Ahogy a világ fejlődik, a vállalkozásoknak lépést kell tartaniuk a korral, hogy relevánsak maradjanak. Ennek egyik módja a dolgozói bérek folyamatos kiigazítása. Amikor azonban ezeknek az emeléseknek a kiszámítására kerül sor, a vállalkozások gyakran válaszút elé kerülnek az átalányemelések és a százalékos emelések között. Ebben a cikkben megvizsgáljuk az egyes módszerek előnyeit és hátrányait, hogy a vállalkozások megalapozott döntést hozhassanak.
Az átalány emelés egy fix összegre vonatkozik, amellyel a munkavállaló bére emelkedik. Például, ha egy alkalmazott évi 50 000 dollárt keres, és 2000 dolláros átalányemelést kap, akkor az új fizetése 52 000 dollár lesz. Ennek a módszernek az egyik előnye, hogy könnyen kiszámítható és közölhető a munkavállalókkal. Emellett egyszerűbb költségvetési folyamatot tesz lehetővé a vállalkozások számára, mivel pontosan tudják, hogy mennyit kell költeniük a béremelésre. Az átalánybéremelés egyik hátránya azonban az, hogy nem veszi figyelembe az alkalmazottak teljesítményének különbségeit vagy a piaci inflációt, ami elégedetlenséghez vezethet a jól teljesítő alkalmazottak körében.
A százalékos emelések viszont a munkavállaló bérének a jelenlegi fizetés százalékában kifejezett emelésére utalnak. Például, ha egy alkalmazott évi 50 000 dollárt keres, és 5%-os emelést kap, akkor az új fizetése 52 500 dollár lesz. Ennek a módszernek az egyik előnye, hogy figyelembe veszi a munkavállaló jelenlegi fizetését, ami méltányosabb béremelésekhez vezethet. Emellett lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy a piaci infláció és az egyes alkalmazottak teljesítménye alapján kiigazítsák a béremelést. A százalékos emelés egyik hátránya azonban az, hogy nehezebb lehet kiszámítani és kommunikálni a munkavállalók felé, különösen akkor, ha a vállalaton belüli különböző szerepkörök vagy szintek esetében eltérő százalékok vannak érvényben.
Tehát melyik módszert válasszák a vállalkozások? A döntés végső soron a vállalkozás egyedi igényeitől és céljaitól függ. Az átalányösszegű emelések alkalmasabbak lehetnek a kisebb, korlátozott költségvetéssel rendelkező vállalkozások számára, míg a százalékos emelések megfelelőbbek lehetnek a nagyobb, változatosabb munkaerővel rendelkező vállalkozások számára. Emellett a vállalkozások megfontolhatják a két módszer kombinálását is, hogy olyan hibrid megközelítést hozzanak létre, amely figyelembe veszi a fix költségeket és a teljesítményalapú kiigazításokat is.
Összefoglalva, a munkavállalói bérek kiszámítása nem egy mindenre egyformán alkalmazható megközelítés. Mind az átalányemelésnek, mind a százalékos emelésnek megvannak az előnyei és hátrányai, és a vállalkozásoknak mérlegelniük kell ezeket a tényezőket, mielőtt döntést hoznak. A költségvetés, a munkaerő és a teljesítménymutatók figyelembevételével a vállalkozások olyan béremelési stratégiát hozhatnak létre, amely méltányos, átlátható és összhangban van az általános céljaikkal.
A százalékos bér- és béremelés kiszámításához a következő lépéseket kell követnie:
1. Határozza meg a jelenlegi fizetés vagy bér összegét.
2. Határozza meg az új fizetés vagy bér összegét.
3. Vonja ki a jelenlegi fizetés vagy bér összegét az új fizetés vagy bér összegéből.
4. Ossza el az eredményt a jelenlegi bér vagy bérösszeggel.
5. Szorozza meg a választ 100-zal, hogy megkapja a százalékos növekedést.
Például, ha egy munkavállaló jelenleg évi 50 000 dollárt keres, és 5%-os emelést kap, a számítás a következőképpen alakul:
1. Jelenlegi fizetés = 50 000 $
2. A jelenlegi fizetés = 50 000 $. Új fizetés = 52.500 $ (5%-os növekedés)
3. 52.500 $ – 50.000 $ = 2.500 $
4. 2.500 $ / 50.000 $ = 0,05 (vagy 5%)
5. 0,05 x 100 = 5%
Ezért ennek a munkavállalónak a százalékos fizetésemelése 5%.
A méltányos százalékos fizetésemelés meghatározása számos tényezőtől függhet, például az iparági szabványoktól, a megélhetési költségektől, a munkavállaló teljesítményétől és a vállalat költségvetésétől. Általánosságban elmondható, hogy a méltányos százalékos fizetésemelés 2% és 5% között mozoghat, de végső soron a vállalat és a munkavállaló egyedi körülményeitől függ.
A fizetésemelésről való döntéskor fontos, hogy a munkáltatók figyelembe vegyék a munkavállaló teljesítményét és a vállalathoz való hozzájárulását. Egy olyan munkavállaló, aki folyamatosan teljesíti vagy meghaladja az elvárásokat, nagyobb százalékos emelést indokolhat, mint egy olyan munkavállaló, aki nehezen teljesíti az elvárásokat.
Emellett a munkáltatóknak figyelembe kell venniük a megélhetési költségeket is azon a területen, ahol a munkavállaló dolgozik. Ha a megélhetési költségek jelentősen emelkedtek, helyénvaló lehet magasabb százalékos emelést ajánlani, hogy a munkavállaló fizetése lépést tartson a növekvő költségekkel.
Végezetül a munkáltatóknak figyelembe kell venniük a fizetésemelésre szánt teljes költségvetésüket is. Egy korlátozott költségvetéssel rendelkező vállalat nem biztos, hogy minden munkavállalónak magas százalékos emelést tud felajánlani, de más ösztönzőket, például bónuszokat vagy többlet szabadidőt felajánlhat.
Összefoglalva, a méltányos százalékos fizetésemelés meghatározásához számos tényezőt kell figyelembe venni, mint például az iparági szabványokat, a munkavállaló teljesítményét, a megélhetési költségeket és a vállalat költségvetését. A munkáltatóknak holisztikus megközelítést kell alkalmazniuk e döntések meghozatalakor, hogy biztosítsák, hogy méltányos díjazást nyújtanak alkalmazottaiknak.
A 4,5 százalékos emelés a munkavállaló jelenlegi fizetésének vagy órabérének 4,5 százalékos emelését jelenti. Az emelés pontos összegének kiszámításához az alkalmazott jelenlegi fizetését vagy órabérét meg kell szorozni 0,045-tel (ami tizedesjegyben 4,5 százalékot jelent). Például, ha egy alkalmazott jelenlegi fizetése évi 50 000 dollár, a 4,5 százalékos emelés évi 2250 dollár lenne (50 000 dollár x 0,045). Ha a munkavállaló jelenlegi órabére 15 $/óra, a 4,5 százalékos emelés 0,68 $/óra lenne (15 $ x 0,045). Fontos, hogy a vezetők és a munkáltatók egyértelműen közöljék az emelés pontos összegét a munkavállalókkal, hogy megértsék, hogyan változik a javadalmazásuk.