A márkaépítés során elengedhetetlen, hogy megértsük a védjegyek és a bejegyzett védjegyek közötti különbséget. Bár mindkettő védelmet nyújt a márka számára, eltérő jogi következményekkel és előnyökkel járnak.
A védjegy olyan szó, kifejezés, szimbólum vagy minta, amely azonosítja és megkülönbözteti az áruk vagy szolgáltatások forrását másokétól. A védjegyeket a ™ szimbólummal jelölik, és lajstromozás nélkül is használhatók. A be nem jegyzett védjegy használata azonban korlátozhatja az Ön jogi jogait és védelmét.
Ezzel szemben a bejegyzett védjegy olyan védjegy, amelyet az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala (USPTO) bejegyzett. A bejegyzett védjegyeket a ® szimbólummal jelölik, és erősebb jogi védelmet nyújtanak, mint a be nem jegyzett védjegyek. A bejegyzett védjegy a tulajdonosnak kizárólagos jogot biztosít a védjegy országos használatára, és a tulajdonjog és érvényesség jogi vélelmét biztosítja.
A lajstromozott védjegy legfőbb előnye, hogy jogi védelmet nyújt a védjegybitorlással szemben. Ha egy másik vállalkozás olyan védjegyet használ, amely azonos vagy hasonló az Ön bejegyzett védjegyével, Ön jogi lépéseket tehet és kártérítést követelhet. Ezenkívül a bejegyzett védjegy lehetőséget biztosít arra, hogy a védjegyét másoknak licencbe adja vagy eladja, ami értékes bevételi forrást jelenthet vállalkozása számára.
Fontos megjegyezni, hogy a védjegy lajstromozása hosszadalmas és költséges folyamat lehet, amely részletes dokumentációt és jogi útmutatást igényel. A bejegyzett védjegy előnyei azonban messze felülmúlhatják a költségeket, különösen akkor, ha a márka kritikus szempont a vállalkozásában.
Összefoglalva, a védjegyek és a lajstromozott védjegyek elengedhetetlenek a márka felépítéséhez és védelméhez. Míg a be nem jegyzett védjegy nyújthat némi védelmet, a bejegyzett védjegy erősebb jogi védelmet és nagyobb előnyöket biztosít. Fontos, hogy jogi szakemberekkel konzultáljon, és megértse a védjegyek és bejegyzések jogi következményeit, hogy biztosítsa márkája hosszú távú sikerét.
A márkák vagy TM-et vagy R-t használnak a védjegy tulajdonjogának jelzésére. A TM a védjegyet jelenti, és azt jelzi, hogy a márka egy adott szó, kifejezés, szimbólum vagy minta tulajdonjogát igényli. A TM-et bármely vállalat vagy magánszemély használhatja annak jelzésére, hogy igényt tart egy adott védjegy tulajdonjogára. Ez azonban nem nyújt ugyanolyan szintű jogi védelmet, mint a bejegyzett védjegy szimbólum.
Az R viszont a bejegyzett védjegyet jelenti. A bejegyzett védjegy jogi védelmet nyújt a védjegybitorlással szemben, és lehetővé teszi, hogy a védjegy tulajdonosa kártérítési pert indítson. Miután a védjegyet a megfelelő kormányzati szervnél bejegyezték, a tulajdonos az R szimbólummal jelezheti, hogy bejegyzett védjegyről van szó.
Általában a nagyobb és befutottabb márkák használják az R szimbólumot, mivel jelentős időt és erőforrásokat fektettek védjegyeik védelmébe. A kisebb márkák a TM szimbólumot választhatják, mivel annak megszerzése egyszerűbb és olcsóbb. Fontos azonban megjegyezni, hogy bármelyik szimbólum használata a védjegy tényleges birtoklása nélkül jogi problémákhoz vezethet. Ezért fontos, hogy a márkák bármelyik szimbólum használata előtt megfelelő védjegykutatást és -bejegyzést végezzenek.
A márka lajstromozása és a védjegylajstromozás nem ugyanaz, de rokon fogalmak.
A márka egy vállalkozás vagy termék általános identitása, beleértve a nevet, a logót és egyéb azonosító jellemzőket. A védjegyek viszont olyan jogi védelmet jelentenek, amelyek megakadályozzák, hogy mások engedély nélkül használjanak egy adott nevet, logót vagy más azonosító jellemzőt.
A védjegybejegyzés egy vállalkozás vagy termék adott nevének, logójának vagy egyéb azonosító jellemzőjének jogi védelme. Ez magában foglalja a védjegy bejegyeztetését a megfelelő kormányzati szervnél, például az Egyesült Államokban az Amerikai Szabadalmi és Védjegy Hivatalnál (USPTO).
A márka lajstromozása másrészt az üzleti név, logó vagy más azonosító jellemző állami vagy más szabályozó szervnél történő bejegyzésének folyamata. Ez magában foglalhatja egy cégnév bejegyeztetését az állami vagy helyi önkormányzatnál, vagy egy védjegy bejegyeztetését az USPTO-nál.
Összefoglalva, a védjegybejegyzés egy konkrét jogi eljárás, amely egy vállalkozás vagy termék egy adott azonosító jellemzőjét védi, míg a márka lajstromozása egy szélesebb körű eljárás, amely magában foglalhatja többféle azonosító jellemző lajstromozását, és az eljárás részeként magában foglalhatja a védjegyek lajstromozását is.
Az üzleti életben és a márkaépítés világában a TM és az R szimbólumokat a védjegy, illetve a bejegyzett védjegy jelölésére használják.
A TM szimbólum a „védjegy” rövidítése, és azt jelzi, hogy egy adott szót, logót vagy mintát védjegyként használnak az egyik vállalat termékeinek vagy szolgáltatásainak azonosítására és megkülönböztetésére a másiktól. A TM szimbólum használata nem feltétlenül jelenti azt, hogy a védjegyet bármely kormányzati szervnél bejegyezték, de így is nyújthat némi jogi védelmet.
Másrészt az R szimbólum a „bejegyzett védjegyet” jelenti, és azt jelzi, hogy a védjegyet a megfelelő kormányzati szervnél, például az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalánál (USPTO) jegyezték be. A védjegy lajstromozása erősebb jogi védelmet biztosít, és lehetővé teszi, hogy jogi lépéseket tegyen a védjegy bármilyen megsértése ellen.
Összefoglalva, a TM és az R közötti fő különbség a logóban az, hogy a TM azt jelzi, hogy a védjegyet használják, míg az R azt, hogy a védjegyet bejegyezték a megfelelő kormányzati szervnél.