Sok vállalkozás társulások, korlátolt felelősségű társaságok (LLC-k) vagy S-vállalatok formájában működik. Ezek a szervezetek a bevételt és a veszteséget továbbadják a tulajdonosaiknak, akik aztán a bevételből vagy veszteségből való részesedésüket egyéni adóbevallásukban jelentik. Ezt a folyamatot áthárított adózásnak nevezik.
Az áthárított szervezetek tulajdonosai minden évben megkapják a K-1 listát, amely a szervezet jövedelméből, levonásaiból és jóváírásaiból rájuk eső részt jelenti. A K-1-es listán a gazdálkodó egységnek az év során esetlegesen felmerült veszteségeit is jelentik. Ezek a veszteségek lehetnek passzívak vagy aktívak.
A passzív veszteségek olyan veszteségek, amelyek olyan bérbeadási tevékenységek vagy befektetések során keletkeznek, amelyekben a tulajdonos nem vesz részt érdemben. Ezek a veszteségek csak más forrásból származó passzív jövedelem ellensúlyozására használhatók fel, és a többletveszteségeket át kell vinni a következő évekre.
Ezzel szemben az aktív veszteségek olyan kereskedelmi vagy üzleti tevékenységekből származó veszteségek, amelyekben a tulajdonos lényegesen részt vesz. Ezek a veszteségek bármilyen típusú jövedelem ellentételezésére felhasználhatók, és a többletveszteségek visszavihetők vagy átvihetők más adóévekre.
A K-1-es listán szereplő nem passzív veszteség azt jelenti, hogy a veszteség olyan kereskedelmi vagy üzleti tevékenységben keletkezett, amelyben a tulajdonos lényegesen részt vett. Az ilyen típusú veszteség bármilyen típusú jövedelem, beleértve a passzív jövedelmet is, beszámítható. A nem passzív veszteségek azonban korlátozhatják a tulajdonos azon képességét, hogy a következő években veszteséget számoljon el.
Az IRS passzívnak tekinti azokat a tevékenységeket, amelyekben a tulajdonos nem vesz részt érdemben. Az érdemi részvételt úgy határozzák meg, mint a tevékenység működtetésében való rendszeres, folyamatos és jelentős részvételt. Az IRS többféle tesztet alkalmaz a lényeges részvétel meghatározására, beleértve a tevékenységben ledolgozott órákat és a tulajdonosnak a tevékenységben való általános részvételét.
Ha egy tulajdonos nem passzív veszteséget mutat ki a K-1-es listáján, akkor a kockázatvállalási szabályok vagy a passzív tevékenység veszteségére (PAL) vonatkozó szabályok hatálya alá tartozhat. Az at-risk szabályok a tulajdonos veszteséglevonási lehetőségét a tevékenységbe való befektetésének összegére korlátozzák. A PAL-szabályok a tulajdonos passzív veszteségek levonási lehetőségét a passzív jövedelem összegére korlátozzák.
Összefoglalva, a K-1-es listán szereplő aktív és passzív veszteségek közötti különbség megértése fontos azon vállalkozó tulajdonosok számára, akik megkapják ezeket a dokumentumokat. A nem passzív veszteségek bármilyen típusú jövedelem ellentételezésére felhasználhatók, de a jövőbeli veszteségekre vonatkozó korlátozásokat is kiválthatnak. A vállalkozások tulajdonosainak együtt kell működniük egy adószakértővel, hogy biztosítsák, hogy megfelelően jelentik jövedelmüket és veszteségeiket adóbevallásukban.
A nem passzív veszteségek bizonyos körülmények között levonhatók. A nem passzív veszteségek olyan veszteségeket jelentenek, amelyek olyan üzleti vagy kereskedelmi tevékenység során keletkeztek, amelyben az adóalany lényegesen részt vesz.
Például, ha az adófizetőnek van egy bérbe adott ingatlana, és azt aktívan kezeli, az ebből a bérbe adott ingatlanból származó veszteségek nem passzív veszteségnek minősülnek. Ezek a veszteségek bizonyos korlátozások mellett levonhatók más jövedelemforrásokkal, például bérekkel vagy befektetési jövedelemmel szemben.
Ha azonban az adófizető nem vesz részt lényegesen az üzleti vagy kereskedelmi tevékenységben, a veszteségek passzív veszteségnek minősülnek, és csak passzív jövedelemmel szemben vonhatók le, mint például a bérbeadásból származó jövedelem vagy a bérlemény értékesítéséből származó nyereség.
Fontos megjegyezni, hogy a nem passzív veszteségek levonhatóságára vonatkozó szabályok összetettek lehetnek, és a konkrét helyzettől függően változnak. Az adófizetőknek szakképzett adószakértővel kell konzultálniuk a felmerült veszteségek levonhatóságának megállapítása érdekében.
A K-1 jövedelem lehet passzív vagy nem passzív, a kapott jövedelem típusától és a kedvezményezettnek a jövedelmet generáló üzleti tevékenységben való részvételétől függően.
Passzív jövedelem a bérbe adott ingatlanokból, betéti társaságokból vagy más olyan üzleti tevékenységekből származó jövedelem, amelyeknél a kedvezményezett nem vesz részt közvetlenül a vállalkozás napi működésében. Az ilyen típusú jövedelem jellemzően passzívnak minősül, mivel a kedvezményezett nem vesz részt aktívan a jövedelem megszerzéséhez szükséges üzleti tevékenységben.
A nem passzív jövedelem viszont olyan vállalkozásból származó jövedelem, amelyben a kedvezményezett aktívan részt vesz a vállalkozás működtetésében és irányításában. Az ilyen típusú jövedelem jellemzően nem passzívnak minősül, mivel a kedvezményezett aktívan részt vesz az üzleti tevékenységben a jövedelem megszerzése érdekében.
Ami a K-1 jövedelmet illeti, az lehet passzív vagy nem passzív, attól függően, hogy milyen típusú jövedelmet termel a vállalkozás. Például, ha a vállalkozás ingatlanokból származó bérbeadásból származó jövedelmet termel, a K-1 jövedelem a kedvezményezett számára passzívnak minősül. Ha azonban a vállalkozás áruk vagy szolgáltatások értékesítéséből származó jövedelmet termel, a K-1 jövedelem a kedvezményezett számára nem passzívnak minősül, ha aktívan részt vesz a vállalkozás működtetésében és irányításában.
A K-1-es nyomtatványt a partnereknek a partnerségből származó bevételből, levonásokból és hitelekből való részesedésének bejelentésére használják. Az, hogy a K-1-es listán jelentett jövedelem passzív vagy nem passzív, a partnerség tevékenységének jellegétől függ.
A passzív jövedelem olyan tevékenységből származó jövedelem, amelyben a partner nem vesz részt érdemben, mint például a bérleti díj, a kamatjövedelem és az osztalék. A nem passzív jövedelem olyan tevékenységből származó jövedelem, amelyben a partner lényegesen részt vesz, például olyan vállalkozásból származó jövedelem, amelyben a partner aktívan részt vesz.
Így az, hogy a K-1-es listán bejelentett jövedelem passzív vagy nem passzív jövedelem-e, a társulás tevékenységeinek jellegétől és a partner e tevékenységekben való lényeges részvételének mértékétől függ. A partnerségnek meg kell adnia a partner számára a szükséges információkat annak meghatározásához, hogy a jövedelem passzív vagy nem passzív, és a partner ennek megfelelően jelenti a jövedelmet az egyéni adóbevallásában.