Az adatbázis tervezésekor kétféle követelményt kell figyelembe venni: a logikai és a fizikai követelményeket. A logikai adatbázis-követelmények az adatbázis kialakítására és szervezésére vonatkoznak az adatok és a köztük lévő kapcsolatok tekintetében. A fizikai adatbázis-követelmények ezzel szemben a logikai terv megvalósításához szükséges technikai specifikációkra és konfigurációkra vonatkoznak.
A logikai adatbázis-követelmények minden adatbázis-tervezés alapját képezik. Ezek határozzák meg az adatbázis szerkezetét, beleértve a táblákat, oszlopokat és a közöttük lévő kapcsolatokat. A logikai követelményeket jellemzően adatmodellek, például ER-diagramok segítségével határozzák meg, amelyek lehetővé teszik a tervezők számára, hogy az adatokat az üzlet vagy a szervezet számára értelmes módon vizualizálják és rendszerezzék.
A logikai követelmények kidolgozásához a tervezőknek szorosan együtt kell működniük az érdekelt felekkel, hogy megértsék a tárolni kívánt adatokat, és hogy azok hogyan kapcsolódnak más adatokhoz. Ez magában foglalja az üzleti folyamatok elemzését és az érintett kulcsfontosságú entitások és attribútumok azonosítását. Az entitások és attribútumok azonosítása után a tervezők létrehozhatnak egy adatmodellt, amely a köztük lévő kapcsolatokat ábrázolja.
A logikai követelmények meghatározása után a következő lépés azok fizikai adatbázisban történő megvalósítása. Ehhez figyelembe kell venni a logikai tervezés támogatásához szükséges technikai specifikációkat és konfigurációkat. A fizikai adatbázis követelményei közé tartozhatnak olyan dolgok, mint a tárolókapacitás, a feldolgozási teljesítmény és a hálózati sávszélesség.
A tervezőknek azt is figyelembe kell venniük, hogy milyen típusú adatbázis-kezelő rendszert (DBMS) fognak használni a fizikai adatbázis megvalósításához. A különböző DBMS-ek eltérő követelményekkel és képességekkel rendelkeznek, ezért fontos, hogy olyat válasszunk, amely képes támogatni a logikai tervezést és megfelel az alkalmazás teljesítménykövetelményeinek.
Az adatbázis tervezése mind a logikai, mind a fizikai követelmények gondos mérlegelését igényli. A logikai követelmények határozzák meg az adatbázis szerkezetét az adatok és a köztük lévő kapcsolatok tekintetében, míg a fizikai követelmények a logikai terv megvalósításához szükséges technikai specifikációkat és konfigurációkat. Ha a tervezők időt szánnak mindkét típusú követelmény gondos meghatározására, akkor olyan adatbázist hozhatnak létre, amely megfelel az üzlet vagy a szervezet igényeinek, és megbízható és hatékony hozzáférést biztosít a kritikus adatokhoz.
Az adatbázisok világában gyakran halljuk a fizikai és a logikai adatbázis kifejezéseket. Mindkettő fontos fogalom, amelyek segítenek megérteni az adatok tárolásának és szervezésének módját.
A fizikai adatbázis a tényleges adattároló eszközre vagy adathordozóra utal, például merevlemezre, szilárdtest-meghajtóra vagy szalagra. Ez az adatbázis-rendszer kézzelfogható aspektusa, amely az adatokat tárolja. A fizikai adatbázisokat általában egy adatbázis-kezelő rendszer (DBMS) kezeli, amely az adatok tárolóeszközre történő be- és kiolvasásáért felelős.
Másrészt a logikai adatbázis arra utal, ahogyan az adatok szerveződnek, és ahogyan a felhasználók és az alkalmazások hozzáférnek hozzájuk. Ez az adatok fogalmi reprezentációja, amely meghatározza a különböző entitások és attribútumok közötti kapcsolatokat. A logikai adatbázisokat általában adatmodellező eszközzel tervezik, amely lehetővé teszi a fejlesztő számára az üzleti követelményeket és az adatkapcsolatokat tükröző séma létrehozását.
