Sok magánszemély és vállalkozás számára az adózás összetett és zavaros téma lehet. Az egyik szempont, amely zavart okozhat, a fizetendő adó és a halasztott jövedelemadó-kötelezettség közötti különbség. Bár mindkettő az adókötelezettségek formája, a pénzügyi kimutatásokban eltérő jelentéssel és következményekkel bírnak.
A fizetendő adó azt az adóösszeget jelenti, amellyel egy személy vagy vállalkozás a folyó évi jövedelem alapján tartozik a kormánynak. Ezt az összeget az év során megszerzett jövedelemre alkalmazandó adókulcs alapján számítják ki. A fizetendő adó egy rövid lejáratú kötelezettség, amelyet még ebben az évben meg kell fizetni.
A halasztott adókötelezettség ezzel szemben olyan jövőbeli adókötelezettség, amely a számviteli és az adózási szabályok közötti átmeneti különbségek miatt keletkezik. Ez azt jelenti, hogy míg a fizetendő adót a tárgyévi jövedelem alapján számítják ki, a halasztott adókötelezettség a bevételek és ráfordítások adózási és számviteli elszámolásának eltérései miatt keletkezik.
Például egy vállalatnak lehetnek olyan értékcsökkenési költségei, amelyeket számviteli célokra elszámolnak, de adózási célokra még nem. Ez átmeneti különbséget hoz létre a két módszer között, ami halasztott adókötelezettséget eredményez. A kötelezettséget a jövőben kell megfizetni, amikor a számviteli és az adózási módszer közötti különbségre vonatkozó adó esedékessé válik.
A halasztott nyereségadó kötelezettség a mérlegben hosszú lejáratú kötelezettségként szerepel. Ez azt jelenti, hogy várhatóan nem a tárgyévben kerül kifizetésre. Ehelyett várhatóan a következő években kell megfizetni, amikor az átmeneti különbözetek visszafordulnak.
Összefoglalva, bár mind a fizetendő adó, mind a halasztott adókötelezettség az adókötelezettségek formája, a pénzügyi kimutatásokban eltérő jelentéssel és következményekkel bírnak. A fizetendő adó olyan folyó kötelezettség, amelyet az adott évben kell megfizetni, míg a halasztott adókötelezettség olyan jövőbeli kötelezettség, amely a számviteli és az adózási szabályok közötti átmeneti különbségek miatt keletkezik. Ezeknek a különbségeknek a megértése fontos a pénzügyi kimutatások pontos bemutatásához és az adókötelezettségek kezeléséhez.
A halasztott jövedelemadó és az elhatárolt jövedelemadó mindkettő a jövedelemadókkal kapcsolatos számviteli fogalom, de különböző forgatókönyvekre vonatkoznak.
A halasztott jövedelemadó az az adóösszeg, amelyet egy vállalat a jövőben várhatóan fizetni vagy kapni fog, a könyv szerinti és az adózási számviteli módszerek közötti átmeneti különbségek alapján. Például egy vállalat egy eszközt más módszerrel írhat le adózási célokra, mint pénzügyi beszámolási célokra. Ez átmeneti különbséget eredményez a társaság pénzügyi kimutatásaiban elszámolt értékcsökkenési leírás összege és az adóköteles jövedelem kiszámításához használt összeg között. A halasztott adókötelezettség vagy -követelés ezen átmeneti különbségek jövőbeni adókövetkezményeit jelenti.
Másrészt az elhatárolt nyereségadó az az adóösszeg, amellyel a vállalat az adott időszakban elért jövedelem alapján tartozik az államnak. Ez az az adóösszeg, amely felhalmozódott, de még nem került befizetésre az államnak. Az elhatárolt nyereségadó rövid lejáratú kötelezettség a vállalat mérlegében, és jellemzően negyedévente vagy évente kerül kifizetésre, a vállalat adókötelezettségeitől függően.
Összefoglalva, a halasztott nyereségadó a könyv szerinti és az adózási számviteli módszerek közötti átmeneti különbségek jövőbeli adókövetkezményeit jelenti, míg az elhatárolt nyereségadó az adott időszakban elért jövedelem alapján az állammal szemben fennálló aktuális adókötelezettséget jelenti.
A fizetendő adó azt az adóösszeget jelenti, amellyel egy magánszemély vagy szervezet tartozik a kormánynak. A fizetendő adó összegét különböző tényezők, például a jövedelem, a levonások, a mentességek és az adókulcsok figyelembevételével számítják ki. A fizetendő adó úgy számítható ki, hogy a teljes adókötelezettségből levonjuk az összes adójóváírást és levonást.
A legtöbb országban adót vetnek ki a jövedelemre, nyereségre, vagyonra, árukra és szolgáltatásokra, valamint egyéb tranzakciókra. A fizetendő adó jellemzően az adóalap egy százalékán alapul, amely az adó típusától és a magánszemély vagy szervezet adókategóriájától függően változik.
Fontos megjegyezni, hogy a fizetendő adó nem azonos az adóvisszatérítéssel, amely azt az adóösszeget jelenti, amelyet a magánszemély vagy szervezet az adóév során túlfizetett, és jogosult a kormánytól visszakapni.
Annak biztosítása érdekében, hogy a fizetendő adó helyes összegét számítsák ki, ajánlott, hogy a magánszemélyek és szervezetek kérjenek tanácsot szakképzett adószakértőtől, vagy használjanak adóelőkészítő szoftvert adókötelezettségük pontos kiszámításához. A helyes adóösszeg befizetésének elmulasztása bírságokat, kamatterheket és egyéb jogi következményeket vonhat maga után.
A halasztott adóköveteléseket és -kötelezettségeket akkor jelenítik meg, amikor átmeneti eltérés van egy eszköz vagy kötelezettség adóalapja és a pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értéke között. Az átmeneti különbségek akkor keletkeznek, amikor az adótörvények és a számviteli szabályok ugyanazt az ügyletet vagy eseményt különböző időszakokban mutatják ki.
A halasztott adókövetelések akkor keletkeznek, ha vannak levonható átmeneti különbségek, mint például adóveszteségek, fel nem használt adójóváírások vagy gyorsított értékcsökkenés. Ezek az eszközök csökkentik a jövőbeni adóköteles jövedelmet, és ezért csökkentik a jövőbeni adófizetéseket. Halasztott adókötelezettségek akkor keletkeznek, amikor adóköteles átmeneti különbözetek vannak, mint például olyan adóköteles jövedelem, amelyet adózási célokra korábban számolnak el, mint számviteli célokra. Ezek a kötelezettségek növelik a jövőbeni adófizetéseket.
Annak meghatározásához, hogy egy tétel halasztott adókövetelésnek vagy kötelezettségnek minősül-e, össze kell hasonlítani a tétel adóalapját és könyv szerinti értékét. Ha az adóalap nagyobb, mint a könyv szerinti érték, akkor halasztott adókötelezettségről van szó. Ha a könyv szerinti érték nagyobb, mint az adóalap, akkor halasztott adókövetelésről van szó.
Fontos megjegyezni, hogy a halasztott adókövetelések és -kötelezettségek a mérlegben szerepelnek, és az adótörvények vagy adókulcsok változása esetén módosíthatók. Emellett a halasztott adókövetelések megtérülését értékelni kell, és értékvesztést kell képezni, ha valószínűbb, hogy az eszköz nem realizálható.