Az árképzési célok azok a célok, amelyeket a vállalkozások az árképzési stratégiájuk irányítására tűznek ki. Ezek a célok azért kulcsfontosságúak, mert meghatározzák, hogy a vállalat árképzési döntései milyen irányba mutatnak. Az árképzési célok meghatározásakor a vállalkozásoknak figyelembe kell venniük általános marketing- és üzleti stratégiájukat. Ebben a cikkben az árképzési célok négy típusát vizsgáljuk meg, amelyeket a vállalkozások árképzési stratégiáik irányítására használnak.
1. Profitmaximalizálás
A profitmaximalizálás a leggyakoribb árképzési cél. Ezt a célt úgy érik el, hogy a termék vagy szolgáltatás árát olyan szinten határozzák meg, hogy a keletkező bevétel meghaladja az előállítási költséget. Ez az árképzési cél ideális azon vállalkozások számára, amelyek rövid távon szeretnék maximalizálni a nyereségüket. Ez a célkitűzés azonban nem biztos, hogy megfelelő azon vállalkozások számára, amelyek a hosszú távú növekedést helyezik előtérbe a rövid távú nyereséggel szemben.
2. Az értékesítés maximalizálása
Az értékesítés maximalizálása olyan árképzési célkitűzés, amelynek célja a lehető legtöbb értékesítés generálása. Ezt a célt úgy érik el, hogy a termék vagy szolgáltatás árát olyan szinten határozzák meg, hogy az a fogyasztók nagy száma számára megfizethető legyen. Ez az árképzési célkitűzés ideális azon vállalkozások számára, amelyek a piaci részesedést a haszonkulccsal szemben előnyben részesítik. Ez a célkitűzés azonban nem biztos, hogy megfelelő azon vállalkozások számára, amelyek erősen versengő piacokon működnek.
3. A piac lefölözése
A piac lefölözése olyan árképzési célkitűzés, amely egy új termék vagy szolgáltatás magas árának megállapítását jelenti, amikor az először kerül a piacra. Ez az árképzési cél olyan vállalkozások számára ideális, amelyek olyan egyedi termékekkel vagy szolgáltatásokkal rendelkeznek, amelyeket a versenytársak nem tudnak könnyen lemásolni. A piac lefölözése lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy rövid távon magas nyereséget termeljenek, de idővel az árakat csökkenteni kell, mivel a versenytársak belépnek a piacra.
4. Penetrációs árképzés
A penetrációs árképzés egy olyan árképzési cél, amely egy új termék vagy szolgáltatás alacsony árának meghatározását jelenti, amikor az először jelenik meg a piacon. Ez az árképzési cél ideális azon vállalkozások számára, amelyek gyorsan szeretnének piaci részesedést szerezni. A penetrációs árazást gyakran alkalmazzák az erős verseny jellemezte piacokon, ahol a vállalkozásoknak meg kell különböztetniük magukat a versenytársaktól. A vállalkozásoknak azonban ügyelniük kell arra, hogy ne állapítsák meg túl alacsonyan az árakat, mivel ez hosszú távon negatívan befolyásolhatja a haszonkulcsot.
Összefoglalva, az árképzési célkitűzések a vállalkozás általános marketing- és üzleti stratégiájának kritikus elemei. Az árképzési célok különböző típusainak megértésével a vállalkozások kiválaszthatják a megfelelő stratégiát, amely összhangban van a céljaikkal és célkitűzéseikkel. Akár a rövid távú nyereséget, akár a hosszú távú növekedést helyezik előtérbe a vállalkozások, van olyan árképzési cél, amely segíthet irányítani az árképzési stratégiájukat.
Az árképzési stratégia 4 lépése a következő:
1. Határozza meg az árképzési célkitűzéseit: Az árképzési stratégia kidolgozásának első lépése, hogy meghatározza, mik az árképzési céljai. Ez lehet a nyereség maximalizálása, a piaci részesedés növelése vagy az ügyfelek számára értéket nyújtás.
2. Elemezze költségeit: Miután meghatározta az árképzési célkitűzéseit, fontos elemezni a költségeit. Ez magában foglalja mind az állandó költségeket (például bérleti díj, bérek és berendezések), mind a változó költségeket (például nyersanyagok és munkaerő). A költségeinek megértésével meghatározhatja azt a minimális árat, amelyen a termékét vagy szolgáltatását úgy tudja értékesíteni, hogy még nyereséget termeljen.
3. Vizsgálja meg a versenytársakat: Fontos, hogy megismerje a versenytársait és azok árképzési stratégiáit. Ez magában foglalja az árképzésük, a célpiacuk és az értékjavaslatuk kutatását. A versenytársak megértésével módosíthatja árstratégiáját, hogy megkülönböztesse magát és nagyobb értéket nyújtson a vásárlóknak.
4. Határozza meg az árképzési stratégiáját: Az árképzési célkitűzései, a költségelemzés és a konkurenciakutatás alapján most már meghatározhatja árképzési stratégiáját. Ez lehet költség plusz árstratégia, értékalapú árstratégia vagy versenyképes árstratégia. Fontos, hogy rendszeresen értékelje árképzési stratégiáját annak biztosítása érdekében, hogy az megfeleljen célkitűzéseinek és értéket nyújtson ügyfelei számára.
Az árképzés négy eleme a számvitelben és a könyvelésben a következő:
1. Költség: Ez arra a pénzösszegre utal, amelyet egy vállalkozásnak egy termék előállítása vagy egy szolgáltatás nyújtása során felmerül. A költség magában foglal minden olyan kiadást, mint például a nyersanyagok, a munkaerő, az általános költségek és egyéb költségek, amelyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak a termelési vagy szolgáltatásnyújtási folyamathoz.
2. Verseny: A versenytársak által a piacon kínált hasonló termékek vagy szolgáltatások árára utal. Egy vállalkozásnak figyelembe kell vennie a versenyt az árai meghatározásakor, mivel az befolyásolja a termékei vagy szolgáltatásai iránti keresletet.
3. Vevői kereslet: Ez arra utal, hogy a vevők mennyit hajlandók fizetni egy termékért vagy szolgáltatásért. A vállalkozásoknak áraik megállapításakor figyelembe kell venniük a termékeik vagy szolgáltatásaik iránti keresletet, mivel ez befolyásolja az értékesítés mennyiségét és a keletkező bevételt.
4. Nyereséghányad: Ez arra az összegre utal, amelyet a vállalkozás minden egyes eladásból profitálni kíván. A haszonkulcs a termék előállításának vagy szolgáltatás nyújtásának költsége és az eladási ár közötti különbség. A vállalkozásoknak úgy kell meghatározniuk áraikat, hogy biztosítsák, hogy olyan nyereséget érjenek el, amely elegendő a kiadásaik fedezésére és a befektetés ésszerű megtérülésére.