Az ellenőrzési terv egy olyan részletes dokumentum, amely felvázolja az ellenőrzés hatókörét, céljait és módszertanát. A könyvvizsgálók számára útitervként szolgál, amelyet követniük kell a céljaik hatékony és eredményes elérése érdekében. A szilárd auditterv elkészítése kulcsfontosságú, mert ez határozza meg az auditálási folyamat sikerét. Ebben a cikkben azt tárgyaljuk, hogyan kell átfogó audittervet kidolgozni.
1. Határozza meg a hatókörét:
Az ellenőrzési terv kidolgozásának első lépése az ellenőrzés hatókörének meghatározása. Ez magában foglalja annak meghatározását, hogy a szervezet mely területeit fogják auditálni, és milyen kockázatokat vagy kérdéseket fognak vizsgálni. A hatókörnek világosnak és tömörnek kell lennie, és azt az ellenőrzési folyamatban részt vevő valamennyi érdekelt félnek jóvá kell hagynia.
2. Határozza meg a célokat:
A hatókör meghatározása után a következő lépés az audit céljainak meghatározása. A célkitűzéseknek specifikusnak, mérhetőnek, elérhetőnek, relevánsnak és határidőhöz kötöttnek (SMART) kell lenniük. A célkitűzéseknek összhangban kell lenniük az ellenőrzés hatókörével, és az azonosított kockázatok vagy problémák kezelésére kell összpontosítaniuk.
3. Határozza meg a módszertant:
A célok meghatározása után a következő lépés a módszertan meghatározása. Ez magában foglalja azoknak az eljárásoknak és technikáknak a meghatározását, amelyeket a bizonyítékok összegyűjtésére és a belső kontrollok hatékonyságának értékelésére használnak. A módszertant úgy kell megtervezni, hogy az megfeleljen a célkitűzéseknek, és összhangban legyen a könyvvizsgálói szakma standardjaival és iránymutatásaival.
4. Határozza meg az ütemtervet:
Az ellenőrzési terv kidolgozásának utolsó lépése az ütemterv megállapítása. Ez magában foglalja a határidők meghatározását az ellenőrzési folyamat egyes fázisaihoz, beleértve a tervezést, a terepmunkát és a jelentéstételt. Az ütemtervnek reálisnak kell lennie, és figyelembe kell vennie minden olyan lehetséges késedelmet vagy problémát, amely az ellenőrzési folyamat során felmerülhet.
Összefoglalva, az átfogó auditterv elkészítése az auditálási folyamat kritikus eleme. Segít az auditoroknak abban, hogy erőfeszítéseiket a szervezet azon területeire összpontosíthassák, amelyek a leginkább veszélyeztetettek, és biztosítja, hogy az audit a meghatározott időkereten belül befejeződjön. A fenti lépések követésével a szervezetek hatékony ellenőrzési tervet dolgozhatnak ki, amely segíthet céljaik elérésében és belső kontrolljaik javításában.
Az audittervet úgy alakítják ki, hogy biztosítsák az audit szisztematikus és alapos lefolytatását. A következőkben ismertetjük az ellenőrzési terv kialakításának lépéseit:
1. Értse meg az üzleti tevékenységet és annak kockázatait: A könyvvizsgálónak alaposan meg kell ismernie az üzleti tevékenységet és annak működését. Ez magában foglalja annak az iparágnak a megértését, amelyben a vállalkozás működik, az üzleti modelljét, a pénzügyi beszámolási rendszereit és a vállalkozással kapcsolatos kockázatokat.
2. Határozza meg a könyvvizsgálati célokat: Az üzleti tevékenység és a kockázatok megértése alapján a könyvvizsgálónak meg kell határoznia a könyvvizsgálati célokat. Ezeknek a céloknak konkrétnak és mérhetőnek kell lenniük, és az üzleti tevékenység legfontosabb és legkockázatosabb területeire kell összpontosítaniuk.
3. Határozza meg az audit hatókörét: A könyvvizsgálónak meg kell határoznia az audit hatókörét, amely magában foglalja az üzleti tevékenység auditálandó területeit és azt az időkeretet, amelyben az auditot el kell végezni.
4. Az auditterv kidolgozása: Az auditcélkitűzések és a hatókör meghatározása után a könyvvizsgálónak ki kell dolgoznia az audittervet. Ennek a tervnek tartalmaznia kell az auditcélok eléréséhez használt auditeljárásokat, az auditban részt vevő auditcsoportot és az audit befejezésének ütemezését.
5. Szerezze be a vezetés jóváhagyását: Az audittervet az audit megkezdése előtt a vezetőségnek felül kell vizsgálnia és jóvá kell hagynia.
6. Az auditterv végrehajtása: Az auditterv jóváhagyása után az auditcsoport megkezdheti az auditterv végrehajtását. Ez magában foglalja az auditeljárások végrehajtását, a megállapítások dokumentálását és az eredmények közlését a vezetéssel.
7. Az audit eredményeinek értékelése: Az audit befejezése után az auditornak ki kell értékelnie az audit eredményeit, és meg kell határoznia, hogy az audit célkitűzései megvalósultak-e. Ha vannak problémák vagy aggályos területek, az auditornak ezeket közölnie kell a vezetéssel, és javítási javaslatokat kell tennie.
A könyvvizsgálati terv egy olyan dokumentum, amely felvázolja azokat a javasolt könyvvizsgálati eljárásokat, amelyeket a könyvvizsgálónak követnie kell annak érdekében, hogy elegendő bizonyítékot szerezzen a vállalat pénzügyi kimutatásairól alkotott véleményének alátámasztásához. A könyvvizsgálati tervnek a következő négy minimális lépést kell tartalmaznia:
1. Az ügyfél üzleti tevékenységének és kockázatértékelésének megértése: Ez a lépés magában foglalja az ügyfél üzleti tevékenységének, belső kontrolljainak és pénzügyi beszámolási rendszereinek alapos megértését. A könyvvizsgálónak fel kell mérnie az ügyfél üzleti tevékenységével kapcsolatos kockázatokat is, beleértve a csalás, a hibák és a pénzügyi kimutatásokban szereplő hibás állítások kockázatát.
2. A könyvvizsgálati megközelítés megtervezése: A kockázatértékelés alapján a könyvvizsgáló megtervezi a könyvvizsgálati megközelítést, amely magában foglalja a könyvvizsgálat hatókörének meghatározását, az elvégzendő könyvvizsgálati eljárások kiválasztását, valamint a könyvvizsgálati eljárások időzítésének és mértékének meghatározását.
3. Könyvvizsgálati eljárások végrehajtása: A könyvvizsgáló ezután elvégzi a könyvvizsgálati eljárásokat, amelyek magukban foglalhatják a belső kontrollok tesztelését, a pénzügyi tranzakciók elemzését és a harmadik felekkel való egyenlegek megerősítését. A könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szereznie a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó véleményének alátámasztására.
4. A könyvvizsgálati megállapítások jelentése: Végül a könyvvizsgáló jelentést tesz megállapításairól az ügyfélnek, amely magában foglalja a belső kontrollok lényeges hiányosságait, a jelentős számviteli politikákat vagy becsléseket, valamint a pénzügyi kimutatások bármely kiigazítását. A könyvvizsgáló véleményt ad ki a pénzügyi kimutatásokról, amely lehet fenntartás nélküli, minősített vagy kedvezőtlen, a könyvvizsgálat során feltárt problémák jellegétől és mértékétől függően.