A zárás utáni könyvelési tételek elengedhetetlenek a könyvelésben, mivel segítenek biztosítani, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalat pénzügyi helyzetét a beszámolási időszak végén. Ezek a bejegyzések a záró könyvelés után készülnek, és a főkönyvi számlák egyenlegeinek kiigazítására szolgálnak. Íme néhány példa a zárás utáni könyvelési tételekre:
1. Elhatárolt költségek
Az elhatárolt költségek olyan költségek, amelyek már felmerültek, de a beszámolási időszak végén még nem kerültek kifizetésre. Az elhatárolt kiadások közé tartoznak például a fizetések és bérek, a bérleti díjak és a közüzemi díjak. Ezeknek a költségeknek a rögzítésére az időszak végén korrekciós könyvelést kell végrehajtani, amely növeli a költségszámlát és növeli a kötelezettségszámlát.
2. Aktív időbeli elhatárolások
Az aktív időbeli elhatárolások olyan kiadások, amelyeket előre kifizettek, de még nem használtak fel vagy nem fogyasztottak el. Az előre fizetett kiadások közé tartoznak például a biztosítási díjak és a bérleti díjak. E költségek elszámolásához az időszak végén korrekciós könyvelést kell végrehajtani az eszközszámla csökkentésére és a költségszámla növelésére.
3. Értékcsökkenés
Az értékcsökkenés egy hosszú lejáratú eszköz bekerülési értékének a hasznos élettartamra történő felosztása. Az időszak végén korrekciós könyvelés készül az értékcsökkenési leírás elszámolására az eszközszámla csökkentésével és az értékcsökkenési költségszámla növelésével.
4. Követelések
A behajthatatlan követelések olyan követelések, amelyeket behajthatatlannak tekintenek. Az időszak végén korrekciós könyvelést kell végrehajtani a behajthatatlan számlák leírására a követelések számla csökkentésével és a behajthatatlan követelések ráfordítása számla növelésével.
Összefoglalva, a zárás utáni könyvelési tételek kulcsfontosságúak a számvitelben, mivel biztosítják, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalat pénzügyi helyzetét a beszámolási időszak végén. Ezek a tételek segítenek kiigazítani a főkönyvi számlák egyenlegét, és rögzítik a különböző tranzakciókat, például az elhatárolt költségeket, az aktív időbeli elhatárolásokat, az értékcsökkenést és a behajthatatlan követeléseket. A számviteli szakembereknek biztosítaniuk kell, hogy ezeket a bejegyzéseket pontosan rögzítsék, hogy megbízható pénzügyi információkat nyújthassanak az érdekelt felek számára.
A 4 alapvető záró könyvelési tétel a következő:
1. Bevételi számlák lezárása: Ez a bejegyzés magában foglalja az összes bevételi számla egyenlegének átvezetését a Bevételi összesítő számlára. Ez a vállalat nettó jövedelmének vagy nettó veszteségének meghatározása érdekében történik.
2. Költségszámlák lezárása: Ez a bejegyzés magában foglalja az összes költségszámla egyenlegének átvezetését a Bevételi összesítő számlára. Ez a vállalat nettó jövedelmének vagy nettó veszteségének meghatározásához szükséges.
3. Bevételi összesítő számla lezárása: Ez a bejegyzés magában foglalja a Bevételi összesítő számla egyenlegének átvezetését az Eredménytartalék számlára. Ha a Bevételi összesítő számla egyenlege pozitív, az azt jelenti, hogy a vállalatnak nettó bevétele van, és az egyenleg hozzáadódik az Eredménytartalék számlához. Ha a Bevételi összesítő számla egyenlege negatív, az azt jelenti, hogy a vállalatnak nettó vesztesége van, és az egyenleg levonásra kerül az Eredménytartalék számláról.
4. Zárja le az osztalékszámlát: Ez a bejegyzés az osztalékszámla egyenlegének átvezetését jelenti a Tartalékolt eredmény számlára. Ez azért történik, hogy elszámoljuk az időszak során bejelentett osztalékokat, amelyek csökkentik a vállalat eredménytartalékát.
