Az eredménykimutatások minden vállalkozás számára kulcsfontosságú pénzügyi dokumentumot jelentenek, mivel részletes információkat nyújtanak a vállalat bevételeiről, kiadásairól és nettó jövedelméről egy adott időszakban. Azonban nem minden vállalkozás termel ugyanolyan módon bevételt, ezért az eredménykimutatásoknak két fő típusa van: az áruforgalmi és a szolgáltatási kimutatások. Bár mindkettő arra szolgál, hogy bemutassa a vállalat pénzügyi teljesítményét, a kettő között számos alapvető különbség van.
Az áruforgalmi eredménykimutatásokat jellemzően a fizikai árukat értékesítő kiskereskedelmi vállalkozások használják. Ezek a kimutatások az eladott áruk költségére (COGS) összpontosítanak, amely a vállalkozás által értékesített termékek előállításának vagy beszerzésének teljes költsége. A bruttó nyereség kiszámításához a COGS-t levonják az értékesítésből származó teljes bevételből. A fennmaradó összeg a bruttó nyereség, amelyet a működési költségek fedezésére és a nettó nyereség előállítására használnak fel. Fontos megjegyezni, hogy az áruforgalmi eredménykimutatáshoz pontos készletértékelésre van szükség, mivel a készletszintek változásai jelentősen befolyásolhatják a COGS-t és a bruttó nyereséget.
Másrészt a szolgáltatási eredménykimutatásokat olyan vállalkozások használják, amelyek immateriális szolgáltatásokat nyújtanak, például tanácsadást, jogi vagy egészségügyi szolgáltatásokat. Ezekben a kimutatásokban nincs COGS szakasz, mivel nem értékesítenek fizikai termékeket. Ehelyett a szolgáltatási eredménykimutatások a nyújtott szolgáltatásokból származó bevételekre, valamint a kapcsolódó költségekre, például a fizetésekre, bérleti díjakra és közüzemi díjakra összpontosítanak. A teljes bevétel és a kiadások közötti különbség a vállalkozás által termelt nettó jövedelem. A szolgáltatási eredménykimutatások gyakran egyszerűbbek, mint az áruforgalmi eredménykimutatások, mivel kevesebb változót kell figyelembe venni.
Az áruforgalmi és a szolgáltatási eredménykimutatások közötti másik lényeges különbség a részletezettség szintje. Az áruforgalmi eredménykimutatások jellemzően részletesebbek, mivel minden egyes eladott termékre vonatkozóan információt igényelnek, beleértve az előállítási vagy beszerzési költséget, az alkalmazott árengedményeket vagy promóciókat, valamint a végső eladási árat. A szolgáltatási eredménykimutatásokban ezzel szemben csak a nyújtott szolgáltatás típusára és a teljes bevételre vonatkozó információkra lehet szükség.
Összefoglalva, az áru- és szolgáltatási eredménykimutatások különböző célokat szolgálnak, és különböző információkat igényelnek. A vállalkozásoknak ki kell választaniuk a működésüknek megfelelő eredménykimutatást, és biztosítaniuk kell, hogy a kimutatás pontosan tükrözze a pénzügyi teljesítményüket. Függetlenül attól, hogy milyen típusú eredménykimutatást használnak, a megalapozott üzleti döntések meghozatalához elengedhetetlen a bevételeket, kiadásokat és nettó jövedelmet befolyásoló mögöttes tényezők megértése.
A számvitelben és a könyvelésben a szolgáltatás és az áruforgalom két különböző típusú vállalkozásra utal. A szolgáltató vállalkozás fizikai termék helyett szolgáltatást nyújt, míg a merchandising vállalkozás fizikai árut értékesít.
A szolgáltatási vállalkozás bevételt termel azáltal, hogy szolgáltatást nyújt az ügyfeleknek, például tanácsadást, oktatást vagy egészségügyi ellátást. A szolgáltatási vállalkozások elsődleges bevételi forrása az ezekért a szolgáltatásokért felszámított díjak. A szolgáltató vállalkozások jellemzően nem rendelkeznek készletekkel vagy az eladott áruk költségével, mivel nem fizikai termékeket értékesítenek.
Ezzel szemben az áruforgalmi vállalkozások bevételt termelnek azáltal, hogy fizikai termékeket értékesítenek a vevőknek. Ezek a termékek lehetnek beszállítótól vásárolt vagy saját maguk által előállított termékek. A kereskedelmi vállalkozásoknak van készletük, amely az eladásra készleten lévő fizikai termékekből áll. Az eladott áruk költségével is rendelkeznek, amely a termékek beszerzésének vagy előállításának költsége. A termékek eladásából származó bevétel és a termékek beszerzési vagy előállítási költsége közötti különbség a vállalkozás bruttó nyeresége.
Összefoglalva, a szolgáltatási és a kereskedelmi vállalkozások közötti fő különbség az, hogy a szolgáltatási vállalkozások szolgáltatást nyújtanak az ügyfeleknek, míg a kereskedelmi vállalkozások fizikai termékeket értékesítenek. Ez a különbség hatással van arra, hogy a vállalkozások hogyan követik nyomon bevételeiket, kiadásaikat és készleteiket a számviteli és könyvelési rendszereikben.
A szolgáltatási és az áruforgalmi vállalkozások összehasonlításakor az eredménykimutatás az, amelyik a leginkább különbözik. A szolgáltató vállalkozások eredménykimutatása csak a nyújtott szolgáltatásokból, például tanácsadásból vagy jogi szolgáltatásokból származó bevételeket tartalmazza, míg a kereskedelmi vállalkozások eredménykimutatása az eladott árukból származó bevételeket tartalmazza.
Egy szolgáltatási üzletágban az eladott áruk bekerülési értéke jellemzően nem alkalmazható, mivel nem értékesítenek fizikai termékeket. Ehelyett általában a nyújtott szolgáltatások költsége a fő költség. Ezzel szemben egy áruforgalmi vállalkozásban az eladott áruk költsége jelentős kiadás, és azt levonják a bevételből, hogy megkapják a bruttó nyereséget.
Emellett az áruforgalmi vállalkozásnak lehetnek az áruk beszerzésével, tárolásával és értékesítésével kapcsolatos egyéb kiadásai is, mint például a készletköltségek és a szállítási költségek. Ezek a költségek jellemzően nem merülnek fel egy szolgáltató vállalkozásnál, és nem szerepelnek az eredménykimutatásukban.
Összességében, bár az eredménykimutatás alapvető szerkezete ugyanaz marad mind a szolgáltató, mind az áruforgalmi vállalkozások esetében, a fő különbségek a bevételi és kiadási kategóriákban rejlenek.