Lényegében a fizikai adatbázis az adatokat tároló tényleges tárolóeszköz, míg a logikai adatbázis az adatok absztrakt reprezentációja, amely meghatározza az adatok szerkezetét és kapcsolatait. Mindkét szempont fontos egy robusztus és skálázható adatbázis-rendszer kiépítésében. Egy jól megtervezett logikai adatbázis segíthet az adatok konzisztenciájának, pontosságának és hatékonyságának biztosításában, míg egy jól kezelt fizikai adatbázis segíthet az adatok rendelkezésre állásának, biztonságának és teljesítményének biztosításában.
A fizikai és a logikai adatbázisok az adatbázisok két különböző típusa, amelyek különböző célokat szolgálnak. A fizikai adatbázisok azok a tényleges fizikai tárolóeszközök, amelyeken az adatokat tárolják, míg a logikai adatbázisok az adatok fogalmi megjelenítése az adatbázisban.
A fizikai adatbázis összetevői közé tartoznak a fizikai tárolóeszközök, például merevlemezek, szilárdtest-meghajtók és más típusú adathordozók. További összetevők közé tartoznak a fizikai adatfájlok, amelyek az adatokat tároló tényleges fájlok, valamint az adatbázis-kezelő rendszer (DBMS), amely a fizikai adatbázis kezelésére használt szoftver.
A logikai adatbázis összetevői közé tartozik az adatmodell, amely az adatok ábrázolása az adatbázisban, és a séma, amely az adatbázis struktúrája. Az egyéb összetevők közé tartoznak az adatok eléréséhez és manipulálásához használt lekérdezések és tranzakciók, valamint az adatok jogosulatlan hozzáféréstől való védelmét szolgáló biztonsági intézkedések.
Összefoglalva, a fizikai adatbázis összetevői a fizikai tárolóeszközök, a fizikai adatfájlok és a DBMS, míg a logikai adatbázis összetevői az adatmodell, a séma, a lekérdezések, a tranzakciók és a biztonsági intézkedések.
A fizikai adatbázis-tervezés és a logikai adatbázis-tervezés egyaránt alapvető lépések egy adatbázis-kezelő rendszer fejlesztésében. A logikai tervezés magában foglalja az adatbázis fogalmi modelljének létrehozását, beleértve az adategységek közötti kapcsolatokat, az adatattribútumokat és a korlátozásokat. A fizikai tervezés az adatbázis lemezen való fizikai elrendezésének meghatározása, beleértve az adatstruktúrák, indexek és egyéb tárolási követelmények meghatározását.
Számos oka van annak, hogy mind a fizikai, mind a logikai adatbázis-tervezésre szükség van. Először is, a logikai adatbázis-tervezés biztosítja az adategységek és kapcsolataik világos megértését a tényleges adatbázis felépítése előtt. Ez segít az adatbázis-fejlesztőknek az adatattribútumok és korlátozások azonosításában, amelyek az adatok integritásának és konzisztenciájának fenntartásához elengedhetetlenek. A logikai adatbázis-tervezés segít meghatározni az adatsémát, amelyet a fizikai adatbázis létrehozásához használnak.
Másodszor, a fizikai adatbázis-tervezésre az adatbázis teljesítményének optimalizálásához van szükség. Ez magában foglalja a leghatékonyabb tárolási struktúrák, indexelési technikák és partícionálási stratégiák kiválasztását. A fizikai adatbázis-tervezés segíthet annak biztosításában is, hogy az adatok visszakeresése gyors és pontos legyen, és hogy az adatfrissítések gyorsan feldolgozhatók legyenek.
Végül mind a fizikai, mind a logikai adatbázis-tervezés elengedhetetlen az adatbázis hosszú távú használhatóságának és skálázhatóságának fenntartásához. A logikai adatbázis-tervezés segít biztosítani, hogy az adatbázis könnyen hozzáigazítható legyen a változó üzleti igényekhez, míg a fizikai adatbázis-tervezés biztosítja, hogy az adatbázis lassulás nélkül képes legyen kezelni a nagy mennyiségű adatot és felhasználói kéréseket.
Összefoglalva, mind a fizikai, mind a logikai adatbázis-tervezésre szükség van egy megbízható és hatékony adatbázis-kezelő rendszer létrehozásához, amely képes megfelelni a szervezet igényeinek. A logikai adatbázis-tervezés segít az adatséma meghatározásában, míg a fizikai adatbázis-tervezés optimalizálja az adatbázis teljesítményét és skálázhatóságát.