Amikor egy vállalkozás irányításáról van szó, fontos, hogy pontos nyilvántartást vezessünk minden pénzügyi tranzakcióról. A pénzügyi nyilvántartás egyik legfontosabb szempontja a bevételi számla, amely az értékesítésből és szolgáltatásokból származó valamennyi bejövő pénzeszközt nyomon követi. Egy folyamatos leltározási rendszerben a bevételi számla kezelése kulcsfontosságú a pontos pénzügyi nyilvántartások vezetéséhez. Ebben a cikkben az örökös leltározási rendszerben a bevételi számla lezárásához szükséges bejegyzéseket vizsgáljuk meg.
Az örökös leltározási rendszerben a bevételi számla lezárásának első lépése az elszámolási időszak alatt elért összes bevétel kiszámítása. Ezt úgy kell elvégezni, hogy összeadjuk az adott időszakban elért összes értékesítési és szolgáltatási bevételt. Miután ezt az összeget kiszámították, azt a főkönyvi bevételi számlán jóváírásként rögzítik.
Ezután el kell számolni az eladásokból vagy szolgáltatásokból származó visszatérítésekkel vagy árengedményekkel. Ezeket az összegeket a főkönyvi bevételi számla terhére kell könyvelni. Például, ha egy vevő visszatérítés ellenében visszaküld egy terméket, a visszatérítés összegét a bevételi számla terhére kell könyvelni.
A visszáru és az árengedmények elszámolása után ki kell számítani a megszerzett bevételhez kapcsolódó eladott áruk költségét (COGS). A COGS az eladott vagy nyújtott termékek vagy szolgáltatások költsége. Ezt az összeget a főkönyvben a COGS számla terhére kell könyvelni.
Végül az elszámolási időszak nettó jövedelmét úgy számítják ki, hogy a COGS-t kivonják a teljes bevételből. Ezt az összeget a főkönyvi bevételi összesítő számlán jóváírásként könyvelik. A bevételi gyűjtőszámla egy átmeneti gyűjtőszámla, amelyet a bevételi és kiadási számláknak az elszámolási időszak végén történő lezárására használnak.
Összefoglalva, az örökös leltározási rendszerben a bevételi számlák lezárásához szükséges bejegyzések megértése alapvető fontosságú a pontos pénzügyi nyilvántartások vezetéséhez. A teljes bevétel gondos kiszámításával, a visszáru és az árengedmények elszámolásával, a COGS kiszámításával és a nettó jövedelem rögzítésével a vállalkozások biztosíthatják, hogy pénzügyi nyilvántartásaik pontosak és naprakészek legyenek. Ez az információ létfontosságú a megalapozott üzleti döntések meghozatalához és a hosszú távú siker biztosításához.
A számvitelben az árbevételi számlák lezárásának folyamata az időszak végén az árbevételi számlák egyenlegének az eredménytartalék számlára történő átvezetését jelenti. Ez egy záró könyvelés létrehozásával történik, amely egy olyan naplóbejegyzés, amelyet a számviteli időszak végén végeznek, hogy az ideiglenes számlák, például a bevételek és a ráfordítások egyenlegét átvezetik az eredménytartalék számlára.
A bevételi számlák lezárására szolgáló bejegyzés a bevételi számlák megterhelését és az eredménytartalék számla jóváírását foglalja magában. A megterhelés és jóváírás konkrétan a használt számviteli rendszertől függ, de általában a bevételi számlák, például az árbevétel, a kamatbevétel és az egyéb bevételi számlák kerülnek megterhelésre, míg az eredménytartalék számla jóváírásra kerül. Ez az egyenlegátvezetés biztosítja, hogy a bevételi számlák a következő elszámolási időszak elején nulla egyenleggel induljanak, lehetővé téve a bevételek és kiadások pontos nyomon követését.
A bevételi egyenlegek eredménytartalékba történő átvezetésére szolgáló záró könyvelés fontos lépés a számviteli folyamatban, mivel segít biztosítani, hogy a pénzügyi kimutatások pontosan tükrözzék a vállalat pénzügyi helyzetét és teljesítményét. A bevételi számlák megfelelő lezárásával a vállalkozás pontos eredménykimutatásokat és mérlegeket készíthet, amelyek elengedhetetlenek a költségvetéssel, beruházásokkal és egyéb pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához.
Az örökös leltározási rendszerben a készletbeszerzésre vonatkozó naplóbejegyzés a vásárlás napján kerül rögzítésre. A naplóbejegyzés tartalmazza a készletszámla terhelését a vásárolt készlet bekerülési értékével, és a szállítónak járó összeg jóváírását a szállítói számlán.
Például, ha egy vállalat 5000 dollár értékű készletet vásárol hitelre, a naplóbejegyzés a következőképpen néz ki:
Leltárszámla terhére 5.000 $
Tartozások jóváírása 5.000 $
Ez a bejegyzés rögzíti a készlet növekedését és a szállítóval szembeni kötelezettséget. A készlet eladásakor az eladott áruk bekerülési értékét könyveljük, és a készletszámlát ennek megfelelően csökkentjük. Ez lehetővé teszi a készletszintek és az eladott áruk költségének valós idejű nyomon követését a pénzügyi kimutatásokban.
Fontos megjegyezni, hogy az örökös leltározási rendszerben továbbra is szükség van a fizikai leltárszámlálásra a leltárnyilvántartás pontosságának biztosítása érdekében. Az esetleges eltéréseket külön naplóbejegyzéssel kell korrigálni.
A számvitel világában a záró könyvelések olyan naplóbejegyzések összessége, amelyeket minden számviteli időszak végén végeznek el, hogy az ideiglenes számlák (bevételek, kiadások és osztalékok) egyenlegeit átvezessék az állandó számlákra (eszközök, kötelezettségek és saját tőke). A könyvelésben általánosan használt négy záró könyvelési tétel a következő:
1. Bevételi számlák lezárása: Az első záró könyvelés az összes bevételi számla lezárását jelenti azáltal, hogy azok egyenlegét átvezetjük a bevételi összesítő számlára. Ez a lépés az időszak nettó nyereségének vagy veszteségének kiszámításához történik.
2. Költségszámlák lezárása: A második záró könyvelés az összes költségszámla lezárását foglalja magában, azok egyenlegének a bevételi összesítő számlára történő átvezetésével. Ez a lépés az időszak nettó nyereségének vagy veszteségének kiszámításához szükséges.
3. Bevételi összesítő számla lezárása: A harmadik záró könyvelés a bevételi összesítő számla lezárását foglalja magában azáltal, hogy egyenlegét átvezeti az eredménytartalék számlára. Ez a lépés a nettó nyereség hozzáadására vagy a nettó veszteség levonására szolgál az előző időszak eredménytartalékából.
4. Osztalékszámla lezárása: A negyedik és egyben utolsó záró tétel az osztalékszámla lezárása azáltal, hogy egyenlegét átvezetjük az eredménytartalék számlára. Ezt a lépést azért végezzük, hogy az eredménytartalékot csökkentsük a részvényeseknek kifizetett osztalék összegével.
E négy záró könyvelés elvégzésével az ideiglenes számlák nullázódnak, és az állandó számlák egyenlegei tükrözik a vállalkozás pénzügyi helyzetét a számviteli időszak végén.