Az interjúkészítés a kutatás alapvető szempontja, legyen szó tudományos, piaci vagy társadalmi célú kutatásról. A jól megtervezett interjúkérdőív döntő szerepet játszik az adatgyűjtési folyamat sikerében. Segíti a kutatót abban, hogy pontos és releváns információkat gyűjtsön a résztvevőktől, értékes betekintést és nézőpontokat nyújtva a vizsgált témáról. Egy jó interjúkérdőív elkészítése azonban nem könnyű feladat. Gondos tervezést, a részletekre való odafigyelést, valamint a kutatási célok és a célközönség mély megértését igényli. Ebben a cikkben néhány hasznos tippet és iránymutatást fogunk megvizsgálni a jó interjúkérdőív megírására vonatkozóan.
Határozza meg a kutatási célokat: A hatékony interjúkérdőív elkészítésének első lépése a kutatási célok egyértelmű meghatározása. Mit szeretne elérni az interjúval? Melyek azok a legfontosabb kutatási kérdések, amelyekre választ szeretne kapni? Ha tisztában van a kutatási céljaival, az segít a kérdések logikus és koherens felépítésében. Segít abban is, hogy elkerülje a lényegtelen vagy felesleges kérdések feltevését, amelyek összezavarhatják vagy untathatják a résztvevőket.
Válassza ki a megfelelő kérdéstípusokat: A következő lépés a megfelelő kérdéstípusok kiválasztása a kérdőívhez. Többféle kérdéstípus létezik, köztük zárt végű, nyitott végű, dichotómikus és feleletválasztós kérdések. Mindegyik típusnak megvannak az előnyei és hátrányai, a kutatási céloktól és a célközönségtől függően. A zárt végű kérdések hasznosak a mennyiségi adatok gyűjtésére, és könnyen elemezhetőek, de korlátozhatják a résztvevők válaszait. A nyílt végű kérdések viszont részletesebb és változatosabb válaszokat tesznek lehetővé, de időigényesek és nehezen elemezhetőek. A dichotóm és a feleletválasztós kérdések középutat jelentenek a zárt és a nyitott kérdések között, lehetővé téve a válaszok bizonyos fokú rugalmasságát és egyszerűségét.
Kerülje a vezető vagy elfogult kérdéseket: Az interjúkérdőívek írásakor az egyik leggyakoribb hiba a vezető vagy elfogult kérdések feltevése. Ezek olyan kérdések, amelyek a résztvevőket egy adott válasz vagy vélemény felé terelik, ahelyett, hogy hagynák őket szabadon kifejezni saját véleményüket. A vezető kérdések lehetnek finomak, például érzelmekkel teli szavakkal vagy bizonyos feltételezések feltételezésével, de lehetnek közvetlenebbek is, például ha egy kérdést úgy tesznek fel, hogy az egy bizonyos választ sugall. A vezető vagy elfogult kérdések elkerülése érdekében fontos, hogy semleges és objektív nyelvezetet használjunk, kerüljük a feltételezéseket, és világos és tömör utasításokat adjunk.
Kísérleti tesztelje a kérdőívet: Végül, mielőtt a kérdőívet beadnánk a résztvevőknek, elengedhetetlen a kérdőív kísérleti tesztelése a célközönség egy kis mintáján. Ez segít azonosítani a kérdőívvel kapcsolatos esetleges problémákat vagy kérdéseket, például a zavaros vagy félreérthető kérdéseket, a nem megfelelő kérdéstípusokat vagy a technikai hibákat. A kísérleti tesztelés azt is lehetővé teszi, hogy a résztvevők visszajelzései alapján finomítsa és javítsa a kérdőívet, biztosítva, hogy az egyértelmű, releváns és hatékony legyen.
Összefoglalva, egy jó interjúkérdőív elkészítéséhez gondos tervezésre, a részletekre való odafigyelésre, valamint a kutatási célok és a célközönség mély megértésére van szükség. Ha követi ezeket a tippeket és iránymutatásokat, olyan kérdőívet tervezhet, amely világos, releváns és hatékony, és amely értékes betekintést és perspektívákat nyújt a vizsgált témáról.
Íme 10 jó interjúkérdés, amelyek segíthetnek egy üzleti pozícióra pályázó jelölt értékelésében:
1. Mi inspirálta Önt arra, hogy jelentkezzen erre a pozícióra?
2. Milyen tapasztalattal rendelkezik ebben az iparágban?
3. Végig tudna vinni egy korábban elvégzett projektet és az abban betöltött szerepét?
4. Hogyan kezeli a munkahelyi konfliktusokat vagy nehéz helyzeteket?
5. Hogyan tartja magát naprakészen az iparági trendekkel és fejlesztésekkel kapcsolatban?
6. Le tudna írni egy olyan esetet, amikor kihívást jelentő határidőt vagy váratlan akadályt kellett kezelnie?
7. Hogyan állít fel fontossági sorrendet és hogyan kezeli a munkaterhelését?
8. Tudna példát mondani olyan esetre, amikor kezdeményező szerepet kellett vállalnia és vezetnie egy csapatot vagy projektet?
9. Hogyan kezeli az építő jellegű kritikát és visszajelzést?
10. Tudna mesélni olyan esetről, amikor új vagy ismeretlen helyzethez kellett alkalmazkodnia?
Ezek a kérdések segíthetnek felmérni a jelölt tapasztalatát, problémamegoldó képességét, munkamorálját, kommunikációs készségét és vezetői potenciálját. Fontos, hogy a kérdéseket a konkrét munkaköri követelményekhez és a vállalati kultúrához igazítsa, hogy a szervezet számára legmegfelelőbb jelöltet találja meg.
A 80/20 szabály az interjúkészítésben egy irányelv, amely szerint az interjúztatónak az idő legfeljebb 20%-ában, míg a jelöltnek az idő 80%-ában kellene beszélnie az interjú során. Ezt a szabályt „Pareto-elvként” is ismerik, és gyakran alkalmazzák az üzleti életben és a menedzsmentben.
A 80/20-as szabály lényege, hogy az interjúztatónak hagynia kell, hogy a jelölt szabadon beszéljen, és a lehető legtöbb információt nyújtsa magáról. Ez lehetővé teszi az interjúztató számára, hogy a lehető legtöbb információt gyűjtse össze a jelöltről, és megalapozott döntést hozzon arról, hogy alkalmas-e a munkára.
A 80/20-as szabály betartásával az interjúztató elkerülheti, hogy domináljon a beszélgetésben, és kihagyja azokat a fontos információkat, amelyeket a jelölt esetleg elmondott volna, ha lehetőséget kap a megszólalásra. Ez a megközelítés abban is segít, hogy a jelölt számára kényelmesebb és nyugodtabb légkört teremtsen, ami nyitottabb és őszintébb kommunikációhoz vezethet.
Összességében a 80/20 szabály az interjúkészítésben hasznos iránymutatás az interjúztatók számára, mivel segít biztosítani, hogy az interjú folyamata tisztességes, alapos és hatékony legyen az állás betöltésére legalkalmasabb jelölt kiválasztásában.