A záró tételek olyan naplóbejegyzések, amelyeket egy számviteli időszak végén végeznek az ideiglenes számlák lenullázására és egyenlegük állandó számlákra történő átvezetésére. Íme néhány példa a záró könyvelési tételekre:
1. Bevételi számla: A számviteli időszak végén a bevételi számla lezárása az egyenlegnek az eredménytartalék számlára történő átvezetésével történik. Például, ha a bevételi számla egyenlege 100 000 $, a záró könyvelés a bevételi számla 100 000 $-os megterhelésével és ugyanezen összeggel az eredménytartalék számla jóváírásával történik.
2. Költségszámla: Hasonlóképpen, a költségszámlákat úgy zárják le, hogy egyenlegüket átvezetik az eredménytartalék számlára. Például, ha az időszak összes ráfordítása 50.000 $ volt, a záró könyvelés az eredménytartalék számla 50.000 $-os megterhelésével és ugyanezen összeggel a költségszámla jóváírásával történik.
3. Osztalékszámla: Ha a társaság az időszak során osztalékot állapított meg és fizetett ki, az osztalékszámlát az egyenlegnek az eredménytartalék számlára történő átvezetésével kell lezárni. Például, ha a kifizetett osztalék 10 000 dollár volt, a záró könyvelés az eredménytartalék számla 10 000 dollárral történő megterhelésével és ugyanezen összeggel az osztalékszámla jóváírásával történik.
4. Bevételi összesítő számla: A bevételi összesítő számla az időszak bevételeinek és kiadásainak összegzésére és a nettó nyereség vagy veszteség meghatározására szolgál. Az időszak végén a bevételi összesítő számla egyenlegét átvezetik az eredménytartalék számlára. Például, ha a vállalatnak 40 000 $ nettó nyeresége volt, a záró könyvelést úgy kell elvégezni, hogy az eredménytartalék számlát 40 000 $-ral megterhelik, és ugyanezzel az összeggel jóváírják a jövedelemösszesítő számlán.
A záró tételek azért fontosak, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalat pénzügyi helyzetét a számviteli időszak végén.
A zárás utáni próbamérleg egy olyan jelentés, amely az összes főkönyvi számla egyenlegét mutatja a záró könyvelések elvégzése után. Ez a jelentés segít a könyvelőknek meggyőződni arról, hogy a terhelések és jóváírások egyensúlyban vannak, és minden tranzakciót helyesen rögzítettek.
A zárás utáni próbamérleg jellemzően a következő típusú számlákat tartalmazza:
1. Mérlegszámlák: Ezek a számlák a vállalat pénzügyi helyzetét mutatják be, és tartalmazzák az eszközöket, a kötelezettségeket és a saját tőke számlákat. A mérlegszámlák közé tartoznak például a pénzeszközök, a követelések, a kötelezettségek, a hitelek és a felhalmozott eredmény.
2. Az eredménykimutatás számlái: Ezek a számlák a vállalat bevételeit és kiadásait mutatják egy adott időszakra vonatkozóan. Az eredménykimutatás számlái közé tartoznak például az árbevétel, az eladott áruk költsége, a működési költségek és a kamatkiadások.
3. Ideiglenes számlák: Ezeket a számlákat olyan tranzakciók rögzítésére használják, amelyek egy adott időszak alatt történnek, és az időszak végén lezárulnak. Az átmeneti számlák közé tartoznak például a bevételi számlák, a költségszámlák és az osztalékszámlák.
Összefoglalva, a zárás utáni próbamérleg tartalmazza az összes olyan számlát, amely szükséges ahhoz, hogy a vállalat pénzügyi kimutatásai pontosak és teljesek legyenek. Mindezen számlák egyenlegének áttekintésével a könyvelők megbizonyosodhatnak arról, hogy minden tranzakciót helyesen rögzítettek, és hogy a pénzügyi kimutatások készen állnak a következő elszámolási időszakra.