A költségtérítési levonásoknál a viszonyítási alap megértése kulcsfontosságú. A kapcsolati alap az ingatlan tulajdonosa és az azt használó fél közötti kapcsolatra utal. Ez a kapcsolat befolyásolhatja a tulajdonos által igényelhető költségtérítési levonások összegét.
A költségmegtérülési levonás az ingatlantulajdonosok számára egy módja annak, hogy az ingatlan költségei idővel megtérüljenek. Ez az értékcsökkenésen keresztül történik, amely egy olyan adókedvezmény, amely lehetővé teszi az ingatlantulajdonosok számára, hogy minden évben levonják az ingatlan költségének egy részét. A levonható összeg számos tényezőtől függ, többek között az ingatlan hasznos élettartamától és az alkalmazott értékcsökkenési módszertől.
Az ingatlan tulajdonosa és használója közötti kapcsolat szintén befolyásolhatja az igényelhető költségtérítési levonás összegét. Ha az ingatlant egy kapcsolt fél, például egy családtag vagy üzleti partner használja, a tulajdonos esetleg nem igényelhet annyi levonást. Ennek oka, hogy az IRS aggódik amiatt, hogy a kapcsolt felek összejátszhatnak, hogy felhúzzák az ingatlan költségét, és túlzott levonásokat igényelhetnek.
E helyzet elkerülése érdekében az IRS szabályokat állapított meg a kapcsolati alap meghatározására. Ezek a szabályok figyelembe veszik az ingatlan tulajdonosa és használója közötti kapcsolat jellegét, valamint a köztük lévő megállapodások feltételeit.
Például, ha egy ingatlant egy kapcsolt félnek adnak bérbe, a bérleti szerződésnek jóhiszemű megállapodásnak kell lennie, amely a szokásos piaci feltételeket tükrözi. Ez azt jelenti, hogy a bérleti szerződés feltételeinek hasonlónak kell lenniük azokhoz, amelyekben két, egymással nem kapcsolatban álló fél állapodna meg. Ha a lízingszerződés nem jóhiszemű, akkor a kapcsolati alapot kell használni az igényelhető levonások összegének meghatározásához.
Összefoglalva, a költségtérítési levonásoknál a kapcsolati alap megértése kulcsfontosságú az ingatlantulajdonosok számára. Annak ismeretében, hogy a tulajdonos és az ingatlan használója közötti kapcsolat hogyan befolyásolhatja a levonásokat, az ingatlantulajdonosok lépéseket tehetnek annak biztosítására, hogy levonásaikat az IRS ne csökkentse. Ez magában foglalja a kapcsolt felekkel kötött jóhiszemű megállapodások létrehozását és az IRS által meghatározott szabályok betartását.
A teljes költségmegtérülési levonás az értékcsökkenési költség adózási célú kiszámításának módszere. A számítás során meg kell határozni az eszköz bekerülési értékét, az eszköz hasznos élettartamát és az alkalmazott értékcsökkenési módszert.
A teljes költségmegtérülési levonás kiszámításához a következő lépéseket kell követnie:
1. Határozza meg az eszköz bekerülési értékét: Ez magában foglalja a beszerzési árat, valamint az eszköz beszerzése és használatra való előkészítése során felmerült egyéb költségeket, például a telepítési és szállítási díjakat.
2. Határozza meg az eszköz hasznos élettartamát: Ez az az időtartam, ameddig az eszközt várhatóan használni fogják, mielőtt az már nem lesz hasznos. Az IRS táblázatokat tesz közzé, amelyek iránymutatást adnak arra vonatkozóan, hogy a különböző típusú eszközök várható élettartama mennyi ideig tart.
3. Válassza ki az értékcsökkenési módszert: Többféle értékcsökkenési módszer áll rendelkezésre, többek között a lineáris módszer, a kettős degressziós módszer és a termelési egységek szerinti módszer. Mindegyik módszernek megvannak a maga szabályai és követelményei, ezért fontos, hogy az Ön helyzetének leginkább megfelelő módszert válassza.
