek részt. A váltó megfelelő jóváhagyása és átruházása bizonyos jogi formalitások betartását igényli, hogy elkerülhetőek legyenek a váltó tulajdonjogával kapcsolatos esetleges viták.
A váltó egy írásbeli ígéret arra, hogy egy meghatározott pénzösszeget egy személy vagy szervezet részére egy meghatározott időpontban vagy igény szerint kifizetnek. A pénzügyi ágazatban többféle váltótípust használnak, a három leggyakoribb típus a következő:
1. Biztosított váltó: Az ilyen típusú váltó biztosítékkal van fedezve, ami azt jelenti, hogy a hitelfelvevő egy eszközt ajánl fel biztosítékként a kölcsön biztosítására. Ha a hitelfelvevő nem fizeti meg a kölcsönt, a hitelező lefoglalhatja a biztosítékot a kölcsönösszeg visszafizetése érdekében.
2. Fedezetlen váltó: A fedezetlen váltó nem rendelkezik semmilyen biztosítékkal. Az ilyen típusú hitelek kizárólag a hitelfelvevő hitelképességén és pénzügyi múltján alapulnak. Ennek eredményeképpen jellemzően magasabb kamatlábakkal járnak, mint a biztosított hitelek.
3. Követelésre szóló váltó: A követelésre szóló váltó olyan típusú váltó, amelyet a hitelező bármikor lehívhat. Ezeket a váltókat általában rövid távú ügyleteknél használják, és hasznosak lehetnek olyan vállalkozások számára, amelyeknek gyors készpénzhez jutásra van szükségük. A hitelfelvevőnek kérésre vissza kell fizetnie a kölcsönt, különben jogi következményekkel kell szembenéznie.
Összességében a váltók gyakori pénzügyi eszköznek számítanak a hitelfelvétel során, és a váltók különböző típusainak megértése segítheti a hitelfelvevőket abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak a hitelfelvétel során.
Igen, a váltó a fizetendő váltók egyik fajtája. A váltó egy írásbeli ígéret arra, hogy egy bizonyos pénzösszeget egy meghatározott időpontban vagy felszólításra kifizetnek. A váltó a fizetendő váltó egy speciális típusa, amelyet két fél közötti kölcsönszerződés dokumentálására használnak. A kölcsönfelvevő írja és írja alá a váltót, amely meghatározza a kölcsön feltételeit, beleértve a felvett összeget, a kamatlábat, a visszafizetési ütemtervet és minden egyéb lényeges információt. Ezt követően a hitelező birtokolja a váltót a hitelfelvevő tartozásának bizonyítékaként. Összefoglalva, a váltó a két fél közötti kölcsönszerződés dokumentálására szolgáló váltótípus.
Ha egy váltó igény szerint fizetendő, az azt jelenti, hogy a kölcsönvevő köteles visszafizetni a kölcsönzött összeget, amikor a hitelező ezt kéri. Lényegében a hitelezőnek joga van bármikor követelni a hitelfelvevőtől a fizetést. Az ilyen típusú váltót felszólításos váltónak vagy lehívható kölcsönnek is nevezik.
Másrészt, ha egy váltó egy meghatározott időpontban fizetendő, ez azt jelenti, hogy a kölcsönfelvevőnek a kölcsönszerződésnek megfelelően egy meghatározott időpontban vagy egy meghatározott időszak alatt kell visszafizetnie a felvett összeget. Az ilyen típusú váltót feltételes kölcsönnek is nevezik.
A legfontosabb különbség e kétféle jegyzettípus között a visszafizetés időzítése. A látra szóló váltó esetében a hitelező bármikor kérheti a visszafizetést, míg a lejáratú kölcsön esetében a hitelfelvevőnek meghatározott idő áll rendelkezésére a kölcsön visszafizetésére.
A hitelfelvevő szempontjából a demand note kevésbé kívánatos lehet, mivel nem tudja biztosan, hogy mikor kell visszafizetnie a kölcsönt. A hitelezők számára azonban előnyös lehet a demand note, mivel rugalmasságot és ellenőrzést biztosít számukra azzal kapcsolatban, hogy mikor kapják vissza a pénzüket.