4. Számítsa ki az értékcsökkenési leírás költségét: Miután megvan az eszköz bekerülési értéke, a hasznos élettartam és az értékcsökkenési módszer, kiszámíthatja az értékcsökkenési ráfordítást az eszköz hasznos élettartamának minden egyes évére. Ezt általában egy értékcsökkenési ütemterv segítségével végzi el, amely megmutatja az egyes években elszámolandó értékcsökkenés összegét.
5. Adja össze az értékcsökkenési ráfordításokat: Végül összeadhatja az egyes évek értékcsökkenési költségeit, hogy meghatározhassa az eszköz teljes költségtérítési levonását. Ez a levonás felhasználható az adóköteles jövedelem csökkentésére és az adószámla mérséklésére.
A költségmegtérülési levonások nem adóznak abban az évben, amikor igénybe veszik őket. Valójában az adóköteles jövedelem csökkentésére szolgálnak. A költségtérítési levonásokat, más néven értékcsökkenési levonásokat a vállalkozások azért veszik igénybe, hogy az eszközök költségeit idővel megtérítsék. Ez azt jelenti, hogy az eszköz költségét nem a vásárlás évében, hanem annak hasznos élettartama alatt vonják le.
Például, ha egy vállalkozás 10 000 dollárért vásárol egy gépet, és 10 éves élettartamra számít, akkor 10 éven keresztül minden évben 1000 dollár költségtérítési levonást érvényesíthet. Ez minden évben 1000 dollárral csökkenti az adóköteles jövedelmüket.
Fontos azonban megjegyezni, hogy amikor az eszközt végül eladják, a fennmaradó költségtérítési levonásokat vissza kell vonni, és be kell számítani a vállalkozás adott évi adóköteles jövedelmébe. Ez az úgynevezett értékcsökkenési leírás visszaforgatása.
Összefoglalva, a költség-visszatérítési levonások nem adóznak abban az évben, amikor igénybe veszik őket, és az adóköteles jövedelem csökkentésére szolgálnak. Az eszköz eladásakor azonban az értékcsökkenési leírás visszaigénylése alkalmazható. A vállalkozások számára fontos, hogy megértsék a költség-visszatérítési levonások és az értékcsökkenés visszaforgatásának adóvonzatát, hogy megalapozott pénzügyi döntéseket hozhassanak.
A helyreállítási alap a sérült vagy megsemmisült eszköz adóalapjának kiszámítására szolgáló módszerre utal. Ha egy eszköz megrongálódik vagy megsemmisül, a tulajdonos adólevonást igényelhet a veszteségre. A levonás összege általában az ingatlan korrigált alapja vagy a valós piaci értéke közül az alacsonyabbikon alapul. Bizonyos esetekben azonban a tulajdonos használhatja a helyreállítási alapot az ingatlan veszteség utáni korrigált alapjának kiszámításához.
A helyreállítási alap alapján az ingatlan korrigált alapját csökkentik a veszteségre kapott biztosítás vagy egyéb visszatérítés összegével. Ez a csökkentés azt a tényt tükrözi, hogy a tulajdonos a veszteség egy részét már megtérítette. Az ingatlan fennmaradó korrigált alapját ezután a veszteséggel kapcsolatos további adólevonások vagy nyereségek kiszámításához használják.
A helyreállítási alapot gyakran akkor használják, amikor egy eszköz részben megsérül vagy megsemmisül, és a tulajdonos biztosítást vagy más kártérítést kap a veszteségért. Az ingatlan korrigált alapjának csökkentésével a tulajdonos elkerülheti a kettős adólevonást, mivel ugyanarra a veszteségre adókedvezményt és biztosítási bevételt is igényelhet. A helyreállítási alap összetett számítás lehet, és fontos, hogy konzultáljon egy adószakértővel annak biztosítása érdekében, hogy helyesen alkalmazzák.